Képviselőházi napló, 1869. X. kötet • 1870. julius 14–augusztus 3.

Ülésnapok - 1869-212

212. országos ülés juíius 18. 1870. 103 semmi néven nevezendő kormánytól nem lehet és nem szabad. (Helyeslés bal felől.) A mi különben a t. képviselő urnák egyéb e tárgyra vonatkozó nyilatkozatait illeti, még csak két dolgot vagyok bátor megjegyezni. Az egyik az, hogy azt hiszem, nemcsak az én tapasztalásom szerint, de mindenkinek tapasztalása szerint, az, a ki igazán birt tekintélylyel és birt mind azon kellékekkel, melyek szükségesek arra, hogy tekintélye legyen, soha ily mellékes dolgoktól nem féltette tekintélyének aláásását, s ha valaki — legyen az egyén vagy kormány — ily körülmények közt azt tartja szemelőtt, hogy valahogy tekintélye találna szenvedni, ez soha sem egyébnek, mint saját gyengesége érzetének jele. (Tetszés bal felől.) Másik, a mit megjegyezni kívánok az, hogy a mint mondám, én egyetértek Pulszky t. képviselőtársammal abban, hogy nekünk mindeaek előtt a semlegesség megtartását kell kívánnunk és hozzá teszem, hogy minden lépés, melyet akár a kormány akár a képviselőház oly irányban tenne, a mi által saját hibánk miatt, e semlegesség megzavartatnék, meggyőződésem szerint nemcsak hiba, de bün lenne a közjó irányában. (Élénk helyeslés.) De beismerem azt is, hogy nincs kormány és nincs országgyűlés, mely minden viszonyok közt biztosithatná a semlegességet; csakhogy, hogyha azután elő állana mégis azon idő, midőn szükség volna a nemzet egyetértésére és áldozatkészségére — méltóztassanak megengedni, áldozatkészséget és valódi lelkesedóst egy nemzettől csak akkor lehet várni, ha az tudja, hogy ha tőle áldozatot kérnek is, de közvéleményét, óhajtását is respectálni fogják. (Helyeslés bal felől.) Ezen készséget nem fogják nevelni az oly nyilatkozatok, minőt csak a napokban is a t. miniszterelnök úrtól hallottunk, a mely szerint ő azt, a mit jónak lát, tessék vagy ne tessék, a meddig birja, keresztül viszi, (ügy van!) Mert független, vagy nem mondom független, hanem jellemes államférfiunak igenis azt kell mondania: nincs az a pressio főn és nincs az a pressio len, a mely rá bírna , hogy azt tegyem a mit rosznak tartok. — Ez a jellemnek kötelessége; de azt mondani: nem bánom, ha rosznak tartja is az egész ország, ha én jónak tartom, ha birom keresztül viszem — ez már nem a jellemnek kifolyása, ez már az absolutismusnak elve. (Élénk tetszés bal felől. FölMáltások jobb felől. Nem ad mondta! Bal felől: De azt mondta!) Különben t. ház, a mi a törvényjavaslatot illeti, én annak 1. §-át kihagyatni és a városok^ részére külön törvényt alkottatni nem azért kívánok — a mint itt némelyek mondták — mintha én az ezen törvényben foglaltakat a megyei törvényhatóságokra nézve jóknak találnám és csak a városokra nézve találnám roszaknak hanem kívánom azért, mert egyfelől —• bár itt ismételten az ellenkező állítatott — ugy látom, hogy sok be van hozva e törvényjavaslatban, sokban egyformává akar tétetni a városok és más törvényhatóságok helyzete, mikre nézve az ily különböző viszonyok közt élő törvényhatóságokat egyformává tenni sem nem szükséges, sem nem helyes. (Igaz! Ugy van! bal felől.) Óhajtom továbbá, mert ezen törvényjavaslatnak épen legroszabb, legveszélyesebb részei azok melyek meggyőződésem szerint a megyékre nézve is roszak és melyeket a megyéket illetőleg is meg kell támadnunk, de melyek mind azon roszat, mely bennök rejlik, még sokkal hamarább fogják a városokra nézve kifejteni. (Igaz! Ugy van! bal felöl.) Óhajtom továbbá azért is, mert a városokat illetőleg birunk egy oly részletes törvénynyel, mely fölöslegessé teszi a városok rendezése iránti túlságos sietséget. Igaz, azt mondják az igen t. minisztérium részéről: hogy hiszen csak az van ezen törvényben befoglalva a városokat illetőleg, a mi a törvényhatóságok közjogi helyzetét illeti; hogy a többiekre nézve, miután maguk a városok között is különbség van, a statutarius jogra lett a rendezés bizva. És tagadják azt, mi itt részünkről állittatik: hogy ezen statutarius jogra való bizás nem volna egyéb, mint a belügyminiszterre bizás. A pénzügyminiszter ur pedig ellentétet is látott abban, hogy itt egy felől az mondatik, hogy külön törvény kell a városokra nézve, mert hiszen itten ezen törvényben az intézkedés ki van terjesztve a városok belrendezésére is: más felől pedig az mondatik, hogy a statútumok alapján, miután azok érvénye a miniszter helybenhagyásától tétetik függővé, a miniszternek engedtetik egyenes befolyás a városok belügyeire. És ő erre azt mondja, hogy az mindkettő nem lehet igaz; mert vagy a törvény rendelkezik, és akkor a miniszternek nincs befolyás engedve: vagy ha a miniszternek azon utou befolyás engedtetik a statutarius jog helybenhagyása által, akkor nem áll az, hogy külön törvény kellene; mert akkor a törvény az ily dolgok fölött nem intézkedik. Engedelmet kérek, de ezen állítás nem áll: nem áll azért, mert igen is a törvény intézkedik olyanokról, melyek nem a törvényhatóság közjogi helyzetére tartoznak. Mert én például részemről akarom, kívánom, hogy minden törvényhatóság közjogi helyzete egyforma legyen az országban; én elfogadom, hogy minden tör-