Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-186
186. orszá Ülés június 10. 1870. 325 vonal, mely Diakováron, Bródon keresztül Sziszekig vezet, legczélszerübbnek mutatkozott. Ezen nézetben annál inkább is osztozom, minthogy a pénzügyi bizottság kutatások és tanulmányok alapján ugyanezen eredményre jutott, arra t. i. hogy nem csak technikai és forgalmi, hanem pénzügyi tekintetben is kevésbé indokolt és czélszerü azon vonal, mety a kormány által előterjesztetett, mint a bród-diakovári vonal. De nem osztozom azon nézetben, mely a pénzügyi bizottság jelentésében van kifejezve, habár szerencsés vagyok én is ezen bizottság egyik szerény tagja lenni, hogy fontos politikai és méltányossági tekintetek okvetlenül szükségessé teszik, hogy az országgyűlés fogadja el ezen kevésbé czélszerü, kevésbé indokolt vonalat a másik czélszerübb és indokoltabb vonal helyett. Bátorkodom a kérdést először pénzügyi szempontból megvilágítani, és itt, őszintén megvallva, nem követhetem Zuvics képviselőtársam fejtegetését, minthogy ő, mint maga is bevallá, adatok nélkül tárgyalta pénzügyi szempontból ezen kérdést. Már pedig, nézetem szerint, épen pénzügyi kérdéseknél csakis adatok nyomán lehet eljárni ós itélűi. (Helyeslés.) Előttem feküsznek ezen adatok, melyeket én legalább kénytelen vagyok helyeseknek tartani, mivel azok a közlekedési miniszter ur részéről a pénzügyi bizottság elé terjesztettek. Ezen adatok nyomán nem szabad, ugy, mint a pénzügyi bizottság jelentésében történik 42 illetőleg 45 mértföldről szólni, mert a bród-diakovári vonalban a pozsegai szárnyvonal is bele van foglalva, mely szárnyvonal egyátalában nem tartozik a kérdéshez. Ezen körülmény alkalmat adhatna arra, hogy a t. háznak azon része, mely csakis ezen jelentés nyomán Ítélhet és az említett adatokat nem. ismeri ; talán más eredményre jutott volna ítéletében : ha ezen adatok a t. képviselők kezei közt lettek volna. A kérdés egyszerűen az: hogy melyik vonal olcsóbb az eszéknaschitz-gradiskai vagy az eszék-brod-gradiskai része a károlyvárosi vonalnak % Bátorkodom itt a t. ház figyelmét felhívni arra, hogy itt nem ezrekről, uem százezrekről van szó, hanem milliókról, és pedig sok millióról van szó. Pedig mi nem vagjnmk még oly gazdagok, hogy oly könnyen milliomokat elajándékozhatnánk ; nem tettünk még annyira eleget a nép követelményeinek és igényeinek, hogy gondos és szigorú megfontolás nélkül milliókról rendelkezhetnénk. (Igaz!) A közlekedésügyi miniszter ur adatai nyomán az eszék-naschitz-gradiskai vonal 17 mértfőid hosszú. Mértföldenkint kerül tényleg, nem pedig papír értékben, mint az minálunk mindig szokás a tőkeszerzési költségek hozzászámitásával föltenni, hanem eredetileg pénzben 668,280 forintba összesen tehát ezen 17 mértföld kerül a közlekedésügyi miniszter ur adatai nyomán 11 millió 360,760 forintba készpénzben. Az eszékbród-gradiskai vonal hosszúsága 16 és G / 10 mértföld, tehát 4 /io mértfölddel rövidebb a másiknál. Egy mértföld kiépítése 511,580 frtba és igy az egész nyolcz millió 492,228 frtba kerülne. A különbség tehát a két vonal hosszúsága közt % 0 mértföld, a készpénzbeli építési költség differentiája pedig 2 millió 868,532 forint, körülbelül tehát 3 millió. Tehát ezen vonal nem felel meg már ezen szempontból tekintve sem a képviselőház azon határozatának, melyre a kormány előterjesztése vonatkozik, a mennyiben t. i. a ház 1868. évi május 12-én tartott 229-ik ülésében hozott határozata által oda utasította a kormányt, hogy gondoskodjék, mikép a Nagyvárad-Eszék-Sziszek Károlyvároson át Fiúméig terjedő legrövidebb utu vonal, függetlenül más társaságtól minél előbb kiépitessék ; tehát oda utasíttatott a kormány, hogy a lehető legrövidebb vonalat válaszsza, és ez az eszék-bród-gradiskai, nem pedig eszék-naschitz-gradiskai.- A kormány előterjesztése e tekintetben a ház határozatának nem tett eleget. Itt csak az alföldi vasútnak Eszéktől Fiúméval való összeköttetéséről van szó. Ezen összeköttetés pedig, mint mondám, sokkal rövidebben eszközöltethetett volna az általam említett irányban. De még ezen 3 milliónyi költség nem fejezi ki a különbséget. A tisztelt kormány e törvényjavaslatba egy még ide nem is tartozó részt vett föl: mert a törvényjavaslat csak az alföld-fiumei vasút eszék-sziszek-károlyvárosi részének kiépítéséről szól. A kormány pedig abban a czimben nem is megfelelőleg egy Gradiskától Bródon át Mitroviczáig vezető vonalról is szól. E vonalrész, nézetem szerint, e törvényjavaslatba hibásan került be, mert az nem köti össze Eszéket Fiúméval, és lföld-fiumei vasút károlyvárosi részének kiépítésére egyátalában semmi befolyással nincs. De mindenesetre ebből megtanuljuk azt, hogy a kormánynak mi a szándoka: megtanuljuk belőle azt, hogy mi lesz a következmény, ha a ház e törvényjavaslatot elfogadja, t. i. hogy egyúttal ezen vonal kiépíttetik. De ezen vonal nagy részben ugyanazonos lesz épen azon vonallal, mely Eszéktől Bródin, Diakováron át Gradiskába vezetend, ugyanazonos legnagyobb részben, mert Gradiskától Bródig illetőleg Andriefczéig ugyanaz ezen vonal, mely tulajdonkép azok által pártoltatik, a kik a rövidebb és kevésbé költséges utat akarják. A vasútnak ezen részét tehát, mely 6 millió frtba kerül, építtetik, s az összeg kiadatik, de nem kellene azt njra kiadni; ha elfogadják a bród-diakovári vo-
