Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-209
209. országos ülés Julius 14. 1870. 7 mi tudjuk kathekizmusunkat, melyet a mivelt világ a democratia érdekében elfogadott, hogy t. i. mindent a népért (Zajos tetszés a szélső bal oldalon) és semmit annak érdeke ellen. S ezt követve, még a kormány üldözéseinek i<? inkább kiteszszük magunkat, hogysem hitünket, vallásunkat megtagadjuk. (Éljenzés a szélső bal oldalon.) Azt mondja ugyancsak Tanárky Gedeon ur, hogy ezen párt, vihar idejében, tehát forradalom alkalmával, terrorismust gyakorolna. Ha czukrot nem osztogatunk is a hazaárulóknak, mégis ezt rólunk csak oly magyar ember mondhatja, kiben az osztrák elem túlsulylyal bir: mert csak az osztrák vádolta a magyar kormányt azzal. hogy terrorismust gyakorolt. (Halljuk!) A Tóth Vilmos ur alkotmányos megyéje, beszédéből Ítélve és következtetve, oly gépezetből állna, melynek tagjai, mint a bécsi dróton tánezoló bubák, a magyar közmondás szerint ugy járnák, a mint fújják. Ezt bizonyítja azon tétele, melyben mondja, hogy a kormánynak, a törvényhozásnak meg kell szabnia az irányt, melyen a köztörvényhatóságoknak haladniok kell, és az utat, melyről letérniök nem szabad. Ha önök valódi önkormányzattal bíró hatóságokat akartak, akkor még annyi beavatkozást sem használhattak volna föl, hogy törvényjavaslatot dolgozzanak ki, mielőtt azt a törvényhatóságok önmaguk számára kidolgozták volna. Kerkapoly Károly ur esudálkozik. hogy a megyei önkormányzatot, miután, a mint monda, azt senki sem kifogásolja, hogy is teszszük vita tárgyává ? pedig az egész törvényjavaslatnak egyik legfőbb hibája az. hogy az önkormányzatot tökéletesen megölte. Azt mondja Kerkapoly ur, hogy a vagyon az értelmiség szülöttje. En ellenkezőt állítok, t. i. hogy az értelmiség szülhet vagyont. Például fölhozom Jeruzsálemet, zsidóország pusztulását. Vajon a világ majd minden részébe kivándorolt izraeliták nem értelmiségi felsőbbségökkel szerezték-e meg azon vagyont, a melylyel a földön mindenütt birnak ? (Halljuk ! szélső bal felől.) Ha igaz lenne, hogy a vagyon az értelmiség szülöttje, akkor az, a ki a lottérián a legnagyobb összeget nyerné, még ha önképzésre nem fordítaná is, azt bizonyítaná, hogy legokosabb ember; pedig a vak sors műve nem tudomány, a tudomány senkinek se levén veleszületett vagy portéka gyanánt vásárolt tulajdona, hanem szorgalmának, tanulásának jutalma, mérlegeléseknél ez lehet a legfőbb érdem és tekintet. Több képviselő ur a jobb oldalon azt monda, hogy a magyar nemzetnek sajátságos viszonyai teszik azt, hogy ezt a törvényjavaslatot okvetlenül el kell, hogy fogadja. Egyszer az eszmék tisztázására nagyon óhajtottam volna, t. ház, hogy azok az urak e sajátságos viszonyokat kifejtették, és képviselőtársaikat arról meggyőzlék volna. De ha azt véli magáról ez a képviselőház, hogy alkotmányozó gyűlés, akkor kötelessége is föl fejteni azon sajátságos viszonyokat, másként titokban állapítja meg a törvényt, nem pedig a meggyőződés hatalmával s a tapasztalati élet kimutatható szükségével. Azonban, minekutána e sajátságos viszonyokat nem fejtegették, megpróbálom föllebbenteni a fátyolt, s legalább vagy hármat idézek azon sajátságos körülmények közül. A legpregnánsabb a nemzetiség kérdése; (Halljuk ! szélső bal felől) a második lehet talán épen a bécsi hatalom akarata, a harmadik a kormánypárt saját uralmának föntartása és annak jövő biztosítása. Vegyük a legelsőt, a nemzetiségi kérdést. En. t. ház. nem a hazában lakó nemzetiségektől féltem e hazát, hanem azon rég időktől fogva titokban lappangó s a haza megrontására fekete terveket szövő, most fölszinre került osztrákismustól. (Igaz! a szélső bal oldalon.) Azt moi.dják, nehéz a nemzetiségeket kielégíteni : ha ezt nevezhetnők nemzetiségnek, kielégithetlenebb népet ennél a haza bizonyára nem ismerhetett volna. (Egy hang a szélső balról: Papzsák!) A törvényjavaslat, mely tárgyalás alatt van. véleményem szerint ezen nemzetiségnek követelménye. Az osztrák kormány hagyományos politik áj árnál fogva igyekezett Magyarországot eredetiségéből kivetkőztetni, elfojtani benne minden szabadságvágyat, minden nagyra törő eszmét, idegen érdeknek öntudatlan szolgájává s a hazát adófizető gépévé, gyarmatjává tenni. Megpróbálta ezt Bach alatt erőszak utján, megpróbálta Schmerling alatt alkotmányos színezetben, de a magyar nemzet ellenállása miatt mindannyiszor hajótörést szenvedett. Végre megpróbálta általunk magyarok által végrehajtani az egységesítési tervet; mert a történelem tanusága szerint soha az osztrák egyetlen egj 7 czéljában sem boldogult a magyar nemzet hozzájárulása nélkül. (Ugy van ! a szélső bal oldalon) s ezen az utón a közösügyi alkotmány megalapításával azt végre is hajtotta. A magyar nemzet s államegység érdeke fön nem foroghatott, mert, mint már fönebb előrebecsátottam, nem a nemzetiségektől való félelemből terjesztetett elő ezen törvényjavaslat, hanem inkább az osztrák egységesítés s a központi hatalom további megtarthatása és biz-
