Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-187

187. országos Ölés jnnius 11. 1870. 341 ezen vasút mint a minőnek én azt festettem, ak­kor tessék kamatbiztositás nélkül kiépiteni. Engedelmet kérek, ezt mondhatja a t. kép­viselő ur s mondhatnám én is, mint egyes ember; de nem mondhatja egy törvényhozó testület s egy kormány a nélkül, hogy a nemzetet ne eompromittálná : mert 1868. óta nem változván a körülmények, ma is vagy épen oly szükséges a zákány-báttaszéki vasút vagy ép oly fölösleges, mint 1868-ban volt. Ha fölösleges akkor ugy hiszem a törvényhozó testület a kormánynyal együtt nem járt volna .el eorrect, mikor e vas­utatmegszavazta; ha pedig szükséges akkor a kor­mány s a törvényhozó testület nagy bűnt követne el legalább 600 ezer becsületes honpolgáron, ha ezen vasutat, a t. képviselő ur nézete szerint, ki nem épitné, mert 600 ezer szorgalmas honpolgár­nak anyagi jólétét tenné tönkre. Magyarországon nem lehet azon elvet ki­mondani hogy itt kamatbiztositás nélkül épít­sünk vasutat: mert biztosithatom a t. képviselő urat, hogy mióta a gőzmozdony Európában al­kalmazva van, az osztrák kormány, mely eddig fölöttünk a gondnokságot gyakorolta, ha csakis ezen elvet tartotta volna irányadóul, akkor nem Magyarországon, hanem az egész osztrák biroda­lom 11,749 D mérföldnyi területén nem volna még egy arasznyi vasút sem. Higye el a t. képviselő ur, hogy soha sem voltak a vasutak semmiféle államnak kárára, sőt hasznára voltak: mert méltóztatott tapasz­talni, hogy oly vidékeken, hol vasutak építtet­nek, a földnek ára nem egyszeresen, hanem két­szeresen fölemelkedik, s ez nemzetgazdászati szempontból mindenesetre csak haszon. A t. képviselő ur azt méltóztatott mondani, hogy ezen vasút parallel vonal s mint ilyen ve­szélyes versenytársává válhatik egy vagy másik vonalnak. Engedelmet kérek, ezen állítás hamis és pe­dig azért, mert igaz ugyan, hogy a Duna jobb partján a keleti irányban két vasút van kiépítve: a buda-pragerhofi és a mohács-zákányi, és egy harmadik is átadatott a forgalomnak, t. i. a sziszek-zágrábi; de ezen vasutak valamennyien Fiumében összpontosulnak, következőleg nem pa­rallelek : mert a mathesis szabályai szerint két párhuzamos vonal soha sem szegheti egymást. (Derültség.) A báttaszék-zákányi vonal szögirányu vonal lévén, csakis a fővonalnak használhat, a nélkül, hogy a mellék vonalnak ártana. Azt is méltóztatott a t. képviselő ur a báttaszék-zákányi vonal ellen felhozni, hogy versenytársa lesz a mohács-zákányi vonalnak. Igaz, én kimutattam, hogy körülbelől 8 millió vámmázsa fog elesni a zákány-mohács és zá­kány-budai vonalaktól, az esetre ha a zákány­báttaszéki vonal kiépíttetik ; de ebből korántsem következik azon számtani eorollarium, hogy a kormánynak nagyobb mérvben kell segélyezni a pécs-barcsi vasutat; mert a mohács-barcsi vona­lat csak azért kell subventionální, mert az mint elsőrendű vonal sokkal nagyobb kamatbiztositás­sal adatott ki, mint a báttaszék-zákányi. És föl­téve, de meg nem engedve, hogy csakugyan kel­lene segélyezni : higye el a t. képviselő ur, hogy ezen aránylag csekély összeg korántsem jöhet számításba azon veszteségekkel, melyeket az or­szág a nemzet vagyonosodásából veszít el éven­kint az által hogy Tolna és Somogy megye lako­sai nagy részének 14, 16, sőt 18 óráig kell fu­varozniuk, mig akár a Dunára, akár a legközelebb eső vasútállomásokra szállítják terményeiket, s megjegyzendő, hogy nyáron, tehát a legnagyobb dologidőben : mert hivatkozom t. képviselőtár­saimra is, hogy télen a feneketlen tolnai uta­kon terhet szállítani lehetetlen. A t. képviselő ur azt mondotta, hogy ver­senytársa lesz a mohács-zákányi vonalnak. Igen is versenytársa lesz, de nem ennek, hanem lesz a muraköz-pragerhof-triesti vonalnak, mely a déli vaspályatársaságnak már is milliókat jöve­delmezett a nélkül, hogy ezen, az ország zsírján táplálkozó társulat akár az országnak, akár a nemzetnek bármi kis szolgálatot tett volna. (He­lyeslés bal felől.) Ezek azon kereskedelmi érdekek, melyek a zákány-báttaszéki vasút kiépítése mel­lett szólanak. De ezeknél van egy sokkal nagyobb orszá­gos érdekű szempont. (Halljuk.') Tudvalevő do­log, hogy Magyarországon is az utolsó évtized­ben óriási mértékben növekedett a kőszén fo­gyasztás 5Jem is említve a kisebb iparvállalato­kat, csak a két legnagyobb fogyasztó társulatra kívánom a t. képviselőházat figyelmeztetni. Az egyik a déli vaspályatársaság, a másik a du­nai gőzhajótársaság; a déli vaspályatársaság 356 mértföldnyi vasutat adott át a forgalom­nak. Ezek közül 119 mértföld Magyarországra esik, a többi az örökös tartományokra s az olasz királyságra. Hivatalos kimutatás szerint a déli vaspályatársaság havonkint 150,000 mázsa kő­szenet fogyasztott el, mi évenkint egy millió 600,000 mázsát tesz. Ez tehát oly mennyiség, melyet az összes ausztriai kőszéntelepek nem bírnak kiteremteni, ugy hogy a Karanthiában és Istriában, Stájerben levő vashámorok ezen kő­szén elégtelenségénél fogva már évek óta ré­szint az angol, részint a porosz kőszenet is kény­telenek használni. A dunai gőzhajózási társulat, egyetemben a déli vaspálya társulattal, ezen bajon segitendők, kiépítették a zákány-barcsi és üszög-pécsi vo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom