Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-213

140 S13. orsziros ülés jalias 19. 1870. mentális fogalmak szerint történni kell. t. i. hogy kormáuyoztatik az ország nem a kormánynak önkénye, nem a ház többségének tetszése szerint, hanem kormáuyoztatik törvényekkel, törvények által, törvények szerint, vagy — mindaddig, mig a ház meg nem változtatja, némileg a törvénynek erejével biró állandó szabályok szerint. Én. t. ház, nem látok semmi okot arra nézve, most mindjárt miért ne határozza el a t. ház egy ily államtörvényszék fölállítását, és miért ne utasitsa a minisztériumot e részben javaslatkészitésre; és miután ez meg nem történhetik egyszerre, addig is miért ne fogadná el t. barátom Tisza Kálmánnak módosítását, mely időközben is gondoskodik a fölött, hogy az országnak minden törvénye egyes esetekben a kormány által ugy, mint a hatóságok által megsértve ne legyen, hanem legyen szent és a független birói hatalom védpajzsa alá helyezve. Pártolom és elfogadom Tisza módositványát. (Helyesli* bal felől.) Nehrebeczky Sándor : T. ház! Előttem szólott igen t. képviselő ur szives volt előadása alkalmával reám hivatkozni és méltóztatott beszédemből idézni egy állítást, mely szerint én azt mondtam volna, hogy az állambiróság Magyarországon nem állitható föl, mert Magyarországnak administratiója nincs rendezve. Bocsánatot kérek, én nem ezen szavakkal éltein, hanem azt mondtam, hogy az állambiróság fölállításának sürgetését ez idő szerint nem látom helyén, mert Magyarországon a kormány nem mindig positiv törvényekkel, hanem rendeletekkel is kénytelen kormányozni. Ezen helyreigazítás után bátor vagyok elfogadni a t. előttem szóló képviselőtársamnak azon állítását, miszerint különbség létezik törvény és szabály között. E miatt nem szükséges Angolhonra hivatkozni, mert ez nálunk is így van. A különbség a hozatal módozatában áll, miután t. i. máskép hozatik a positiv törvény és máskép bocsáttatik ki a rendelet. De azt hiszem, hogy azokra nézve, kikhez a törvény vagy szabály rendelet végrehajtás végett utasittatik. azokra nézve törvény és rendelet között nagy különbség nincs. A mi az állambiróságot illeti, megvallom, hogy e tekintetben az illetékességre nézve, mely?a házban hangsúlyozhatott, több képviselő úrral nem -értek egyet. Az állambiróság illetékessége a többi európai államokban, a hol állambiróság létezik, természetesen positiv törvény által szabályoztatik; ha föl fog állíttatni nálunk, itt is szintén positiv tőrvény által lesz szabályozandó. Az igaz, hogy az egyes felek és a kormány közegei között felmerült eontentiosus ügyek, valamint a politikai és birói hatóság között fölmerült illetékességi ügyek minden esetre az állambiróság hatásköréhez tartoznak; de hogy az administrationalis panaszok fölött hozott határozatok ahhoz legyenek felülvizsgálat végett fölterjeszthetők, gyakorlatban, nézetem szerint, kivihetetlen. En azt tapasztaltam, hogy az igazságszolgáltatást nem csak a bíróságok, nem csak a törvényszékek, hanem az adminisztrationalis közegek is gyakorolják, (Ah! Ah!) csakhogy más törvény szerint és más eljárás mellett: t. i. nem a polgári perrendtartás, hanem rövid közigazgatási eljárás szerint. En azt mondom és átalában ugy vagyok meggyőződve, hogy akkor, midőn pl. a belügyminiszter a fölött határoz, vajon bizonyos háztelken két vagy három emeletre ilyen vagy amolyan terv szerint épittethessék-e egy ház: a felek közt, kik vitássá teszik a kérdést, — mert hiszen különben nem jutott volna a belügyminiszterhez — rendőri szempontból igazságot szolgáltat, 'és kérdem, vajon minden \\y eset is a állambirósághoz fölterjesztendő lenne? De tovább megyek; a közlekedési minisztérium dönt oly ügyekben, melyek a vizépitészet fölött támadnak, dönt minden oly kérdés fölött, hol legyen a malom vagy hid. és miképen építendő az 1 természetesen a terület tulajdonára nézve nem tarthatja magát illetékesnek: inert ez a rendes bíróság teendői közé tartozik; hanem itél a fölött: vajon műszaki, vizépitészeti tekintettől hol és milyen vizimű építtethetik? Kérdem, az ihen esetet is méltóztatnának az állambirósághoz utisitani, ha az föl fogna állíttatni 1 De k

van szuntalan ilyenféle eset. melyekkel a t. házat iem szándékozom untatni. Kijelentem azt. hogy az állambiróság fölállítása, ha az ország szükségesnek fogja látni, ha azt hiszi, hogy a költség által túlságosan a nemzetet nem fogja terhelni, el akarja határozni, később én is hozzájárulok ha szorosan megszabja illetőségi körét; de ez ma lincs napirenden, és igy erről most bővebben neu is szólok. Ezek után legyen szabad áttérnem a 17. §-hoz beadott módositványokra. Természetesen belátjuk mindnyájan, hogy a 17. §-ban foglalt intézkedés nagyon fontos ; fontos azért, mert intézkedik azon módozatról, mely szerint elintézendő az oly collisio, mely a kormány és a törvényhatóságok közt a rendeletek végrehajtása alkalmával támadhat. Ilyen eset a mostani kormány előtt majdnem mindennap előfordul. Jíincs nap, midőn egy vagy más törvényhatóság, a minisztériumnak egyik vagy másik rendelete ellen föl ne irna; a minisztérium két irányban küld rendeleteket minden törvényhatósághoz : rendeletei vagy positiv törvény végrehajtását czélozzák, vagy az egyes felek közt fölmerült panaszok elintézésére vonatkoznak. Ha valamely fél panaszáról van szó, és a törvényhatóság azt hiszi, hogy a minisztérium nem intézkedett tör-