Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-212

212. országos Dlés Julius 18.1870. volt idegen nemzetiségeket, idegen népeket az országba bevenni, hanem azért hatalmát nem használta arra soha, hogy azoknak szokásait, törvényeit tökéletesen megsemmisítse, és a magyar fajéval egybeolvaszsza. Én t. ház! nem tudom, megvallom, hogy én inkább a törvénykezési téren szereztem magamnak nagyobb tanulmányokat, s igy nem tudom, — hogy állambölesesség-e az, midőn valamely országban külömböző népfajok, külömböző intézmények, külömböző törvényhozás létezett, egyszerre szakítani a multak politikájával, és egyszerre egy egységes törvényhozást létesíteni? Én, mint mondám, nem tettem oly mély tanulmányokat a politikai téren, s azért inkább a tekintélyek előtt hajlom meg, és azt gondolom, hogy azon férfiak, kik az 1848diki törvényeket alkották, nekünk elég tekintélyül szolgálhatnak : mert ha valamikor volt korszak Magyarországban egy bátor, nagyszerű törvényhozásra, melyet valaki szükségesnek tart, akkor volt az 1848-diki időszak az, midőn azon törvényhozás a multakkal valóban szakított a nélkül hogy egy törvényt alkalmazott volna mind a megyékre, mind a városokra, és mindazon helyekre, melyek külön szervezettel birtak. De mit látunk az 1848-diki törvényekben 1 Azt, hogy a XVI. és XVII. t. ez. szorosan a megyékre vonatkozik ós abban nem az mondatik, hogy majdan, midőn a megyék rendeztetni fognak, hogy a többi is igy fog rendeztetni; hanem különösen ki van mondva: „a megyei szerkezet külön törvénynyel fog szerveztetni." A 20. §. a sz. kir. városokról szól. Itt is a törvény azt mondja : „addig, mig a törvény a sz. k. városokról részletesen intézkedik." Itt van a XXVII. t. ez. a Jász-Kun kerületekről, abban is az mondatik, hogy mig a törvény a JászKun kerületek beíszervezetéről intézkedik. Ott van a XXXVI. t. ez. a hajdúkerületről, a mely szintén azt mondja ki, hogy: mig a törvény a hajdúkerület beszervezéséről részletesen intézkedik.;' Én, mondom, nem birván oly mély politikai bölcsességgel, az 1848. törvényhozás példáját tartom szem előtt és azt tartottam volna czélszerünek, hogy ezen példát követve, mindezekről külön törvény alkottatott volna ; mert bizonyosan vannak mindegyikben oly külön dolgok, melyeket figyelembe kellett volna venni: de még inkább restellem azt, hogy ezen törvényhozásban egy hős nemzetnek ezer éven tul tartó intézményeit megsemmisítik t. i. a székely székeket. A székelyföld mindig külön intézményekkel, külön sajátságokkal bírt, melyeket a törvényhozás nem tartott tanácsosnak megsemmisíteni, nehogy ezen vitéz nemzet elidegenesittessék; ezt nem tartotta tanácsosnak ignorálni, és nem igyekezett azokat a magyar megyékkel egyformán szervezni. A kir. városokra nézve különös gondot fordított Magyarország törvényhozása századokon át, ismételve alkottattak törvények, és mindezen törvények soha sem szóltak ugy, hogy valami jog a kir. városoktól elvétetett volna, hanem mindig a maguk jogaikban és szabadalmaiban megerősíttettek. Igaz, hogy eredetileg a kir. városoknak jogai kir. adományból származtak, de később, mindazon törvények, melyek hozattak, ezen jogokat megerősítették. Xem akarok azon kérdésbe bocsátkozni: vajon a törvényhozás jogosítva van-e oly jogokat, melyekkel valaha valamely néposztály vagy város bírt, és a törvény által fel volt ruházva, jogosítva van-e ezen jogokat megsemmisíteni ? mert én hajlandóbb vagyok oly magyarázatot adni, hogy a törvényhozásnak joga mindenre kiterjed; de engedje meg a t. ház, én mindig veszélyesnek tartom azt, midőn a törvényhozás a helyett, hogy jogokat kiterjesztene a helyett, hogy a szabadságot biztosítaná, a jogokat nyirbálja, elkobozza. Én t. ház, a városoknak jogait oly szenteknek tartom, sokkal szentebbeknek, mint akármilyen magános jogait, melyekbe a törvényhozás is beleavatkozhatnék; de én nem tartom az időt alkalmasnak arra, hogy most szüntettessenek meg azon jogok, hogy most lépjen fel a törvényhozás, mintegy a törvényhozási forradalom egy reactionarius forradalom terére. Mit mondanának önök, ha a törvényhozás kebelében valakinek eszébe jutna, egy törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé pl. hogy a nemesség eltöröltetik, hogy minden nemesi, bárói, grófi, herczegi czimer eltöröltetik 1 mit mondanának, ha valaki törvényjavaslatot terjesztene elő, a mely azt kívánná, hogy mindazon jószá-* gok, melyek tiszta adományból származtak, vétessenek vissza, kivált ha még azon esetek f'önforognak, hogy oly czimen adatott az illetőknek, a mely magyar emberre nézve nem volna hazafiság, hanem a haza ellen elkövetett bün. (Ugy van! a szélső bal oldalon.) Mit mondanának önök ? Nem mondanák-e azt, hogy az indítványozó azt akarja, hogy a törvényhozás a forradalom terére lépjen ? És uraim, midőn önök ezt mondják, nem mondhatjuk-e mi viszont, midőn ezen országgyűlés folyama alatt azon túlsó oldalon is a magyar nemzet azon ősi jogát, hogy biráit maga válaszsza — elkobozták, és most folytatólag elkobozzák azon jogát, hogy tisztviselőit választhassa, akkor nem lépnek másra, mint a forradalom terére. Figyelmeztetem önöket, hogy az országban ez oly közelégületlenségi nyilatkozatot, oly közelégületlenségi magaviseletet idézhet elő a,