Képviselőházi napló, 1869. IX. kötet • 1870. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1869-199

98 199. országos Uiés július 2. 1870. lönös gazdászati és politikai viszonyoknál fogva uem fejlődhettek ki annyira, mint például Amerikában, vagy ott, a hol mint Angliában — a gazdászati és politikai haladás következtében a társadalmi rétegek oly fokozatokká fejlődtek, hogy úgyszólván egymásba merülnek: ott ezen egyensúly vagy igen csekély segítséggel, vagy maga magától helyreáll. De ott, a hol,—mint minálunk— birtokos és birtoktalan, jogosult és jogtalan, uri és szolgai osztály századakon át merő ellentétben állott egymással, és a hol e viszony megszűnte óta nemhogy az egyensúly helyreállott volna, hanem még inkább felbomlott, ott — ha nem akarjuk azt, hogy a nagyobb szám a csekélyebbet elnyomja, — gondoskodnunk keli egy módról, mely legalább addig, a mig szabad nemzetgazdászati és politikai fejlődésünk e tekintetben ez ellentétek kiegyenlítéséhez, némileg maga is hozzájárul, valami módot — mondom — kell találnunk, hogy a kisebbségnek az őt illető befolyást biztosítsuk. Megbírálni azon módot, mely itt e tekintetben a törvényjavaslat által ajánltatik, szerintem ismét a részletes és nem az átalános vita keretébe tartozik. De annyi meggyőződésem, hogy valami ily módról gondoskodnunk kell. A harmadik sarkalatos elv, melyet e törvényjavaslatban lefektetve látok és melyet hasonlókép magaménak vallok, az hogy a törvényhatóságok működése a felelős kormánynyal ki egyeztettessék ; hogy mig egy részről, a mennyire lehet, a törvényhatóságok eddigi hatásköre megmaradjon, más részt a jó és gyors közigazgatás igényeinek elég tétessék. Szerintem a több és kevesebb e tekintetben attól függ, hogy milyenek lesznek a törvényhatósági közegek? Es én azt hiszem, hogy ha az első kérdést szerencsésen megoldjuk, a másodikra nézve nagy nehézséggel nem fogunk küzdeni. Es én e tekintetben őszintén megvallom, hogy, ha oly módot találunk, mely e részben engem arról biztosit, hogy azon egyensúly, melyet az imént emiitettem fön fog tartatni, én talán tovább is kész lennék menni, mint ezt a törványjavaslat teszi. Mindenesetre az, a mit teszünk, csakis kísérlet; mert: leszüok-e képesek egyátalában önkormányzatot fejleszteni ? az még a jövőtől függ. De legalább állítsuk ugy oda, hogy némileg szabadon mozoghassunk. En azt hiszem, hogy e tekintetben, ha e változások, melyeket ón czélszerünek tartok, létesíttetnek, akkor az e törvényjavaslat alapján megtörténhetik. Mondatott ugyan, hogy e törvényjavaslat a megyék koporsója és sirja Meglehet, hogy az leend. De teljes meggyőződésem, hogy némely faragással abból a valódi önkormányzat bölcsőjét faraghatjuk. {Mozgás a bal oldalon.) Azért én a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. {Élénk helyeslés a jobb oldalon.] Elnök (leszáll s helyét Gajzágó Salamon foglalja el). Mocsonyi Sándor t T. ház! Midőn csekély tehetségeim daczára bátorkodom ón is részt venni e nagy fontoságu vitatkozásban, teszem ezt nem azon reménytől kecsegtetve, mintha gyenge szavam is nyomna valamit a latban, mert sokkal hivatottabbak erre a t. ellenzék tagjai közül azok, kik akár már előttem szólottak, akár utánam fognak részt venni a vitatkozásban. Szándékom egyedül: előadni azon indokokat, melyek e kérdésben adandó szavazatomat vezérlik. Ily nagy fontosságú kérdéssel szemben azokat elhallgatni kötelesség-elmulasztásnak tartanám. Nem lehet szándékom czáfolatába bocsátkozni azon, a maguk nemében igen jeles beszédeknek, melyeket e napokban, melyeket ma is hallottam : a mennyiben szükségesnek találnám azokra egyes észrevételeimet megtenni; igyekezni fogok azokat akkor előadni, midőn indokaimat elősorolom. Csak egész átalánosságban bátorkodom néhány észrevételt tenni a belügyminiszter ur minap mondott és Szirmay képviselőtársamnak ma hallott beszédére. (Halljuk!) A t. miniszter ur hivatkozott a virilis szavazattámogatás czéljából Poroszországra. Meglehet, hogy tévedek, de én ugy tudom, hogy a poroszországi tartományi gyűlés rendi választásokon alapul és egész Poroszországban nincs több mint 69 virilis szavazat: a régi családok fejei; nem pedig — mint a t. miniszter ur mondta — 9400 és néhány. A három kategóriát képezik ott a nagy földbirtokosok, a városok, és a népképviselők. Hivatkozott a miniszter ur Belgiumra, mondván, hogy ott is vannak tartományi gyűlések, és kimerítvén részletezve azok szervezetét. Elvártam volna tőle, hogy meg fogja jegyezni azt is, miszerint ott a tartományi gyűlések tisztán a népképviselet alapján szervezvék; vártam volna, hogy föl fogja említeni azt is, hogy ezen tartományi gyűlések hatásköréhez tartozik candidálni minden elsőfokú bíróságnak elnökeit, alelnökeit, valamint a másod fokú bíróságok ülnökeit. At. miniszter ur ezeket megemlíteni elfeledte: és igy én szükségesnek tartottam előadását ezekkel kiegészíteni. {Derültség és élénk tetszés bal felől.) A t. miniszter ur megmutatta azt, hogy a kormánynak a javaslat szerkesztésénél egyik főtörekvése az volt: fölkeresni minden létező államnak azon intézményeit és azon elveit, melyek a szabadság rovására a kormány hatalmát növelik, (Igaz! Ugy van! bal felöl) és ezután azon egyes államok között szétszórt elvekből részünkre egy organikus egészet készíteni. (Helyeslés bal felől.) Hogy ezen fáradságos törekvése nem maradt si-