Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-168

166. országos fiiés áprit 27. 1870, 55 Széll Kálmán jegyző (olvassa a 4-ik osztály külön véleményét.) Halmossy Endre: T. ház ! Ezen 8-ik szakaszra nézve a főrendiház lényeges módosítást tett, melyben az foglaltatik, hogy a nyugdíjazás iránt a királyi ügyész ne is hallgattassák meg. A második bekezdés azt rendeli, hogy a királyi ügyész keresetét az elnök rendeletére adja be. Ebben némileg már most kifejeztetik az, hogy a királyi ügyész az elnöknek alá lesz rendelve. A t. ház igen bölcsen tudja, hogy a ház asztalára le lettek téve a kir. ügyészség rendezéséről szóló törvényjavaslatok, mely törvényjavaslatokban azon elv van kimondva, hogy a kir. ügyészség és a törvényszék egyenjogositott hatóság, egyik a másiktól nem függ. Hogy ha mi most e módositványt elfogadjuk, már előre kimondanék per tangentem, hogy a kir, ügyész a törvényszék elnökének alá lesz rendelve, mert világosan mondja a módositvány, hogy az elnök meghagyást is adhat a kir. ügyésznek ; holott azon szerkezetben, melyet a képviselőház elfogadott, e kérdés egészen nyitva hagyatott addig: mig majd a kir. ügyészség rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyaltatni fog. Akkor amúgy is el fogja határozni a ház : mi viszonyban álljon a kir. ügyészség a törvényszékhez. Ezen szerkezet, a mint azt a képviselőház elfogadta, nem praejudicál semmikép a ház későbbi határozatának, s azért én bátorkodom fölkérni a házat, hogy a főrendek e tekintetben! módositványát el ne fogadja, hanem a képviselőház szerkezete mellett maradjon. (Helyeslés.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter ; Én is a kisebbségi véleményhez csatlakozom, t. ház, mert az ily kérdésekben egy részről a biró függetlenségét akarom főntartani, másrészről pedig az állam érdekeit sem téveszthetem szem elől. A birói függetlenséget sokkal inkább biztosítva látom én akkor, hogyha nyugdíjazásról lévén szó, egyúttal meghallgattatik egy a bíróságtól teljesen független közeg: mint, hogy ha ezen kérdés eldöntése pusztán s egyedül esak az elnök önkényétől függne. Ez tökéletesen subordinálná a törvényszékeknek egyes tagjait az elnöknek, és ennek tetszésére bizná, hogy akár mikor akarná, valamely tagot elmozditási keresettel zaklathasson. a mennyiben esak rendeletet bocsátana az államügyészhez, a ki aztán kénytelen volna az elmozditási pert megindítani; ez tehát — a mint mondám — teljesen alárendelné a törvényszók tagjait az elnök önkényének, s én sokkal inkább biztosítva látom a függetlenséget, ha más független közeg is meghallgattatik ez iránt. De szükségesnek tartom ezt az állam érdekéből is; arra nézve nem lévén közönyös dolog, hogy valamely bírósági tisztviselő elmozdittatik-e vagy nem. mert azt nyugdíjazni kell ? a mi pedig az állam terheltetekével jár ; kell tehát hogy ilyenkor maga az állam közege t. i. az államügyész is meghallgattassák, s annak véleménye is kikérettessék. Ezen okok azok, melyeknél fogva a t. házat kérem: méltóztassék az eredetileg megállapított és elfogadott szöveget továbbra is megtartani, s a főrendiház módositványát e szakasznál mellőzni. (Helyeslés.) Elnök " Elfogadja-e a t. ház a központi bizottság véleményét vagy nem? (Nem!) Ez tehát nem fogadtatik el. Méltóztatnak-e a külön véleményt elfogadni? {Elfogadjuk!) E szerint tehát marad a korábbi szerkezet. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 11. szakaszt.) Szögyény László előadó;: A főrendiház e 11-ik szakaszt egészen újból szerkesztette, és a képviselőházi szerkezet 10. szakasza után beiktatni véleményezi azon okból, mert a felsőház véleménye szerint e törvényjavaslatban nincs meghatározva azon hatóság, mely a nyugdijélvek mennyiségét meghatározná ; a főrendiház ezt pedig szükségesnek látja, s azért ezen uj 11, szakasz beiktatását ajánlja. A központi bizottság a felsőház e nézetét elfogadva, hozzájárul e 11. szakaszhoz, s én is a bizottság nevében annak elfogadását a t. háznak ajánlom. Győrffy Gyula: Én nem osztozom a közp. bizottság azon nézetében a főrendek e módositvány a elfogadhatásara nézve, mert ugy vagyok meggyőződve, hogy azon kérdés, vajon a jövőben megszavazandó nyugdíjtörvények egyes rendeleteit ki fogja végrehajtani: nem ezen törvénybe, hanem a majdan megszavazandó nyugdíjtörvénybe való. A nyugdíj mennyisége, s annak megállapítása körül követendő eljárás ezen törvény keretén kivül esik, s épen azért nem találom sem helyesnek, sem szükségesnek, hogy a jelen törvényben egy oly törvény végrehajtása iránt történjék intézkedés, mely eddig nem is létezik. Ezen szempontból indulva ki, én a felső ház által javaslatba hozott 11-ik szakasznak következő módositványát indítványozom; — „a megelőző szakaszok szerint nyugdíjazott birák nyugdijainak mennyisége és azok kiszabása körül követendő eljárás iránt külön törvény rendelkezik. '• Szögyény László előadó: Ugy hiszem, a központi bizottság részéről a nélkül, hogy túllépném hatáskörömet, hozzájárulhatok e módositványhoz, mert a bizottság czélja egyedül az volt, hogy meghatároztassék: mily modalitások