Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1869-206
348 206 országot 01 és jöltos K 1870. megfoghatatlannak tartom. Ez csak azért történhetik, hogy a nép higye el, hogy alkotmányosan kormányoztatik. Nem alkotmány ez, uraim, hanem centralisatio és sok keserű gyümölcsöt fog teremni azok számára, kik a nép előtt ily szemfényvesztést játszottak. Nem akarom felemlíteni, hogy egy ideig sikerül a nagy férfiaknak államcsínyeket csinálni, sikerül szemfényesztést játszani, de csak egy ideig, azután nem megy : mert a nép öntudatra fog térni. En egyébiránt tagadom a képviselőháznak azon jogát, hogy jogok nyirbálásába bocsátkozhassék. Ö neki csak jogokat terjeszteni szabad, de jogokat elvenai nem. Ez az 1848-iki törvényekből folyik, hol az V-ik törvény czikkben az mondatik, hogy az országgyűlés nem érzi magát hivatva arra, hogy azon jogokat, melyeket a nemesek addig gyakoroltak, azoktól elvegye. Az 1848-ki alkotmány pedig nagy kedvességgel fogadtatott a nép által s még sem merte azt mondani, hogy a nemesek veszítsék el jogaikat, a mi pedig nem egyéni jog, hanem privilégium volt. Tagadom tehát a képviselőház azon jogát, hogy neki joga volna a népképviseleti jog csonkításával behozni a virilis szavazatot, s tagadom azon jogát, hogy az alkotmányt megnyirbálhassa. Kinyilatkoztatom, hogy részemről kerületem nevében tiltakozom ezen jogconfiscatio ellen. Követelem, hogy adassék vissza a tőrvényjavaslat a miniszternek, s készítsen az a vármegyéről olyan javaslatot, milyet az általam felolvasott 1848-ki törvény kíván. Ez általam tervezendő megyében főispán nem kell. A képviselőházban az elnök sem ő fölsége, sem a kormány által nem neveztetik ki: a mi lehet a képviselőházban, az lehet a vármegyében is; tehát maga a képviselőtestület az átalános nópszavazattal válaszsza meg az alispánt, vagy a főispánt összes tisztviselőivel. Ez aztán, a mit a t. miniszterelnök ur mondott/az általam hivatkozott democraticus önkormányzatra, ez a democraticus önkormányzat, a mi annyi mesterséges fogással nem bir, hanem a nép által gyakoroltathatik. Ha csakugyan a kormány ellenőrizni akarja a közgyűléseket, méltóztassék elnevezni ez alteregót királyi biztosnak, ki jelen lehet a gyűléseken, de semmi beleszólása ne legyen, épen ugy, mint a miniszter itt a házban, ha nem képviselő, nem szavazhat. Most áttérek a sz. k. városokra. Az 1848-ki XXIII. t. ez. világosan szabályozta a sz. k. városokat. Azoknak történeti multjok van, mert saját pénzükön váltották ki magukat a feudális rendszer alatt a földesúr hatalma alól és magán vagyonnal birnak, mely vagyon feletti kezelést csak nem fogja a kormány követelni ; hogy gyámnokságot gyakoroljon arra, miként az a törvényjavaslatban van mondva: mert akkor attól félnék, hogy a kormány a magán vagyont is kezelni akarván az ország összes^polgárai vagyonának generális curatorává akarna lenni. És igy a sz. k. városokat már csak azért sem zavarhatom össze e tőrvényben, mert magán vagyonnal birnak. De másodszor azért is, a mint igen szépen fejtette ki Pulszky képviselő wc, hogy a sz. k. városoknak más viszonya és más képviselete van. — Ugy örvendettem, hogy a jobb oldalon még is van oly férfiú, ki a sz. k. városok vagyonát nem akarja a kormány gondnoksága alá bocsátani ; azonban mi lett következése a szép előzménynek ? a conclusio a legrosszabb : mert elfogadja részletes tárgyalásul a törvényjavaslatot. Es igy kénytelen vagyok azon téren működni, hogy megmutassam, miszerint a sz. k. városokra egyátalában nem alkalmazható azon törvény. A t. kormány nem tudom, hol vette a történetből azt, hogy sz. k. városban főispán lett volna valaha, mert a megyében volt, habár dignitárius is volt, de városban soha nem volt, sőt a restauratio alkalmával kiküldött k. biztos, ha bevégezte működését, a sz. k. városokat tökéletesen önkormányzatukban hagyta, és azok önmagukat minden befolyás nélkül kormányozták. Tanulmányozva a törvényjavaslat ezen részét, hogy vajon mi oka lehetett a kormánynak, hogy ily kegyetlenül bánik a sz. k. városokkal, melyek a democratia fészkei Magyarországban : mert a műveltség, kereskedelem jobbára ezen városokba húzódtak, mert ott nemnemesnek is szabad volt birtokot venni már régen, és igy a kereskedelem fészkelte be magát, ezen városokba és a democratia azon fő fészkeit akarja beolvasztani a vármegyébe. Nem tudnám ennek okát feltalálni, ha ismét nem folyamodnám a Bach-rendszerhez. Ott mindenféle, a legveszedelmesebb elveket találom meg mint egy Panctora szelenczében, mely mindent magában foglal. Be voltak olvasztva a szabad királyi városok a megyébe, meg voltak fosztva tanácsuktól, és egyedül a magán vagyonuk feletti rendelkezést hagyta meg nekik kegyelemből Bach. Most hogy állunk ? Most a sz. k. városok e tekintetben is alá vannak rendelve a t. kormány gyámságának. Most már mi tovább haladtunk, mint Bach alatt. Vegye figyelembe a t. kormány azt, hogy az 1848-ki XXIH. törvényczikk nem ideiglenesen, hanem definitív alkottatott, vegye figyelembe azt, hogy az idézett törvényczikk gyakorlatilag megmutatta, hogy a sz. k. városok fönállhatnak azon törvény mellett is; megmutatták a k. városok ugy 1861-ben mint azóta, hogy nem