Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-212

212. országos ülés Julius 18. 1870. 115 rpsok nem felelnek meg az ő eszményképének. És ezen két phrásis nyomán arra határozta el magát a t. képviselő ur, hogy indítványt tegyen, miszerint a városok külön ugyan ne rendeztessenek, de Pest város mégis külön rendeztessék. En megvallom, hogy e két phrasis valódi értelmét nem tudom fölfogni, és igen lekötelezett volna a t. képviselő ur, ha rejtélyes phrásisának magyarázatát adta volna. De miután szavainak helyreigazításakor a képviselő ur is kijelentette, miszerint a fok alatt nem érti a városok műveltségi fokozatát: én hajlandó vagyok nyilatkozatából azt magyarázni, hogy azon bizonyos „fok" alatt az engedelmesség fokát értette, a melyet a kormány a városoktól megkíván, s melyet a t. képviselő ur csupa udvariasságból elhallgatott. Kerkapoly t. pénzügyminiszter ur beismeri azt, hogy a városi és a megyei törvényhatóság közt lényeges különbség létezik, a mennyiben t. i. a városi törvényhatóságok egyszersmind községi természetűek; de azt mondja továbbá, hogy a 64. § ezt a különbséget kiegyenlíti az által, hogy a városoknak fenhagyatott szabályrendeleteket alkotni a kormány beleegyezésével. Én nem akarom vitatni, hogy a 64. § mennyire biztosítja a városok önkormányzati jogkörét, mert e kérdés vitatása most nem ide való. En is megengedem és elismerem, hogy különbség van; de csak azt nem értem, hogy; ha a szabály-rendeletek a fölmerült aggályokat eloszlatják, valóban én meg nem foghatom, hogy mi bírhatta a t. pénzügyminiszter urat arra, hogy pártolja Wahrmann t. képviselő társamnak azon indítványát, mely szerint Pest városa külön rendeztessék, miután én ugy tudom, hogy Pest városának közigazgatása lényegileg ép oly természetű, mint a többi városoké. Engem tehát a t. pénzügyminiszter ur meg nem győzött a külön rendezés szükségéről. En megengedem, t. ház, hogy kívánatos, miszerint a fővárosról egyes §§-ok külön intézkedjenek; de azt be nem ismerhetem soha, hogy Pest városnak egész szervezése külön és önálló legyen és eltérő a többi városok szervezésétől. Pulszky t. képviselő ur a városok rendezésének kérdéséből európai kérdést csinál, és azzal indokolja véleménye megmásitását, hogy két nagy és müveit hatalom közt a háború kitör. Erre nem kívánok bővebben észrevételt tenni, miután Tisza Kálmán t. képviselőtársam igen helyesen megfelelt. Engedje meg a t. képviselő ur, hogy diplomatiai érvelése fölött azon reményemet fejezzem ki, miszerint, ha Poroszország és Francziaország közt a háború kiegyenlittetik és a béke helyreáll, Pulszky ur lesz az első, a ki indítványba hozza a városok külön szervezetét. (Tetszés bal felől) Kuba képviselő ur azt állítja, hogy az ő nyilatkozatából választói nem fognak tárcza-kérdést csinálni. Ezt én tökéletesen megengedem, miután neki tárczája nincs, hanem az a másik kérdés még megfejthetlen maradt, vajon öntudatos választói nem fognak-e választási kérdést csinálni. En különben a városokra nézve egyátalában az 1848-ki XXIII. törvényezikket fentartatni kívánom. (Flelyeslés bal felől.) Mocsáry Lajos: T. ház! Én e törvényjavaslatnak 1-ső szakaszát részemről nem fogadhatom el. először azon osztályozás miatt, mely itt a törvényhatóságok jogkörére nézve az a) b) c) pontokban foglaltatik. Az a) pont e kitételt hozza be a törvénybe: „önkormányzat." En azt hiszem, t. ház, hogy ezen „ önkormányzat" szó inkább csak publicisticai fogalom, nem pedig valami beczikkelyezni való, s törvényben helyet foglalhatni alkalmas. Én azt hiszem, hogy ha átlapozzuk az angol törvényeket, azokban a selfgouvernementnek kifejezését alig fogjuk találni; hasonlóképen saját törvényeinkben sem az önkormányzat szót. Es nagyon különös, hogy épen most adják meg nekünk a szót, midőn a lényeget elveszik. (Fölkiáltás bal felől: Ugy van!) Továbbá helytelennek tartom azon kitételt, mely a b) pontban foglaltatik: „vitatkozás joga" ; hát ez is jog, t. ház ? Állíttatott a túlsó oldalon, — azt hiszem a t. pénzügyminiszter ur mondta, hogy a törvény nem tesz egyebet, — mint a természeti jogokat codificálja; (Kerkapoly Károly pénzügyminiszter ur tagadólag int) ha nem a pénzügyminiszter ur, akkor más valaki mondotta; ha ez áll, akkor a logikai következetesség azt hozta volna magával, hogy a „gondolkozás joga" is bele tétessék, mert sokkal jobban megfelelne a logikának, ha ez állana a törvényben; „gondolkozás, vitatkozás, kérelmezés joga" stb. (FölMáltás bal felől: Ugy van !) De helytelennek tartom továbbá az állam 1 igazgatás közvetítésének kifejezésének alkalmazását is: mert épen az, mi ezen pont alatt foglaltatik, képezi, nézetem szerint, a valóságos önkormányzatot. Mert azt, pl. hogy valamely törvényhatóságnak joga van statútumokat hozni a fölött, hogy minő legyen a hajdúk egyenruhája, zöld-e vagy vörös, hogy miképen kelljen fogadni csőszöket, szőlő-pásztorokat; — bocsánatot kérek, de én ezt önkormányzatnak el nem ismerhetem. Még azt sem ismerhetem el önkormányzatnak, mi a 43. §-ban foglaltatik, hogy t. i. a megyének megvan szabad választási joga, mert ezen választás az által, hogy a választás 6 évre történjék, illusioriussá válik: és mert valóságos képtelenség, hogy a megye megválasztott tiszt15*