Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-191
380 191. országos "ülés június 20. 1870. czéloztam, midőn elmondtam őszinte kivánatomat; vajha azon üdvös elv, melyet a miniszter ur felállított, már évek óta fenállana. Meglehet, hogy találtam ; de találni senkit nem akartam, csak azon óhajtásomat fejeztem ki : hogy igen kiváaatos lett volna, ha ezen elvnek alkalmazása nem kezdődnék a galgóczi vasútvonalnál. Jámbor Pál jegyző : Simonyi Ernő. Szülló Géza: Nekem már Paczolay előtt kellett volna 'szólnom és igy most a szólás engem illet. Elnök: Egyszer a mellette szólók hivatnak föl, azután az ellene szólók. Mihályi Péter jegyző: Legyen megnyugtatva a t, képviselő ur, a házszabályok azt rendelik, miszerint a szólók, a mint ellene vagy mellette szólanak, a szerint hivassanak föl. A miniszter előtt Paczolay ellene szólt a törvényjavaslatnak : nagyon természetes, hogy utána annak kell szólani, a ki mellette akar szólni. Simonyi Ernő: Tisztelt ház! Midőn az előttünk fekvő törvényjavaslatra nézve a központi bizottságnak előterjesztését pártolnám, szükségesnek látom néhány megjegyzést tenni azokra nézve, a mik ezen törvényjavaslatnak ellenzői által mondattak. Utolsó, ki e részen előttem szólott, Paczolay képviselőtársam volt, ki azt monda, hogy nem nyugszik meg a közlekedési miniszter azon nyilatkozatában, mintha a nyitravölgyi vasút az egész fölvidéknek igényeit kielégítené : ő részéről a Garan és Ipoly völgye mellett szólalt fel, épen ugy, mint előtte Prileszky képviselőtársam a Vág völgye érdekű mellett szólalt föl. Én azt mondom részemről,, hogy tökéletesen igazuk van, a mire nézve Prileszky, Paczolay és Somossy képviselő urak hosszasan szólottak : hogy a háznak 1868. decz. 4-ki határozatát a minisztérium figyelemben tartotta-e ? T. ház ! elmondatott ugyanazon képviselő által, hogy a 68-ki határozat csak Érsekújvár, Nyitra, Trencsénről szól, s ez tökéletesen áll. De mit érthetett a 68-ki határozat e szavak alatt? Nem egyebet : mint azon nyitravölgyi vonalat, mely most a ház előtt van, és igen örvendek rajta, hogy a föl vidéknek % részben jobb oldalon levő képviselői már egyszer észreveszik, hogy nekik is kötelességökben áll vidókök mellett felszólalni. A felvidék e házban 58 képviselő által van képviselve, kik közül 50-en a jobb oldalon ülnek, és ha ez 50 képviselő a felvidék érdekeit erélyesen sürgeti: bizonyára nem építettünk volna az ország minden más részében annyi vasutat, a nélkül, hogy abból a fölvidéknek egy mértföldnyi is jutott volna. Én tökéletesen osztom azon nézetet, hogy joga van a vágvölgyinek ugy, mint a garanvagy ipolyvölgyinek is vasutat követelni: mert mindkettő igen nevezetes és fontos vidék, és azonfölül hogy sokkal kisebb fontosságú vidékeknek építettünk vasutat az ország más részeiben, azoknak garantiáját nagy részben a Dunán inneni kerület lakosainak kell fizetniők, kiknek érdekében pedig eddig semmi nem történt. Azt tehát, hogy a Garan- és Ipolyvölgy, valamint a Vágvölgy érdekei szintén figyelemre méltattassanak és tekintetbe vétessenek, egyátalában nem ellenzem, sőt azt tökéletesen helyeslem és pártolom : de azt a logikát, mely abban talál kielégítést, hogy most a nyitravölgyi vasutat se építsük, hanem halaszszuk el annak kiépítését isten tudja meddig, valóban nem értem. A t. ház előtt fekszik egy törvényjavaslat egy vasútról, mely a minisztériumnak 1867-ben kidolgozott vasúti tervezetében 8-ik helyen áll; azóta megszavaztunk talán 20 vasutat, és ez még csak most kerül a ház elé. Már most kérdés csak az : ha vajon ezen vasút ugy, mint most a ház elé terjesztetik, hasznos-e, szükséges-e, és megfelel-e azon kellékeknek, meheket a törvényhozásnak figyelembe kell vennie, midőn valamely vasutat megszavaz! En részemről azt mondom : megfelel, — megfelel minden tekintetben. Nem fogom ismételni mindazon fő fontosságú okokat, melyeket a miniszter ur előterjesztett, midőn azt monda, hogy Magyarország főfolyóját a Dunát, indirecte tehát egész Magyarországot, — mert Magyarország gabonakivitelének kulcsa a Dnna, ezen lehet a gabonát legolcsóbban szállítani — összeköti Európa azon részével, a hol kereskedésünk legnevezetesebb része központosul: északi Németországgal. Kereskedésünknek legalább 8 A 0 része északi Németországban van; ennek tehát legolcsóbb és legrövidebb összeköttetése Magyarország szivével és Magyal ország legnevezetesebb közlekedési eszközével, a Dunával legnagyobb fontossággal bír. De, t. ház! azt, hogy a nyitravölgyi vasút localís érdekű, csak azt mondhatja, ki a nyitravölgyi gyáripart, mely nagyobb, mint Magyarország bármely részén van hasonló területen, figyelmen kívül hagyja. A vasutak építésének egyik fő feladata az ipar és kereskedelem előmozdítása; de ezeket előmozdítani ott kell, a hol már léteznek: mert hiába épitünk oda vasutat, hol az iparnak talaja nincs, ott megteremni az nem fog. Méltóztassanak például venni Pozsony városát, mely mellett szólnak indirecte a vágvölgyi vasutat pártoló képviselők. Pozsonynak volt legelső vasútja Magyarországon, mely Nagyszombattal és a Vág vizével összeköttetésbe hozta. A má-
