Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-206

206. országos Ölés Julius H. 1870. 349 kell nekik királyi biztosokat nyakukra küldeni, és ha a t. kormány azt állítja, hogy a várme­gyékre azért kell ily főispánokat erőszakolni, mert olykor renitensek voltak; vajon azokat bűneiért, a sz. k. városokat pedig az engedelmes­kedésért akarja-e büntetni? Hiszen akkor nem tudja az ember, miként cselekedjék a kormány kedvére : mert ha engedelmeskedik is baj, s ha kissé renitens, akkor is baj. Hiszen, ha a t. kormány figyelemre méltatta volna a beérkezett számos petitiót, s azokat tárgyalhattuk volna: egy kis fel világosítást nyer­hetett volna azokból, hogy a sz. k. városokat a megyékkel egyátalában nem lehet össze­zavarni. Lehet azonban, hogy a kormány az oppor­tunitás veszélyes elvénél fogva — a mit én nem ismerek — akkor sem cselekedhetett volna más­ként : mert Bécsből ugy parancsolták; a mi kor­mányunk pedig tartozik mindent és ugy keresz­tülvinni , a miként Bécsben előírják. Előadván a népnek aggodalmait a törvény­javaslat iránt, s igyekezvén kimutatni annak veszélyességét a szabad királyi városok jogaival szemben; hátra van még. hogy azon kérdést intézzem a t. kormányhoz: mi indította a kor­mányt arra, hogy a Szászföldre vonatkozólag a törvényjavaslatot be nem adta? Nem volt szerencsém 1868-ban e képviselő­házban lehetni, és igy nem ismerem azon körül­ményeket, melyek a kormányt arra indították, hogy csupán csak a Királyföldnek, a szász atya­fiaknak, adja meg azon privilégiumot, hogy ők törvényhatóságaik rendezése iránt külön hallgat­tassanak meg. Vajon az összes haza polgárai nem érdemelnek meg annyit, mint a szászok t. i., hogy óhajtásaik meghallgattassanak ? (Igás ! ugy van! szélső bal felől) E körülmény ismét azon aggodalmat költi keblemben, hogy talán Bécsből nyerte a kor­mány erre az utasítást, hol nem feledték még el a szászok egykori szolgálatait és meg akar­ták őket azokért jutalmazni. Vagy a Királyföld nem is tartozik tulajdonképen Magyarországhoz ? Ezen kétség nem oknélkül támad keblünkben; hiszen látjuk, hogy a Határőrvidék a magyar koronának ezen kiegészítő része, még ma sincs reincorporálva. (Igaz ! ugy van ! szélső bal felöl.) Ott van Fiume ! vissza van-e már ez tény­leg csatolva? Még ma sincs. Az 1867-ki tör­vényben meg van irva, hogy Magyarország csak ennyi és ennyi quotát fog fizetni, ós mégis mi történt ezen évben ? Megszavazta a ház a Határ­őrvidékért járó quotát. Tehát ott állunk, hogy elvesztettük hitün­ket. Legjobb volna, ha kimondaná a kormány egyszerűen akaratát: a többség ugy is meg fogja szavazni. En ezen aggodalmakra figyelmeztetve a kormányt, ismételve kijelentem, hogy én tiltako­zom az ezen törvényekben foglalt jogeljátszás ellenében és a köztörvényhatóságokról tárgyalás alatti tőrvényjavaslatot sem átalános, annyival kevésbbé részletes tárgyalás alapjául el n em fo­gadom ; hanem pártolom a László Imre képvi­selőtársam által e tárgyban beadott határoz a ti javaslatát. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Elnök: Holnap 9 órakor folytatjuk a tárgyalást. (Az ülés végződik d. u. 2 órakor.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom