Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-201

201. országos ülés Julius 5. 1870. 153 Samassa József: T. ház! Van szerencsém Bars megyebeli kis-tapolesányi, verebélyi és oszlányi járások alázatos kérvényét a t. háznak benyújtani, melyben Aranyos-Maróthot a törvényszékek szervezése alkalmával székhelyül meghagyatni kérik. Szirmay Ödön: Tisztelt ház! Két folyamodványt van szerencsém a t. házhoz benyújtani, a homonnai és varannói izraelita hitközségek részéről, melyekben tiltakoznak az ellen, hogy az ő aláirásuk tudtok, birok és beleegyezésük nélkül használtatott, azon kérvényben, mely az izraelita eongressus határozatai ellen a t. házhoz benyujtatott. Tudomásvétel végett kérem a kérvényi bizottsághoz utasíttatni. Dániel Pál: T. ház! Torontáimegyében kebelezett Szent-János község- részéről egy kérvényt van szerencsém benyújtani, melyben panaszkép előterjesztetik, hogy a vetéseikben hó ós esőviz által okozott károk folytán a temesvári adóigazgatósághoz adóelengedésért folyamodtak, de folyamodásuknak hely nem adatott, azon ürügy alatt, hogy a nó és esőviz nem elemi csapás. Kérik tehát a képviselőházat: kegyeskednék elrendelni az adóelengedést, mivel földeiket ez évben be sem vethették. Kérem e kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasíttatni. Csáky Tivadar gróf: T. ház ! Van szerencsém Kézsmárk sz. k. város, Béla, Leibitz. Podolin, Gnezda, Lubló, Durand, Menhárd, Ruszkinócz, Matheóez, Felka, Strázsa, Poprád és Szepes-Szombat tizenhat szepesi város közönségeinek kérvényét benyújtani, Kézsmárk sz. k. városában fölállítandó elsőbiróságu királyi törvényszék tárgyában. Elnök: Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. A központi bizottságnak van egy jelentése. Szögyény László, a központi bizottság előadója: Van szerencsém a kö zponti bizottság részéről jelenteni, miszerint a központi bizottság a belügyminisztérium pót hitele tárgyában beterjesztett törvóuyjavaslatra nézve a pénzügyi bizottság jelentését minden változtatás nélkül elfogadta. Elnök : Ki fog nyomatni és a tagok közt ki fog osztatni. Következik a napirenden lévő tárgy. Szólani kivan Tanárky Gedeon. Tanárky Gedeon: T. ház! A kötelességérzet azt súgja nekem, mit egy cardinalis nagy felszóval mondott egy főpapnak : taceas et ab ambone deseendas. Részünkről ki van merítve a tárgy, alig KEPV. H. NAPLÓ 18f|. IX. mondhatimk ujat valamit, de minthogy saját pártom is azt akarja, hogy ne szálljunk még le a szószékről: csakis e szempontból fogom nagyon röviden azon észleleteket, melyeket a lefolyt négy nap alatti vita közben maganmak szereztem, jelezni; s e közben saját álláspontomat ugy a törvényjavaslat, mint az az ellen benyújtott határozati javaslat irányában kijelölni. Ugy észleltem a négy napi tanácskozás alatt, hogy az ellenzék részéről négy különböző árnyalat, négy különböző irány az, mdy a benyújtott törvényjavaslat ellen nyilatkozott. Első és legfontosabb mindenesetre azok álláspontja, kiknek e téren is speciális politikájuk van; ez, nevezzük nevén: a nemzetiségi politika. A második árnyalat a theoreticusoké, az elmélet embereié ; a harmadik árnyalat a dognmticusoké, a kik egy fölállított elvben hisznek és ahoz ragaszkodnak, a következéseket meg nem fontolván; a negyedik a pártférfiaké. E négy árnyalat azon négv folyam, mely egy nagy folyóban egyesül : az elemzék nagy folyójában, de melyekről még most nem lehet megmondani : vajon együtt fognának-e a nagy folyamból a tengerbe ömölni ? Mondom, tisztelt ház, hogy a négy árnyalat között legfontosabbnak tartom azt, mely épen ezen törvényjavaslatnál is a speciális nemzetiségi politika szempontját tűzte ki lobogójául. Ezen iránynak képviselője, — és be kell vallani, nagyon geniális képviselője — Mocsonyi Sándor ur. Mocsonyi képviselő ur nem theoreticus. Az ő beszédét az elméleti oldalról tegnap fejtegette és nézetem szerint szét is szedte merőben a pénzügyminiszter. De Mocsonyi urnák czélja nem az elmélet. Ha Mocsonyi képviselő ur az elmélet terén akart volna maradni, fölállítván azon theoriát, hogy a parlamentali« kormányzat a többség absolutismusa: akkor ezen íöladványt tovább fejtve, nem lett volna szabad neki megmaradni azon elméletnél, melyet Stahl, Büchler és többen fölállítottak, és mely már ezen képviselőházban sem uj; mert a múlt országgyűlésen ugyanaz az eszme megpendítetett és — nagyon jól méltóztatnak rá emlékezni—akkor sem az elmélet kedveért ; hanem akkor is épen ezen speciális politika szempontjából. Mocsonyi képviselő nrnál az elmélet, a fölállított theoria, hogy ugy fejezzem ki magamat, csak ezukorjegecz, melybe valamit takar, melyet mi nem ismerünk; de önök sem ismernek, t képviselő urak, ott a szélső balon és mégis, mégis, nem mondom — mert ez nem volna udvarias kifejezés, — hogy lenyelték, hanem azt merem 20