Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-198

198. országos Ölés Julius 1. 1870. 73 a küzügyek eldöntésére magasabb műveltségi, függetlenségi qualificatio szükséges ; arra, hogy valaki kijelentse, hogy ebbe vagy abba a férfiúba bizalmat helyez, a józan észnél és becsületességnél egyéb nem kívántatik. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) És ezt hazai példákkal is képes vagyok igazolni, mert nemcsak a protestáns egyházban századok óta divatozik az átalános szavazat minden megszorítás nélkül, hanem legközelebb a katholikus autonomikus választásoknál is az vétetett gyakorlatba, és én kérdem azokat, a kik tanúi voltak ezeknek és ama választásoknak : mondhatják-e, hogy vajon népünk — ha nem izgattatik, ha nem vesztegettetik, — érdemetlenül, vajon helytelenül él-e ezen joggal? Hogy ilyen nagy kiterjedésű választási jog nyilvános szavazás mellett veszélylyel já,r, azt kétségkívül én is elismerem, de mi nem nyilvános szavazás mellett kívánjuk az átalános szavazatot behozni, mi azt titkos szavazással kívánjuk párosítani; már pedig bár milyen szegény legyen is valaki, akkor a gazdagoknak nem igen lesz alkalmuk, sőt nem igen iesz kedvük sem, a maguk pénzével kísérteni meg azokat, a kikről nincsenek meggyőződve : vajon az ő akaratjuk szerint fognak-e szavazni ? (Helyeslés a szélső bal oldalon.) És hivatkozhatom külföldi példákra is, hol az átalános szavazat, titkos szavazással párosítva, visszaélésektől ment maradt, a mennyire emberi institutiók ilyenektől átalán fogva szabadok lehetnek. De kívánjuk továbbá a községenkinti szavazást is, mert végét akarjuk vetni azon botrányoknak, a melyek az által tapasztaltatnak minden választásnál, hogy nagy tömegek gyűjtetnek össze egy helyűvé, s hogy különböző községekben választók hozatnak különböző zászlók alatt egy helyre. (Helyeslés a szélső balon.) Ez által mi, azt hiszem, tanúsítjuk azt, hogy mi, midőn a jogok kiterjesztését kívánjuk, egyúttal a polgárosodás megállapítását óhajtjuk. (Helyeslés a szélső balon.) Hogy az átalános szavazat, — mint azt t. barátom mondotta — néhol nem a szabadságnak, hanem a szolgaságnak kedvez , azt kénytelen vagyok elismerni : csakhogy azon példa, a mely alkalmasint elméjében volt, midőn ezt felhozta, némi megvilágításokat, némi magyarázatot kivan meg és érdemel. (Halljuk!) T. barátom bizonyosan Franeziaországra gondolt, midőn az átalános szavazatnak rósz következéseire utalt. Igaz, hogy Prancziaországban az átalános szavazat a személyes uralmat nemcsak megállaKÉPV. H. NAPLÓ 1814 IX. pitotta, nemcsak fentartotta, hanem legközelebb meg is erősítette. De ne méltóztassék elfelejteni azt, hogy a mi Francziaországban ezen eredményt szüli, az nem a személyes uralom iránti szeretet, hanem az a forradalom, az a socialismus tanaitól való félelem. Ha a socialisták tulságaitól nem félnének Francziaországban, ugy az absolutismus régen meg lenne buktatva. Ezeket akartam tisztelt barátom észrevételeire megjegyezni. Most folytatom megszakított beszédemet azoknak taglalásával, miket tegnap a tisztelt belügyminiszter mondani méltóztatott. (Halljuk!) A miniszter ur a szőnyegen levő törvényjavaslatot jónak, szabadelvűnek, tán valamennyi ismert municipalis törvénynél szabadelvűbbnek nyilatkoztatta, s ezen állításának bebizonyítására nem hivatkozott holmi köztársasági municipalis rendszerekre; hanem hivatkozott olyan két ország példájára, melyeknek legalább egyike igen gyakran mintaképül állíttatik fel: tudniillik Belgiumra ; a másik, melyre hivatkozott: Poroszország. A miniszter ur szerint a jelen törvényjavaslat mind a belga, mind a porosz municipalis törvényeknél szabadelvűbb. En átalában nem akarom tagadni, hogy Belgiumban csakugyan akképen vannak szervezve a tartományi gyűlések, mint azt a miniszter ur elmondotta; különben a mennyiben tévednék, Ludvigh János tisztelt barátom, ki nem néhány hónapig, mint ón, hanem évekig lakott azon országban, majd helyre fogja igazítani, a mit ón tán hibáznám. De a miniszter ur feledni méltóztatott azt, hogy azon Belgium példájára hivatkozott, s hivatkozott épen az önkormányzat tekintetében, mely Belgium csaknem 25 éven át franczia uralom alatt volt, az első köztársaságtól a császárság bukásáig; azon Belgiumra hivatkozott önkormányzat tekintetében, mely 1830-ban, midőn a maga forradalma által az idegen jármot lerázta, a szomszédban levő franczia példát utánozni mintegy önkénytelen hivatva látta magát. Legyen szabad mondanom, hogy nézetem szerint ezen Belgium municipalis törvényére hivatkozni nem helyes, midőn arról van szó: hogy Magyarország régi és őseitől öröklött szabadsága megtartassék-e vagy sem ? (Helyeslés bal felől.) Még kevésbé szerencsésnek tartom a Poroszországra való hivatkozást , a hol köztudomás szerint az aristocratiának, a Junkerthumnak uralma mai napig is fentartatik, s melynek politikai szerkezete nagyrészt katonai szerkezetűnek mutatkozik, és hol épen ezen csonka és hibás szerkezet, a szabadságnak ezen tökéletlen alapja okozza nagy részben azt, hogy Poroszország Dél-Német10