Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-191
191. országos ölés június 20. 1870. 381 sodik vasút, mely Magyarországon építtetett, az államvaspálya volt , mely Pozonyt egy felől Pesttel és az Aldunával, más felől Beesései és a külfölddel hozta összeköttetésbe; ott van továbbá Pozsonyban a dunagőzhajózás; de mindezen közlekedési előnyök mellett : termel-e Pozsony csak egy gombostűvel is többet most, mint előbb termelt? Én ugy tudom: nem, és ha 10 vasutat fogunk is neki épiteni, nem fog termelni többet ; mert Pozsony nem alkalmas az ipar fejlesztésére. Hogy miért nem alkalmas ? azt hamarjában megmondani nem tudnám. Ellenben a Nyitravölgyben, daczára annak, hogy a Nyitra völgy a legroszabb közlekedési eszközökkel bir az országban, az alföldi feneketlen sarat kivéve, hol talán még rosszabbak a közlekedési eszközök, — megtermett az ipar nagyobb mérvben, mint Magyarország bármely részében; itt tehát kell, hogy a törvényhozás az ipart, mely már magától is megindult és virágzik, elősegítse és teljes kifejlődésre emelje. Mikor azután ennek daczára és ennek ellenében azt mondja Somossy Ignátz t. barátom, hogy itt oly vasutat építenek, mely az országnak örökké terhére lesz, ezzel annak adja bizonyítványát, hogy a helyi körülményeket egyátalában nem ismeri. Ha a helyi körülményeket tanulmányozta volna, akár a vasúti bizottságban, akár külön fogná látni, hogy a Nyitravölgynek, melynek ipara és termékei ezen vasút kiépítését kívánatossá teszik, oly kivitele van, mint Magyarország kevés más vidékének. Méltóztassék megnézni az államvaspályának forgalmát. Ezen államvaspálya íorgalma, melyet a Nyitra völgyéből merit, igen nevezetes; valamennyi állomás között —elkezdve Marchegtől, — azon állomások, melyek nyitravölgyi termékeket szállítanak ki, a 14, 15 és 22-ik helyet foglalják el; ellenben a vágvölgyi két állomás, t. i. Galanta és Diószeg a 25. és 26-ik helyen állnak. Ez pedig roppant különbség. Nem fogom a t. ház türelmét azzal fárasztani, hogy elősoroljam részletesen : miszerint minden vasúti állomáson hány ezer forint vétetik be; hanem biztosithatom a t. házat, hogy akár a tornóczi, akár az érsekújvári állomás maga többet hoz be, mint a vágvölgyi összeköttetésnek mindkét állomása együttvéve. Ha a Nyitra völgynek csak jelenlegi forgalmát és jelenlegi iparát fölveszszük, és ha az ottani ipar ezentúl semmivel sem fogna nagyobbodni: a szükséges kamatokat mai forgalma mellett is képes megfizetni, s az ország csak rövid ideig fog kis mértékben hozzájárulni, mint ez minden vasútnál megtörténik; de már kiépítése után a 3-ik esztendőben bizonyosan nem. Különben én ugy látom, hogy Somossy Ignácz képviselő ur nemis annyira a nyitravagy vágvölgyi vasút tanulmányozása folytán szólalt fol a házban, (Halljuk!) mintsem inkább azért, mert a vasúti és pénzügyi bizottságok között kanapéper van vagy volt, és hogy ennek kifejezést adott a vasúti bizottság egyik tagja Somossy, képviselő ur. Miként jártak el a vasúti és pénzügyi bizottságok: nem akarok annak taglalásába bocsátkozni, előadatott az a központi bizottság előadója által. Annyit azonban magam is találok, hogy ezen bizottságok nem egészen ragaszkodtak ahhoz, a mi feladatuk volt. De ezen hibát elkövette legelőször a vasúti bizottság, mert, — mint Somossy képviselő ur is mondotta,— ezen bizottságnak csak ahhoz kellett volna magát tartania, a mi eléje terjesztetett ; eléje pedig nem a vágvölgyi, hanem a nyitrai vasút kérdése terjesztetett. Neki azt kellett volna mondania, hogy azt elfogadja vagy nem fogadja, jónak vagy rosznak tartja; hanem a vágvölgyinek, mely előtte nem feküdt, tárgyalásába és kritikájába bocsátkozni egyátalában nem volt föladata. A vasúti bizottságnak ezen eltérése okozta a pénzügyi bizottság eltérését és mindazon bonyodalmat, melyek bekövetkeztek, és melyek folytán annyi huzáshalasztás után ezen törvényjavaslat a ház elé került. Most is azt állítja Somossy Ignácz képviselő ur, hogy a képviselőház előtt két vonal áll. Én részemről nem tudom, hogy az a két vonal hol van? Itt van a kormány előterjesztése, a nyitravölgyi vonalra nézve, mely a bizottságok előtt is volt, és mely jelenleg a tárgyalás alapját képezi. Azt lehet mondani, hogy a kérdéses vonalat elfogadjuk-e vagy nem; hanem két vonal, melyek közül választani lehessen — legalább tudtomra — a ház asztalán nem fekszik. Azt mondja a t. képviselő ur . .(Felkiáltások jobbról: Szavazzunk!) Igen rövid leszek, nem akarom a t. ház türelmét túlságosan fárasztani, csak egy megjegyzést akarok még tenni Somossy képviselő ur beszédére. 0 azt mondja, hogy a vágvölgyi vonal igen kedvező emelkedés mellett kiépíthető, ellenben a nyitrai vonal igen kedvezőtlen emelkedésű. Az elsőre nézve megjegyzem azt, hogy a vágvölgyi vonalnak legnagyobb része, t. i. Galgócztól Vagujhelyig, egyenesen a Vág és a Dudvág árterén menne keresztül, és azok, kik a Vágvöígyön iáknak, igen jól fogják tudni, hogy a Vág folyó igen gyakran szokott kiönteni, és oly pusztításokat tesz, mint tett például 1813-ban, a mikor az egész vidékről a helységeket elsöpörte. Ezen egész vidéken, melyen át a vasút terveztetik, nem mutathat meg nekem senki csak egy 60 éves házat is: mert nem létezik; mert elsodorta az árviz. Az emelkedés, az