Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-213

213 országos ülés vényesen, fölir; igaz, hogy ilyenkor a törvény­hatóság némileg az ügyvéd szerepét vállalja el, minthogy a félnek ügyét apellálja; de minthogy saját eljárása érdekében apellálja. helyeslem az eljárást. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy ily esetekben — 3 évi gyakorlat után bizton állithatom — hogy a minisztérium és törvény­hatóságok közt fölmerült ily nézetkülönbségek köl­csönös fölvilágositás után rendszerint megszüntet­tettek, a nélkül, hogy azok közül egy is a kép­viselőház elé került volna. Ezen része a törvényhatóságok oppositiójá­nak nem oly veszélyes: veszélyeseiül lehet a má­sik; mindenesetre pedig fontosaim, t. i. az midőn törvény végrehajtásáról van szó. E tekintetben, mint a gyakorlat is mutat­ja, állam bíróságok nem levén, azt hiszem a megoldásnak nincs más módja, mint az, mely a 17. §-ban foglaltatik, t. i. hogy, ha a kormány ragaszkodik a rendelet végrehajtásához az feltét­lenül teljesítendő, minthogy a törvényesség iránt a miniszter, ki a parlamentnek felelős, a felelős­séget magára vállalja. Tehát nem mint Debreczen városa érdemes képviselője magát kifejezte, minden törvénytelen rendeletet, hanem csak a törvénybe ütközőnek vélt rendeletet köteles a törvényhatóság végre­hajtani : mert maga a törvénytelenség kérdése fölött végre is egy más felsőbb hatóság dönt, és ez a 17. $-ban is ki van fejezve.. (Várady Gábor: A miniszter!) Nem a miniszter, hanem az országgyű­lés. Nagy tévedést látok azon felfogásban, hogy itt a miniszter vagy a közigazgatás legfőbb kö­zege a kormány, saját maga Ítéleteit felül bírálja. Nem bírálja felül; hanem akkor midőn a törvény­hatóság felír, a kormány minden oldalról felvilá­gosítja a tárgyat és legtöbb esetben sikerül neki a törvényhatóságot kapacitálni, sőt tudnék esetet idézni, midőn a törvényhatóság még köszönetet szavazott a kormánynak azon felvilágosításért, melyet kapott. E tekintetben én Tisza Kálmán képviselő ur módositványát azért nem fogadnám el, mert a semmitő szék legidősb öt tagját kívánja kiküldet­ni a végből, hogy ily esetekben eljárjon. Igen helyesen méltóztatott Tisza Kálmán képviselő ur a kormány rendeleteinél a czélszerüséget a törvényességtől megkülönböztetni, és ugy hiszem csakis az utóbbit illető esetekben szándékoznék, a semmitő székhez felterjeszteni; de miután a semmitő szék hatásköre egészen más ; miután a semmitő szék positiv törvény szerint, a polgári perrendtartás szerint jár el: oly apparátussal, mely közigazgatási rendeletek felül vizsgálatára szüksé­ges, nem rendelkezik, én ezért e tekintetben czél­szerübbnek tartom azt, hogy ily esetekben ne a jtüius 19. 1870. semmitő szék, hanem mint eddig is történt, a t. ház méltóztassék határozni. Mi Pulszky Ferencz képviselőtársam módo­sitványát illeti: megvallom, nagy figyelemmel kisértem azt, de lényeges eltérést nem találtam a 17. §. és az ő modositványa közt; (Pulszky Ferencz : nincs is!) de azt találtam, hogy az in­kább utasítás, mint törvényszöveg: azért a 17. §. mellett szavazok. Simonyi Ernő: T. ház! Én nem fo­gadhatom el a 17. §-t, a mint az a kormány által beterjesztetett: nem fogadhatom el pedig azért, mert az nem egyéb, mint az alkotmány felfüggesztetésére való felhatalmazás, (Halljuk!) megszüntetése a törvény uralmának s minden honpolgár személyes szabadsága, élete és vagyona feletti rendelkezésnek a kormány önkényére való bizása. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Én t. ház! nem látok ezen §-ban mást, mint más alakban újra előhozását ezen törvénynek, melyet a múlt országgyűlés végével, az igazság­ügyminiszter ur beterjesztett, és melyben fölszó­lította a házat, hogy az ostromállapotot törvé­nyesítse. En annál fogva ezen szakaszt el nem fo­gadhatom ; de nem fogadhatom el Pulszky Fe­rencz képviselő ur módositványát sem: mert nem tartom lényegesnek azt, hogy ha a honpolgárok vagyona, szabadsága és élete a kormány önké­nyére bizatik, ez önkény gyakorlása ilyen vagy olyan formában, ennek vagy annak aláírása mel­lett történjék. Lényegesnek azt tartom és a kér­dés nézetem szerint az: uralkodjék-e Magyaror­szágon a törvény vagy nem? van-e nekünk oly kormányunk, mely törvényesen akar kormányoz­ni vagy mely a törvényen felül, a törvényen kí­vül akarja saját hajlamait önkénye, kénye kedve szerint teljesíteni, más korlátokat nem ismervén, mint azon pártra támaszkodni, a melyből szár­mazik ? Hogy a politikai pártok szenvedélyei mennyi­re képesek minden törvénytelenségtől megóvni a nemzetett, arra nézve nem fogom a t. ház becses figyelmét hosszadalmas előadással untatni; csak felkérem: méltóztassék bármely ország történetét megtekinteni és látni fogja, mennyi igazságot ké­pesek a politikai pártok szenvedélyei szolgál­tatni. Ha tehát azt mondják, hogy a kormány fe­lelős az országgyűlés többségének, a mi annyit tesz, hogy felelős azon pártnak, a mely uralma fentartása érdekében a kormányhoz van kötve, akkor nem mondanak semmit. Ez a kormány el­len nem nyújthat semmi garantiát. (Helyeslés a szélső bal vldalon.) Arra nézve, mit az imént Nehrebeczky kép­viselő ur felhozott, hogy igazságot szolgáltathat­nak nemcsak a törvényszékek, hanem az adna-

Next

/
Oldalképek
Tartalom