Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-213

136 213. országos ölés inlius 19. 1870. pontjai, ezen három hatalomnak vannak összeütközési esetei; de végül mi az egyes ember biztositéka ezen hatalmak túlkapásai ellen ? Mi most a teendő? Melyik hatalomra legyen az bizva, hogy ily esetben döntő szavazatta] birjon, és pedig a végrehajtó hatalom fölött is ? mert természetesen főleg a végrehajtói és a birői hatalom közti viszonyról van szó, és különösen arról, hogy a végrehajtó hatalom ellenében is a törvény szempontjából ellenőrködés gyakoroltassák, és azt mondják, ezen hatalom nem lehet más, mint a birói hatalom. Nem lehet más egyfelől azért, mert ez azon egyetlen hatalom, mely hivatásánál, rendeltetésénél és helyzeténénél fogva a párttusákon fölül áll, és másodszor, mert ez azon hatalom, melynek nem lévén saját eszközei arra, hogy a többi hatalmat elnyomván, azok körét magához ragadja, igy nem létezik azon veszély, hogy a három hatalom egy kézbe, a leghatalmasabba jusson; mig ellenben, ha a végrehajtó hatalom kezébe adatik e jog, az magához ragadja legalábbis az igazságszolgáltató és végrehajtó hatalmat, és ez által elnyomóvá válik. Ha pedig a törvényhozó testületnek adatik e jog —amint önök akarják, hogy egyes coneret esetekben a törvényesség fölött a törvényhozás ítéljen — utoljára az absorbeál mindent, és végre minden megszűnik ő kivüle, és mint már mondani bátor voltam, egymás ellen, meglehet elkeseredetten, küzdő pártok fognak egymás fölött absolutistice uralkodni. (Tetszés bal felől. ) Mindenik párt védeni fogja, mig birja, hatalmát, a másik meg fogja azt támadni ; mert az természetében fekszik, és ott, hol ily átkosan vettetik meg ágya a pártküzdelemnek és párturalomnak, bár mely párt jusson többségre, a szabadság mindig kisebbségben marad. (Elénk tetszés bal felől.) Ezeknél fogva, t. ház, én a törvényjavaslatnak e §-át el nem fogadom, hanem a helyett egy módositványt ajánlok, (Halljuk!) a mely módositványt nem fogom bővebben indokolni, miután ugyanazon indokokból indul az ki, és ugyanazon elveken a,lapszik, miket az átalános vitánál már bővebben kifejtettem, csak egyetleu egy pontjára nézve kivánok pár szót szólni mielőtt felolvasnám : azon pontjára, mely magára a bíróságra vonatkozik. Határozati javaslatomban az áílamtörvényszókre kívánom ily esetekben az eljáróságot bizatni; kivánom pedig azért, mert határozati javaslatomnak czélja épen az volt hogy egészen uj törvény alkottassék, tehát alkottassák törvény az állambiróságot illetőleg is. Most azonban, miután ettől elestem, azon nézetben levén ma is, a mit most egy éve a t. ház kebelében magam is vitattam, hogy ily fontos intézményre, mielőtt tudnók, hogy mi lesz belőle, hatáskört bizni nem lehet, addig mig a törvényhozás az állambiróságra nézve intézkednék: indítványozom hogy az eljárás ily esetekben ideiglenesen a semmitőszéknek hivatalban legidősebb öt tagjából álló senatusra bizassék. Ideiglenes intézkedés ez, t. ház, és bizonynyal nem is egészen correct; de meg vagyok győződve, hogy minden viszonyok közt és minden esetben sokkal több garantiát nyújt, mint ha az eldöntő hatalom, a pártkormánynak, vagy valamely pártnak kezében van. Önöket pedig a tul oldalon meggyőzhetné az, midőn, ideiglenesen bár, egy oly törvényszékre akarom bizni az intézkedéseket, a mely törvényszék egyenesen az önök kormánya által neveztetett ki, hogy mi semmit sem keresünk egyebet, mint mindenek előtt és mindenek fölött azt, hogy a szabadságnak egy nagy elve fektettessék le törvényhozásunkba, hogy mondassék ki, miszerint ily esetekben egy független törvényszéknek kell ítélni. Módositványom tartalmáé következő: A 17, §. kihagyatván, helyébe ezek tétessenek : „A törvényhatóság a kormány törvényes rendeleteit végrehajtani köteles ; jogában áll azonban, — kivéve oly eseteket, melyekre nézve külön törvény máskép nem rendelkezik — a kormány bármely rendelete ellen végrehajtás előtt egyszer fölirni. Oly rendelet, melynek nem törvényessége vonatott kétségbe, ha a kormány annak végrehajtását a fölirat után is követeli ; föltétlenül és haladék nélkül végrehajtandó". Ha tehát a rendeletnek törvényessége támadtatik meg, még sokkal gyorsabban végrehajtandó, mint az eredeti szöveg szerint; mert itt csak a törvényhatóságnak egyszeri fölirata van, mig ott föíirata van az alispánnak is. „2. szakasz. Ha pedig a fölirás oka a kormány rendelete törvényességének kétségbe vonása volt, az arra küldött leirat megérkezte után nyolcz nap alatt tartandó közgyűlés a végrehajtás előtt még egyszer fölírhat. Ily rendelet törvényessége fölött addig, mig a törvényhozás az állambiróság fölállitása iránt intézkedik, a semmitőszék hivatalban legidősebb öt tagjából álló senatus határoz. A mely rendeletet ezen biróság törvényesnek mond ki, azonnal végrehajtandó az, és a törvényhatóság tagjai a második fölirás által netalán okozott minden kárért felelősek, a miért is a végrehajtás előtti második fölirás mindig névszerinti szavazással határozandó el." E két ntóbbi tétel pedig, t. ház, biztosit egy felől az iránt, hogy a rendelet törvényerejét nem maga a kormány, mely kiadta, hanem egy független biróság határozza el; de biztosit egyszersmind az iránt is, hogy felelős lévén a törvényhatóság és annak tagjai, ha akadékoskodásból