Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1869-198
n 198. országos ülés Julius 1. 1870. országra vonatkozó terveit nem valósithatja, mert Dél-Németországnak sokkal szabadelvűbb intézményei vannak, mint Poroszországnak. A miniszter ur továbbá, a főispán kijelölési joga mellett, jónak látta arra hivatkozni, hogy a nem magyar nemzetiségek jogait biztosítja. Én nagyon méltánylom ezen szándékot, óhajtom, hogy a magyar kormány . necsak ez alkalommal, hanem mindenkor különös figyelemmel legyen a nem magyar nemzetiségekre; de hogy ha az volt szándéka e törvényjavaslat készítőjének, ha az volt szándéka a kormánynak, akkor szabadjon kérdenem : vajon nem gondolt-e arra, hogy ezen nem magyar nemzetiségek, különösen pedig az erdélyi románok, sokkal nagyobb köszönettel fogadnák a kormánytól, hogy ha azon botrányosan igazságtalan választási törvényt szüntettetné meg a törvén3 r hozás által, mely ott mai napig divatozik 1 (Tetszés a bal oldalon.) Tegye meg a kormány az indítványt e végett, s legyen meggyőződve, hogy a román nemzetiség majd a kijelölési jog nélkül is segít a maga ügyén. A virilis szavazatot is, igen természetesen, oltalma alá vette a tisztelt miniszter ur, és annak támogatására különösen azt hozta föl : hogy az van hivatva kiegyenlíteni azon kirivó ellentéteket, melyek az európai mozgalmakkal, s a lehető izgatással szemben támadhatnának. Nem állítom, hogy szó szerint idézek, mert igen gyorsan jegyeztem, hanem gondolom, ez volt értelme a tisztelt miniszter ur szavainak. En, miként az előbb már néhány szóval beszédemben érintettem, az ellenkezőről vagyok meggyőződve : arról t. i., hogy ezen törvényjavaslat nemhogy az ellentéteket kiegyenlítené, hanem inkább élére fogja azokat állítani; mert előidézi a gyűlöletet, mely jelenleg, hála istennek, osztály és osztálv közt nem létezik. (Helyeslés bal felől) A miniszter ur továbbá, hogy a virilis szavazattal elégedetleneket némileg megnyugtassa, azzal biztat minket, hogy az értelmiség , mely nem szükségkép fogja a virilis szavazatok többségét képezni, mégis tulnyomóságra fog vergődni a megyei és városi bizottságokban az által, mert, úgymond, nem lehet föltenni a választókról, hogy az értelmiségtől megvonják bizalmukat. és igy az értelmiséget be fogják választani. Tökéletesen osztom. Csakhogy ha a tisztelt miniszter ur fölteszi a választókról, hogy a képviselőtest felénél lesz goudjuk az értelmiségre, nem látom át : miért nem teszi azt fel rólok a képviselőtest másik felére nézve is? (Tetszés bal felől.) E szerint talán nem is annyira az értelmiség biztosítása forog itt szóban, talán nem ez szándéka miniszter urnák; hanem szándéka az m eonservativ elemnek túlsúlyra vergődtetése, melyre különben maga is mondta, hogy minden kormánynak támaszkodnia kell. (Felkiáltás a szélső bal oldalon: Junker-kormány!) Szerintem erősnek kell lenni a kormánynak, erősnek a törvényhozásnak ; de erős csak ugy leszen, ha a nemzet bizalmára, nem pedig az aristoeratiára támaszkodik. (Helyeslés bal felől.) Igen, a választók az értelmiségre a megyei és városi képviselő testületek alakításánál tekintettel lesznek, miként, azt hiszem, voltak , midőn a képviselőházat megválasztották , melyben hogy virilis szavazatok lennének, eddig hála istennek, nem hallottam. (Fölkiáltás a szélső bal felől: Majd less idővel!) Csak azon úgynevezett értelmiség nem fog tehát helyet foglalni a megyei és városi tanácsokban, mely hogy megválasztassék, nem érdemli, a mely bitorolni fogná a képviseletet s a mely a maga czéljai elérésére fogna azokkal visszaélni. (Helyeslés bal felől.) En, t. ház, igen gyakran hivatkozom azon ország melyben, fájdalom, tovább laktam, mint szerettem volna: Praneziaországra. Ott ámbár átalános szavazat utján választatnak — és most nem szólok az országgyűlésről, — a megyei tanácsok, mert megyei tanácsok ott is léteznek — ezen megyei tanács minden tagja mindazáltal nem csak az értelmiséghez, hanem a magasabb uri rendhez tartozik. Mert a nép ösztönszerűleg meg tudja választani azon férfiakat, kik a közügy intézésére nálánál alkalmasabbak. Valamint mi nálunk — mert hiszen minket is nagyobb részt a szegényebb sorsú polgártársak választottak — nem szegényeket, nvm az értelmiséghez nemtartozókat küldenek az országgyűlésbe; ugy mint Praneziaországban nem a legalsóbb osztályból való férfiakat küldenek a megyei tanácsba, ámbár ott azok is vesznek részt a választásban: meg vagyok győződve, hogy a megyei és városi képviselő testületekbe is a mi értelmes, józan népünk olyanokat fog választani, kik helyöket betölthetik; és igy a virihs szavazatokra, már annálfogva is, szükség nincs. (Helyeslés bal felől.) A mit a t. miniszter ur a szászoknak külön meghallgatását illetőleg mondott, azt részemről helyeslem. Én azt óhajtom, hogy oly törvény hozassék, mely lehetőleg kielégítse mindazokat., kiknek részére hozatott, és épezért óhajtottam volna, hogy nemcsak a szász, hanem a többi törvényhatóságokat is méltóztatott volna meghallgatni, vagy méltóztatnék megengedni legalább ezentúl, hogy ezek valamennyien nyilatkozhassanak. De ha helyes a minisztérium ezen szándéka a szászok meghallgatását illetőleg, ha e tekintetben az 1868-ki törvényre hivatkozik; ugyan szabadjon kérdeznem a t. minisztériumot: miért nem tette ezt már előbb ? Hisz a törvény már 1868-ban hagyta meg azt neki: miért nem
