Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-191

SS1. országos illés június 20. 1870. 373 szag határain belől fekszik, és így hadászati szempontból mindenesetre kiválóbb figyelmet érdemel. Igazán megvallom, hogy soha sem gondoltam volna lehetőnek, hogy a pénzügyi bizottságban oly nagy hadtani eapaeitások üljenek, kik a szakértők véleménye ellenében saját véleményökkel előtérbe lépjenek. (Helyeslés bal felől.) Megvallom, én részemről nem sokat értek a dologhoz ; annyit azonban mégis tudok :—és ezt a legközelebb lefolyt időkben tanultam—hogy midőn az ellenségnek az országba való berohanását természeti határok, például hegylánczolatok gátolják, ily esetben mindenesetre igen szükséges a hegylánczok megőrzése és megvédése. Igen rósz hadtani taktika az, hogy az ellenség a hegyszorosokat keresztülhatolván, az országnak egy igen tekintélyes részét elfoglalja, ugy hogy az az ellenség sarczolásainak kitétetik, és a döntő csata talán az ország szivében fejlődik ki. Ki ezen szavaim valódiságában kételkednék, legyen szíves magának ez iránt okadatolt meggyőződést szerezni a legközelebb múlt porosz hadjárat történetében. Akkor is a szorosokon beeresztették az ellenséget, hogy Olmütznél csatázzanak, (Derültség) de már Olmütznél nem volt mivel csatázni. Én tanulni szoktam a történelemből s azért bizton állithatom, hogy azon sereg, mely Magyarországot a Kárpátok alján nem tudja megvédeni, a Vágvölgy hátán sem fogja megvédeni, (Helyeslés.) T. ház! Ezek után, miket felhozni bátor voltam, végtelen nehéz állásom van: mert mint országos képviselő ezen meggyőződésben lévén, egyátalán el nem fogadhatom az előttünk fekvő törvényjavaslatot sem átalánosságban, sem a részletes vita alapjául, és kénytelen volnék azon határozati javaslatot indítványozni, hogy ujabb tanulmányozás végett utasitassék vissza a közmunka- és közlekedési minisztériumhoz. T ház! Azt gondolom, hogy eleget tettem ezzel, hogy ezt kimondottam. Láttam a tárgyalások alkalmával, észrevettem többször a házban, ho gy az ily határozati javaslatnak sorsa az lenne, hogy az archívumba tétessék. Parlamentalis formák között szeretek élni, meghódolok a többség nyilatkozotának, és nem ellenzem, a mit a többség bölcsessége szerint határozni fog. A mit mondtam, inkább azért hoztam elő, hogy figyelmeztessem a t. házat, ós az nem is annyira a múltra, mit a jövőre vonatkozik. De ezen orvoslást meg is találtam már, őszintén megvallva: mert megnyugtatásomra szolgál a miniszter urnák azon nyilatkozata, hogy törni fog a múltnak hagyományaival, bár nem akarja kimondani, hogy ezen vagy azon irányban fog építtetni a vasút, nem akarván ez által megkötni az ország kezeit. Hódolattal veszem ezen nyilatkozatot; hanem sajnálom, nogy a magas kormány évekkel ezelőtt, vagy legalább három héttel ezelőtt nem tette : mert valóban furcsa eljárás, hogy egy ily roppant fontosságú elv Galgócznál vétessék foganatba egy mértföldnyi szárnyvonalnál. T. ház! Kétséget nem szenved, igen nehéz ily temperatura mellett beszélni, és talán még nehezebb hallgatni : azért egyszerűen ajánlom a t. ház figyelmébe, a miket elmondottam és ajánlom kiváló figyelmébe különösen azon vágvölgyi vidéket, mely kiválólag részesült mindeddig azon szerencsében, hogy a legtöbb adót fizesse, holott az ország részéről mi kedvezményben sem részesittetett. Méltóztassanak megengedni, hogy kimondjam határozattam, miszerint a magyarnak alig van a tótnál hűbb szövetségese, mert ezek mindig megmutatták, hogy hű fiai e hazának, (Ivánka Imre közbeszól. Pan brat aj v NyitranszTcej sztoliczi szlováczi szül) azért kár ezen vidéket sújtani, nehogy elkeseredésre jusson. Ez pedig sem a magas kormánynak sem a képviselőháznak akarata nem lehet. Azért teljes lelki meg nyugvással ajánlom a Vág völgyének sorsát a t. képviselőház bölcsességébe. Széll Kálmán központi bizottsági előadó: T. képviselőház! (Halljuk!) Bocsásson meg a t. képviselőház, {Halljuk!) hogy egy pár perezre igénybe vagyok veendő becses türelmét. Nem a magam nevében szólottam, hanem a ház központi és pénzügyi bizottságai nevében, és e tisztemnél fogva, kérem a szíves elnézést, hogy egy pár megjegyzést tehessek röviden összevonva arra, a mit Prileszky képviselő ur előhozott. Nem terjeszkedem másra, mint arra a megjegyzésére, melyet a pénzügyi bizottság jelentésére felhozni méltóztatott, és melynek minden egyes részét a központi bizottság, mely engemet a jelen tisztemmel felruházott, hogy nézeteit képviseljem, védjem e helyütt, elfogadtam , s azért azon két megjegyzését nem hagyhatom rectificatio nélkül. Azt méltóztatott mondani: hogy a pénzügyi bizottság nem adta híven elő chronologicus rendben azon beadványokat, a melyek hozzá beérkeztek. Méltóztassanak megengedni, a pénzügyi bizottság jelentése hiven a történtekhez képest van szerkesztve; és én lelkiismeretlen dolognak tartanám, mint a pénzügyi bizottság előadója, akár a magam, akár a pénzügyi bizottság részéről, hogy bármikép más színben tüntessem föl a dolgokat, mint azok valósággal történtek. A pénzügyi bizottság a dolgok hű előadásával és argumentumainak részletes előterjesztésével kiváut a t. képviselőház elé lépni, és nem volt semmi