Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-212

124 2,2t országos ölés július 18. 1870. a §. ily íölteves mellett elfogadtatik, az elleninditvány természetesen elesik, s azután következik a szavazás a többi módositványok fölött egyenkint. Elnök: Csak azon megjegyzéssel tartozom a képviselő urnák, hogy magára a bekezdésre is van egy módositvány, és ez Borbory Károly képviselő uré, tehát lehetetlen, hogy máskép mint pontonkint történjék a szavazás. Bobory Károly: Én már kifejeztem azt, hogy módositványomat csak akkor kívánom szavazás alá bocsátani, hogyha Győrffy t. képviselőtársam módositványa elesik. Elnök : Hogy Győrffy képviselő ur módositványa mikor esik el, azt nem tudhatom, tehát nekem kötelességem a módosítván}^ az illető bekezdésnél szavazás alá bocsátani. Irányi Dániel: Arról van szó t. ház, hogy a névszerinti szavazásnak hol kell történni ? Azt hiszem, t. ház, — ámbár én a szavazást kívánók sorában nem vagyok — hogy a névszerinti szavazásnak akkor lesz legczélszerübben helye, mikor épen az első bekezdés forog szóban. (Helyeslés.) Elnök: Ha kívánják, én ugy teszem fel a kérdést. Zsedényi Ede: T. ház! Én egy véleményben vag}^ok a t. elnök úrral, a ki azt mondta, hogy mindenekelőtt a központi bizottság szerkezetének 1 -ső §-ára kell szavazni. Erre nézve ugy látszik mindnyájan azon véleményben vagyunk, hogy nem fogadjuk el, tehát erre nem kell névszerinti szavazás. Tehát először azt a kérdést méltóztassék feltenni: Elfogadja-e a ház a központi bizottság szerkezetét, vagy nem? Azután pedig hogy elfogadja-e a ház Győrffy képviselő ur indítványát, vagy ijem? (Helyeslés.) Elnök : Nem hiszem, hogy helyesen cselekedném akkor, hogy ha átalában az egész szakaszra föltenném azon kérdést, hogy el méltóztatnak-e fogadni az első §-t vagy nem? Nem pedig azért, mert ha azt méltóztatnak válaszolni, hogy „nem," akkor nem volna jogom pontonkint feltenni a, kérdést. Következőleg nekem kötelességem a szabályok értelmében, a melyek azt mondják, hogy ha több indítvány van. az pontokra osztandó és igy bocsátandó szavazás alá, mondom, nekem kötelességem a §-t pontonkint szavazás alá bocsátani. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter : Hiszen nincs abban semmi véleménykülönbség, hogy a §-t meg kell osztani, hanem egy más kérdés az, — a mint Irányi képviselő társam is mondta — t. i. hogy, ha megosztatik a kérdés, hol teljesíttessék a képviselő uraknak azon igénye, hogy erre a kérdésre névszerint kell j szavazni? Véleményem szerint, ha a kérdés megosztatik, az első pontnál kell névszerint szavazni. Ezt mondta Irányi képviselő ur, és ezt én is elfogadom egy hozzáadással, melyet, ha nem csalatkozom, Tisza Kálmán t. képviselő ur mondott, hogy t. i. annak elfogadása nem zárja ki utóbb a Wahrmann és Házmán képviselő urak által tett indítványnak, mint pótléknak, elfogadását. (Helyeslés.) Deák Ferencz: Szoros logika szerint Zsedényi képviselő társamnak igazsága van, mert nézzük: mi van az 1-ső §-ban? Az 1-ső § azt mondja, hogy melyek azon törvényhatóságok, a melyek ezen jogokat gyakorolják; az utóbbi, t. i. a 2-ik része pedig azt mondja, hogy mik azon jogok, a miket gyakorolnak. Pulszky képviselő ur a második részére tett módosításokat, — azon részére, a mely aiTÓl szól, hog}

7 mik azok a jogok, a melyeket a törvényhatóságok gyakorolnak. Ez tehát szavazásnak és határozatnak külön tárgj^a. Tehát az 1-ső részében a §-nak az foglaltatik, hogy melyek azon törvényhatóságok, melyek ezen jogokat gyakorolják. Itt volt a vitatkozásokban eltérő vélemény. Az egyik rész azt mondta, hogy a városok nem, mert ezekről kü1 ön törvényt akarnak; a másik rész azt mondta: a városok is; de e mellett merült ie! egy 3-ik nézet is, és ez az, hogy a megyék és városok egyformán rendeztessenek ugyan, de mégis BudaPestről külön törvény rendelkezzék. Tehát ez a három vélemény: egyik a központi bizottsági, a mely semmi különbséget nem tesz; a másik azoké, kik a városokra nézve minden különbség nélkül, külön törvényt akarnak; a harmadik vélemény azoké, kik a városokat is ezen törvénynek alávetik, de Buda-Pestet ki akarják venni; már pedig a logika szabályai szerint legelső volna azon kérdést feltenni : elfogadja-e a ház a központi bizottság szerkezetét, ugy a mint az van, t. i. hogy semmi városra és igy Buda-Pestre nézve se tétessék kivétel ? Erre valószínűleg szószerinti szavazat nem szükséges, mert mi is akarunk kivételt. Valóságos különbség tehát köztünk azon kérdésben van, hogj" a királyi városok átalában véve, — nem értve ide Buda-Pestet — kivétessenek. A legelső kérdés tehát az, hogy a bizottság 1-ső §-nak első bekezdését elfogadjuk-e vagy nem, és ha erre a többség nemmel szavaz, mint a hogy az valószínűleg meg is történik azért, mert mindenikünk kivételt akar, legalább a fővárosra nézve tenni, akkor következik azon kérdés, hogy elfogadtatik-e Győrffy indítványa, és ha ez el nem fogadtatik, következnek a többiek. (Helyeslés.) A mi már most ez utóbbiakat illeti, ha jól emlékszem, a szabályok azt mondják, hogy a melyik közelebb áll a szervezethez, arra tör-