Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-187
342 187. országos ülós június II. 1870. nalakat, azon reményben, hogy a pécsi kőszénnel nyereséges kereskedést fognak nyitni Styria és Karinthiába. Mennyire csalódtak meg fogja mutatni a következés. A másik főfogyasztó a dunagőzhajózási társulat; a fogyasztás itt évenkint 7 millió mázsa kőszén, tehát szintén oly mennyiség, melyet a pécsi kőszéntelepek nem tudnak kiállitani, ezt igazolja azon körülmény, hogyBaziáson alul oraviczai kőszénnel, a vaskapun alul pedig a szulinai torkolatig orsovai kőszénnel fűt a duna-gőzhajó társulat saját hajóin. Ha lehetne a pécsi kőszén-telepeket annyira kiaknázni, hogy azzal Styria és Karinthia kőszén szükségletét lehetne födözni, akkor nem kellene a pécs-barcsi vonalat az államnak subventionálnia. Ezt előre bocsátván, bátor vagyok a t. képviselőházat a zákány-báttaszéki vasút egyik állomásának kőszéntelepeire figyelmeztetni: ez a szászi és várallyai kőszénbányák, melyek minőségre nézve jobbak a pécsinél, mennyiségre nézve pedig ezeknél gazdagabbak. A t. ház tudni méltóztatik, hogy Anglia jelenlegi gazdagságának eredeti tőkéje a kőszén volt. Ügy hiszem, itt az ideje, hogy mi is tegyünk valamit a többi mivelt nemzetek példájára, hogy hazánk termószetadta kincseit kiaknázzuk, erre pedig mintegy útmutatóul kínálkoznak az emiitett kőszénbányák. Midőn tehát ezt a ház figyelmébe ajánlanám, igen kérem a t. házat: méltóztassék e vasutat megszavazni. (Élénk helyeslés*) Zuvich József : T. ház! Én a tárgyhoz röviden fogok szólni s csakis tekintettel Horvátország érdekére, mely a vaspályával kapcsolatban áll. Ezen érdekkel össze van kötve a magyar állam érdeke is, és azon kötelesség, hogy csekély személyemmel hozzá járuljak mindenhez ott, hol azt tartom, hogy praejudicaíhatna a déli vaspálya a magyar állarnpályának. Az álláspont, melyből kiindulok, röviden abban rejlik, hogy midőn vagy Budáról, vagy alulról Pécsről átviszik a portékát Zákányon át, ugy költség fejében, mint más okból, az üzérek a lerakodásnál nem indulnak, hanem az a vege, hogy az árúk a déli vaspályához, ós Triesztbe a tenger felé mennek, nem pedig Piumének; holott a vaspálya egyenesen Zákányba vezettetik, azon okból nem lesz a lerakodás érdekében használva, mert hiába nem fognak költséget csinálni, hanem az árúkat egyenesen vezetik Zákányon tul Horvátországba. Midőn tehát azon pályák károsak Zágrábra nézve, oly mérvben üdvös e pálya Horvátország forgalmára; üdvös államtekintetből is: mert a zákányi pálya most passiv állapotban van, a mi el fog enyészni, ha ezen pálya, t. i. a báttaszékűombóvári vasút kiépíttetik. Mindenesetre pedig 1 Horvátország érdekében áll e vasút ópité_se: merfc szaporítani fogja a frequentiát, szaporítaná a kereskededelmi forgalmat; mely oknál fogva e pálya kiépítését Horvátország érdeke szempontjából melegen pártolom. (Helyeslés.) Máriássy Béla: Bocsánatot kérek, hogy mint nem részvényes, és mint nem dunántúli képviselő szólok e tárgyhoz, de szólok épen azért: mert engem egyátalában e pálya közelebbről nem érdekel. Minden vasúti tárgyalásnak két stádiuma van: egyik az elvi, másik a pénzügyi stádium. Az elvi stádium az: midőn a ház a vonal szükségességéről meg van győződve, és az iránt határoz, hogy valamely vonal jó-e vagy rósz? ekkor kell megvitatni e kérdést, és nem két esztendővel később. A második stádium a pénzügyi, a midőn az országgyűlés határozata következtében már kiadatik a tárgy a jelentós végetti bizottmányoknak és ezek jelentést tesznek. Az első stádiumon már keresztül estünk és azt hiszem, hogy az országgyűlés méltósága ellen vétenénk és logikátlanságot követnénk el, ha most, két esztendő múlva, az utolsó órában vitatnók a dolgot, miután ez előtt két évvel akár melyik képviselőnek volt módja a tárgyhoz szólani és ellenjavaslatot tenni. Ennélfogva én részemről a kérdés ezen részét fait accompli-nek tekintem és ehhez nem is szólok. A mihez jelenleg hozzá szólhatok, csak azon kérdés lehet; hogy nincs-e a pénzügyi bizottság jelentésében oly hiba, mely miatt ezen javaslatot vissza kell vetni? Ez az átalános tárgyalás alapja. Miután pedig nem szoktunk mindig a formákhoz ragaszkodni, lehet szólni ahhoz is, hogy, drága-e a vasút ? és hogy szükséges-e vagy nem ? Én is bele megyek tehát őzen kérdésbe. En országos szempontból igen szükségesnek tartom a báttaszék-dombóvár-zákányi vonalat: mert az igen nagy hiányt pótol. A magyarországi vasúthálózat egyik főI czélja az, hogy nyers terményeinket kivigye a tengerre. E tekintetben ez a leghasznosabb vonalak egyike lesz : mert nem szabad szem elől tévesztenünk azt, hogy a Bánság, meby Magyar! ország fögabnatárát képezi, ezentúl Bajára fogja | vinni a gabonát, mert meg méltóztattak szavazni ; a bajai csatornát, a melyen a szállítás csak 10 | krajezárba iierill, holott vasútm 20 krra megy j föl. A bánsági gabonaszállitásnak tehát közI pontja Baja lesz. A. mi az alsó megyéket illeti, ezek szintén Bajára fogják terményeiket szállítani, ha Baja j összeköttetik Szabadkával és így Magyarország' i kivételének egyik főpontja lesz Baja. Fontos tehát, hogy ezen város összeköttessék Fiumével.