Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-213

213. ors2ágos ülés ju'.ins 19. 1870 137 a nem törvénytelen rendeletet is törvénytelennek mondván, megakadályozták annak végrehajtását, s ennél fogva kártérítéssel tartozván, biztosit mondom, ez által az iránt, hogy az administratio érdekei szenvedni nem fognak, hogy ok nélkül haladék nem fog tétetni.törvényes rendeletek végrehajtásának. Mindezen okoknál fogva ajánlom módositványomat a 1. háznak. {Helyeslés hal felől.) Pulszky Ferencz : T. ház! Nekem is van a 17. §., illetőleg most 16. §-ra egy módositványom, mert nem hiszem, hogy ezen §. szabatos legyen. Ezen módositványom nem azonos értelmű az előttem szólónak beadott mődositványával. (Bal felől: Tudjuk ) Az én módositvánvom a következő volna. A 17. §. helyett a következő 3 § tétessék: A töivényhatóságok által föltétlenül azonnal végrehajtandó a törvényes kormány által törvényes alakban kiadott minden oly rendelet : a) a mely a szabadságos és tartalékos katonák és illetőleg a honvédek berendelését, vagy b) az állam veszélyeztetett érdekei miatt halaszthatían rendőri intézkedést tárgyaz. Az utőbbi esetben a rendeletnek a miniszteri tanácsból kell kiadatni és magának a miniszternek aláírásával elláttatni". Ebben csak törvényes kormány által törvényes alakban kiadott rendeletnek azon két pontjáról van sző, melyre nézve tudjuk, hogy tüsténti végrehajtása mulhatlanul szükséges. Kívánom azonban, hogy ez a miniszter aláírásával legyen ellátva és a miniszteri tanácsból legyen keltezve, nehogy oly valami jöjjön a vármegyéhez, melyről tán nem is tudja a miniszter, hogy valósággal is történik. Ezután következnék a 18-ik §. „18. §. Az előbbi szakaszban érintett kormány rendeletek, csak végrehajtás után és csak annyiban szolgálhatnak közgyűlési vita és határozás tárgyául, a mennyiben a törvényhatóság a kormány eljárását sérelmesnek találván, az ellen a képviselő háznál keresne orvoslást". Következnék a 19. §. „19. §. Ellenben az illető miniszterhez vagy minisztériumhoz végrehajtás előtt is fölterjesztést tehet a törvényhatóság, a) a kormány olyan rendeletei ellen, melyek oly utasításokat vagy rendszabályokat foglalnak magukban, a melyekről ugy véli a törvényhatóság, hogy a törvényen túlterjeszkednek, ez alól fölmentést vagy épen azzal ellenkező oly intézkedést foglalnak magukban, a mely a helyi viszonyok között célszerűtlen; b) általában a 17. §-ban nem foglalt minden kormányi rendelet ellen, melyet a törvényhatóság törvénybe ütközőnek, önkormányzati jogaira és érdekeire nézve sérelmesnek, vagy helyi viszonyok miatt czélszerütlennek tart. Ha azonban a miniszter vagy a minisztérium a fölKÉPV, B.NAPLÓ 18f £ x. terjesztésben fölhozott indokok ellenére is követeli a végrehajtást, vagy a törvényhatóságot hozott határozatának foganatosításától másodízben is eltiltja, a kormány rendelete azonnal és föltétlenül teljesítendő és végrehajtandó, és a törvényhatóság csak a 18-ik §-ban érintett utón a képviselőháznál kereshet orvoslást. Azt hiszem, t. ház, hogy ezen fogalmazás sokkal szabatosabb, mint az, a melv előttünk fekszik. Ajánlom módositványomat a t. ház figyelmébe. Nyáry Pál: Bocsásson meg nekem t. ház, hogy ámbár kevés reményem van ahoz, hogy Tisza Kálmán módositványa elfogadtassék, én annak pártolására még is felszólalok. Midőn az átalános tárgyalásnál az államtörvényszék eszméje felmerült, ugy emlékezem, hogy épen Pulszky képviselő ur volt az, ki körülbelül — nincs nálam beszéde, hogy felolvashassam,— körülbelöl ezt monda : „Azon viszályoknak megszüntetése tekintetéből, melyek a felírási szabadsággal felruházott törvényhatóságok és a kormány közt felmerülhetnek, szükséges lenne az állam tanács felállítása, melyről az 1848-ki törvények is rendelkeznek." Meglehet, hogy szó szerint nem tartottam emlékezetemben szavait, de azon szavak értelme körülbelöl ez volt. A t. képviselő ur ezen megjegyzése által nekünk, kik az állam-törvényszék felállítását szükségesnek látjuk, hajlandó vagyok hinni, akaratlanul nagy consessiót adott; azon consessiót t. i., miszerint maga is belátta, hogy a tőrvényhatóságok és az állam kormány közt, valamely rendeletnek törvényessége felett felmerülő kérdésekben aligha lehet biró az, a ki a rendeletet kiadta, alig ha lehet biró az egyik fél. Miért kívánta az igen t. képviselő ur az államtanács felállítását, miután nem fejtette ki, ezen mintegy oda vetett eszmét, nem tudhatom. De ha a t. képviselő ur ugy akarná, Magyarországon alkalmaztatni az államtanácsot mint az jelenleg Franeziaországban is fenáll, akkor aligha czimezhetné az eszmét jogosan legalább reform eszmének. Tudjuk, hogy a mostani reformált franczia constitutionak ajánló oldalául épen az tüntetettik ki, hogy az államtanácsnak azon hatósága, miszerint a kormány és tisztviselői által jogaiban megsértett egyénnek sérelme biró előtti orvoslásához esak ugy lehetett jutni, hogy ezen államtanácsnak engedélyét előbb megnyerni kellett — megszüntetve legyen ; tudjuk, hogy ha eddig még nincs is meghozva e törvény, ha jól emlékszem, Francziaország egyik minisztere Olivier a törvényjavaslatot már elő is terjesztette a ház elé; ha mondom t. képviselő ur nem a tervezett uj alakban akarná fölállítani ezen államtestületet, de a régi hatósággal, akkor az különösen a Tisza Kálmán t. barátom által fel fejtett elvekhe 18