Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-213

213. országos ölés Julius 18. 1870. 135 kell hajtania. A további folytatásban pedig, midőn kivételt tesz, még az egyszeri fölirásra nézve is oly átalános kitételeket használ, mondván, hogy az oly rendőri intézkedések végrehajtandók, melyek az állam veszélyeztetett érdeke miatt halaszthatlanok, melyek által még az egyéni jogot is tetszés szerint korlátolni lehet; mert például : midőn a biró a fölött, hogy oly halaszthatlan s az ország érdeke által kivánt rendőri ügyben kelt rendelet-e az, ha fölteszem törvény és jog ellenére valakinek elfogattatása elrendeltetik. mintán, mondom, a biró ebben maga a kormány, nincs semmi menedék fönhagyva az egyéni szabadságnak és a törvényhatósági jognak szemben a kormány önkényével, ha azzal élni akar. Én pedig az institutio iránti megnyugvást, a kormány jó" szándékában, a kormány tapintatosságában keresni nem tudok, mert utoljára is, az meglehet ma, s hiányozhat holnap; de megnyugvást nem adhat senkinek. Ugy is látom egyébiránt, s ezt őszintén elismerem, hogy midőn ezen szakaszt beigtatták e törvénybe, mely, ismétlem, kivétel nélkül minden rendeletnek, tehát a törvénytelennek is végrehajtását egyszeri fölirás után a törvényhatóságoknak kötelességévé teszi, csakugyan haladunk, és mondhatják önök, hogy ez csakugyan haladás: mert még csak ezelőtt egy évvel, midőn az igazságügyminiszter kifejtette nézeteit, e's pedig a kormány nézeteit a fölött: hogy mikép kell törvényhatóságokat rendezni? határozottan azí mondotta, hogy az országos törvények és a központi kormány törvényes rendeleteinek végre hajtása bízandó a törvényhatóságokra. Ma már haladunk, ma már azon ,,törvényes" szó kimaradt, mert végre kell hajtani minden rendeletet, akár törve'nyes, akár nem. Megengedem, hogy ez haladás, hanem alig lehetne kétségbe vonni, hogy haladás az absolutismus irányában. Ezen haladásban pedig nem fogom részemről önöket követni és illy haladással szemben szívesen elvállalom önöktől a reactionarius nevet (Helyeslés bal felől.). T. ház! En mondom nem fogadhatom el ezen §-t. Szabad legyen még reflectálnom azokkal szemben, melyek a vita folyama alatt arra nézve, hogy valamely független törvényszékre bizassék a kormány rendeletei törvényességének megállapítása, hogy azokkal szemben, mondom, mik erre nézve felhozattak, hivatkozzam, még ugyancsak a, múlt év eseményeire. Épen most körülbelül egy éve annak, midőn itt hasonlag az igazságügyminiszter ur által mondatott ki, hogy az in principio, hogy független törvényszék határozzon, a törvényesség kérdésében, elfogadható, hogy az helyes, sőt Ígéret is tétetett, hogy oly ezélból, miszerint azt behozni lehessen, az államtörvényszék iránt törvényjavaslat fog előterjesztetni; mi azonban a mai napig csak puszta ígéret maradt. Haladunk, t. ház e tekintetben is. Tavaly még helyesnek látszott, hogy a törvényesség kérdésében egy független törvényszék ítéljen, ma már az tetszik helyesnek, hogy a rendeletek törvényessége kérdésében ítéljen első helyen maga a kormány, mely azt kiadta, és második sorban ítéljen a képviselők többsége, vagyis: épen a törvényesség kérdésének eldöntése bizassék a politikai pártok hatalmára Mindenütt szükségesnek mutatkozott az, hogy intézkedés történjék az iránt, hogy a három egymástól elválasztott hatalom közti súrlódások esetében, valamint azon esetben is, ha egyik vagy másik irányban a törvényesség szempontjából egyeseknek vagy testületeknek panaszuk van, egyike ezen hatalmaknak, — mert utoljára azokon kívül keresni nem lehet, — döntő szavazattal bírjon. Mindenütt mondom, belátták annak szükségét; csakhogy azon irány szerint, mely az illető államokban főnállott, másként oldották meg. Frankhonban I.Napoleon caesarismusa, ragaszkodva az encien régime hagyományaihoz, az úgynevezett jnstice administrative alapján, mely mai napig is fönáll Francziaországban, úrrá tette a végrehajtó hatalmat, és mert úrrá tette a végrehajtó hatalmat, megsemmisítette az egyes polgárnak a a tisztviselői visszaélésekkel szemben minden garantiáját az iránt, hogy ha törvénytelen rendeletek által megkárosittatik, biztos orvoslást szerezhessen. Mert ama justice administrative azt, hogy még csak panaszt vagy keresetet is indíthasson a végrehajtó hatalom ellen, magától a végrehajtó hatalomtól teszi függővé. Azon mód, t. képviselőház, melyet önök ajánlanak, hogy utoljára és végső esetben a képviselőház többsége legyen egyes concret esetekre nézve a biró, tudtommal rendszeresen behozva sehol sincs. Azonban egyes anarchicus momentumokban igen is életben volt: életben volt a franczia conventben. Ha önök akarják, hogy, ugy mint akkor Fracziaországban a politikai pártok önkénye változzék egymásután, a helyett hogy a törvény uralkodjék, akkor ez helyes eljárás. (Helyeslés hal felől.) Ott pedig, hol szabad államok vannak, mindenütt csak egy mód uralkodik, és ez az: hogy a független, a partok fölött álló törvényszék ítél ezen kérdésben. Ez az, t. képiselőház a mit én óhajtok, és engedjék meg, hogy csak azt legyek bátor megjegyezni, hogy mily egyszerűen és kétségbe vonhatlanul van ez indokolva főleg Amerikának legnevezetesebb íróinál, kik azt mondják, hogy a három hatalmat tökéletesen elkülöníteni nem lehet. Ezen három hatalomnak vannak érintkezési