Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-213

213 országos ülés vényesen, fölir; igaz, hogy ilyenkor a törvényhatóság némileg az ügyvéd szerepét vállalja el, minthogy a félnek ügyét apellálja; de minthogy saját eljárása érdekében apellálja. helyeslem az eljárást. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy ily esetekben — 3 évi gyakorlat után bizton állithatom — hogy a minisztérium és törvényhatóságok közt fölmerült ily nézetkülönbségek kölcsönös fölvilágositás után rendszerint megszüntettettek, a nélkül, hogy azok közül egy is a képviselőház elé került volna. Ezen része a törvényhatóságok oppositiójának nem oly veszélyes: veszélyeseiül lehet a másik; mindenesetre pedig fontosaim, t. i. az midőn törvény végrehajtásáról van szó. E tekintetben, mint a gyakorlat is mutatja, állam bíróságok nem levén, azt hiszem a megoldásnak nincs más módja, mint az, mely a 17. §-ban foglaltatik, t. i. hogy, ha a kormány ragaszkodik a rendelet végrehajtásához az feltétlenül teljesítendő, minthogy a törvényesség iránt a miniszter, ki a parlamentnek felelős, a felelősséget magára vállalja. Tehát nem mint Debreczen városa érdemes képviselője magát kifejezte, minden törvénytelen rendeletet, hanem csak a törvénybe ütközőnek vélt rendeletet köteles a törvényhatóság végrehajtani : mert maga a törvénytelenség kérdése fölött végre is egy más felsőbb hatóság dönt, és ez a 17. $-ban is ki van fejezve.. (Várady Gábor: A miniszter!) Nem a miniszter, hanem az országgyűlés. Nagy tévedést látok azon felfogásban, hogy itt a miniszter vagy a közigazgatás legfőbb közege a kormány, saját maga Ítéleteit felül bírálja. Nem bírálja felül; hanem akkor midőn a törvényhatóság felír, a kormány minden oldalról felvilágosítja a tárgyat és legtöbb esetben sikerül neki a törvényhatóságot kapacitálni, sőt tudnék esetet idézni, midőn a törvényhatóság még köszönetet szavazott a kormánynak azon felvilágosításért, melyet kapott. E tekintetben én Tisza Kálmán képviselő ur módositványát azért nem fogadnám el, mert a semmitő szék legidősb öt tagját kívánja kiküldetni a végből, hogy ily esetekben eljárjon. Igen helyesen méltóztatott Tisza Kálmán képviselő ur a kormány rendeleteinél a czélszerüséget a törvényességtől megkülönböztetni, és ugy hiszem csakis az utóbbit illető esetekben szándékoznék, a semmitő székhez felterjeszteni; de miután a semmitő szék hatásköre egészen más ; miután a semmitő szék positiv törvény szerint, a polgári perrendtartás szerint jár el: oly apparátussal, mely közigazgatási rendeletek felül vizsgálatára szükséges, nem rendelkezik, én ezért e tekintetben czélszerübbnek tartom azt, hogy ily esetekben ne a jtüius 19. 1870. semmitő szék, hanem mint eddig is történt, a t. ház méltóztassék határozni. Mi Pulszky Ferencz képviselőtársam módositványát illeti: megvallom, nagy figyelemmel kisértem azt, de lényeges eltérést nem találtam a 17. §. és az ő modositványa közt; (Pulszky Ferencz : nincs is!) de azt találtam, hogy az inkább utasítás, mint törvényszöveg: azért a 17. §. mellett szavazok. Simonyi Ernő: T. ház! Én nem fogadhatom el a 17. §-t, a mint az a kormány által beterjesztetett: nem fogadhatom el pedig azért, mert az nem egyéb, mint az alkotmány felfüggesztetésére való felhatalmazás, (Halljuk!) megszüntetése a törvény uralmának s minden honpolgár személyes szabadsága, élete és vagyona feletti rendelkezésnek a kormány önkényére való bizása. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Én t. ház! nem látok ezen §-ban mást, mint más alakban újra előhozását ezen törvénynek, melyet a múlt országgyűlés végével, az igazságügyminiszter ur beterjesztett, és melyben fölszólította a házat, hogy az ostromállapotot törvényesítse. En annál fogva ezen szakaszt el nem fogadhatom ; de nem fogadhatom el Pulszky Ferencz képviselő ur módositványát sem: mert nem tartom lényegesnek azt, hogy ha a honpolgárok vagyona, szabadsága és élete a kormány önkényére bizatik, ez önkény gyakorlása ilyen vagy olyan formában, ennek vagy annak aláírása mellett történjék. Lényegesnek azt tartom és a kérdés nézetem szerint az: uralkodjék-e Magyarországon a törvény vagy nem? van-e nekünk oly kormányunk, mely törvényesen akar kormányozni vagy mely a törvényen felül, a törvényen kívül akarja saját hajlamait önkénye, kénye kedve szerint teljesíteni, más korlátokat nem ismervén, mint azon pártra támaszkodni, a melyből származik ? Hogy a politikai pártok szenvedélyei mennyire képesek minden törvénytelenségtől megóvni a nemzetett, arra nézve nem fogom a t. ház becses figyelmét hosszadalmas előadással untatni; csak felkérem: méltóztassék bármely ország történetét megtekinteni és látni fogja, mennyi igazságot képesek a politikai pártok szenvedélyei szolgáltatni. Ha tehát azt mondják, hogy a kormány felelős az országgyűlés többségének, a mi annyit tesz, hogy felelős azon pártnak, a mely uralma fentartása érdekében a kormányhoz van kötve, akkor nem mondanak semmit. Ez a kormány ellen nem nyújthat semmi garantiát. (Helyeslés a szélső bal vldalon.) Arra nézve, mit az imént Nehrebeczky képviselő ur felhozott, hogy igazságot szolgáltathatnak nemcsak a törvényszékek, hanem az adna-