Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.
Ülésnapok - 1869-212
102 212. országos Illés Julius 18. 1870. főnállott vallásegyháztó 1 lényegesen különböző testületet képez, alapos aggodalmaikat előterjesztvén, — e nyilatkozataikat tudomásul, és a zsidó felekezetnek az államhozi viszonya törvényes rendezésénél figyelembe vétetni kérik. Kiss János: T. ház! Van szerencsém Szatmár városa 263 polgárának kérvényét benyújtani, melyben a köztörvényhatóságok rendezését az 1848. XVI. és XXIII. törvényezikkek szellemében eszközöltetni kérik. Nemkülönben Szatmár városa baloldali körének, — mely 2000 tagból áll — kérvényét van szerencsém benyújtani, melyben a törvényhatóságok rendezésére vonatkozólag ugyanezt kéri. Várady Gábor: A minisztériumoknál Buda-Pesten levő összes szolgaszemélyzetnek kérvényét van szerencsém benyújtani, melyben a jelenleg uralkodó és folyton emelkedő drágaság tekintetéből 1871. évi fizetésök fölemeléseért, ez évre pedig némi drágasági pótlék kegyesen engedélyezéseért esedeznek. Majoros István: T. ház! Választóim, Zenta városának lakosai, nern akarják elhinni azt, hogy az országgyűlés többsége oly annyira szigorú és hajthatatlan lenne, hogy az eddigelé beadott kérvények után sem fogná a törvényhatóságok rendezését elnapolni. Ezennel sürgetően kérik e folyamodványukban, hogy a törvényhatóságok csak az 1848-ki törvények alapján rendeztessenek, és a jelen törvényjavaslat félre tétessék. Méltóztassék e kérvényöket a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elnök: A ház irodájában letett hasoutárgyu többi kérvényhez tétetik. (Majoros István közié szól: a lomtárba!) Nem a lomtárba, hanem az irodába a többi kérvényhez tétetik. Körmendy Sándor: Van szerencsém az előbbihez hasontárgyu kérvényt nyújtani be, melyet Somogy megyei M.-Lukafalva községének lakosai intéznek a házhoz. Kérem ezt a kérvényi bizottsághoz utasítani, Huszár Imre: T. ház! Van szerencsém Temes megye több bizottmányi tagja által aláirt kérvényt a t. háznak benyújtani, melyben kijelentik és indokolják, hogy a f. é. június hó 7-én tartott bizottsági ülés kellőleg meghirdetve nem volt, s arról a bizottsági tagok nem értesíttettek, s azon gyűlés, mely nagyobbára hivatalnokokból állt, daczára annak, hogy fölszólalás is történt az ülés elején annak illetékessége ellen, magát mindamellett határozathozatalra illetékesnek declarálta. Kérik ennélfogva a t. házat: méltóztassék Temes megyének azon fölterjesztését, mely a jelenleg tárgyalás alatt levő municipalis törvényjavaslat iránt rokonszenvet a kormány irányában pedig bizalmat fejez ki, nem mint a megye közönségének kifolyását, hanem mint a megyebizottság egy töredékének magán határozatát tekinteni. Irányi Dániel; T. ház! Van szerencsém Baranya megye községi jegyzői egyletének kérvényét benyújtani a magas belügyminisztérium által előterjesztett, a községek rendezésére vonatkozó törvényjavaslat egyes pontjainak módosítása iránt. Elnök: Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. A havi költségvetés fog fölolvastatni. Mihályi Péter jegyző (olvassa a havi ' köUségvetési.j Elnök: Helyben hagyja a t. ház ? (Igen.) Ha igen akkor méltóztassanak az elnökséget fölhatalmazni annak folyóvá tétele iránt. Következik a napirenden levő tárgy. A szólók közt következik Tisza Kálmán. Tisza Kálmán: T. ház! A tegnap előtti ülésben Pulszky igen t. képviselő ur igazolandó, hogy miért nem kívánja ma már, hogy a városokról külön törvény alkottassák, mint kívánta vo^t az átalános vitánál, hivatkozott a jelen bonyolódni kezdő, és fájdalom, talán már azt mondhatjuk, bonyolult európai viszonyokra. S azt mondta, hogy ily viszonyok közt nekünk csak egy törekvésünk lehet, és ebben én vele tökéletesen egyetértek: a semlegességet megőrizni. Mondotta továbbá, hogy ha ezt akarjuk, szükséges hogy a kormány erős legyen, s hogy ő ugyan nem hiszi, hogy a kormány tekintélye az által szenvedett volna, ha a városokra külön törvény alkotta/tik; de miután a kormány e tekintetben más nézetben volt, ő megadta magát s elállott módosításainak beadásától. — Kifejezte egyébiránt azon meggyőződését is, hogy egyátalában ily viszonyok közt, midőn könnyen meglehet, bár adja isten, ho,2y ne következzék be, hogy a nemzet egyetértésére igen nagy szükség lesz, nem helyes dolog, hogy ily kérdések fölött itt egymással vitatkozunk, s egymással szemközt állunk. Ez utóbbiról szólva legelsőbben is, én azt gondolom, hogy e tekintetben neki valóban igazsága van. Csakhogy azon, hogy ily viszonyok közt ne vitatkozzunk ily kérdések fölött, segíteni csak egy módon lehet: azon módon, hogy ily viszonyok közt nem kell követelni ily törvényjavaslatnak tárgyalását; (Élénk helyeslés bal felől) mert ezen viszonyokból azt a következtetést huzni ki, hogy miután nem jó, nem időszerű most ilyenek fölött vitatkoznunk, tehát mégis tárgyaljuk ezeket, de tárgyaljuk ugy, hogy a mit rosznak tartunk is, elfogadjuk, — ez oly pressio volna a képviselőházra és a törvényhozásra, melyet elfogadni
