Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-183
298 133. országos Dlés május 30. 1370. a Szt.-Gotthard „ . 7000' holott itt csak . . . . 2465'-ről van szó. Hivatkozik az indokolás arra is, hogy maga Besztercze városa is szárnyvonallal megelégszik. Igen gyönge argumentum. A kinek ludat nem akarnak adni, ha éhes: elfogadja a verebet is. Jobb valami mint semmi; a vizben fuldokló szalmaszál után is kapkod. Megjegyzem még azt is, hogy nekünk az ezen operatumban előforduló felmérési adatoknak vakon hinnünk kellene, mert mi nem mérjük, se nem mérethetjük azt: és mégis még e tekintetben is vannak kézzelfogható hiányok a munkálatban. Ugy a jálnai, mint a beszterezei vonal Bergen keresztül vivén, innét Kuttkáig egy és ugyanaz marad, és ezen egy és ugyanazon vonalnak kétféle hosszúsága van. Az első lap utolsó bekezdése szerint egyenesen Zólyomtól Beszterczenek Ruttkáig van 16 7 Ii 0 mi. Zólyomtól Jálnának Ruttkáig l'i\ 0 nrf. A 6-dik lap 9-dik bekezdése szerint pedig Zólyomtól Beszterczenek Ruttkáig 11 5 1 10 mf., és Zólyomtól Jálnának Ruttkáig 9 2 l lö mf. Leszámítva tehát a zólyomtón Tepláigi távolságot mind a két vonalon, kapjuk Teplától Ruttkáig egy és ugyanazon vonalon, a különböző távolságot t. i. ha Beszterczenek fogna menni a vasút, akkor 16 7 1 10 —ll%o=5%o mértföld van Teplától Ruttkáig, ha pedig Jálnának megy, akkor lesz 13^0 — 9 a ],o=3 9 ], ( , mértföld ugyancsak Teplától Ruttkáig. Szóval, mintha valaki azt mondaná, ha Szolnokról jön Pestre: Czeglédtől Pestig 5 mértföld a távolság, ha pedig Szegedről jön Pestre, ugyancsak Czeglédtől Pestig csak 3 mértföld. Ilyet még nem hallottam, de már ebből következtethetem : minő hitelesek a t. közlekedési min iszterium adatai. A miniszteri indokolásban az mondatik, hogy a m. északi vasútnak főczélja a földterméke kivitelének könnyebbitése Oderberg felé ; s azt kérdi : érdemes-e ez ügyben áldozatot hozni, és a vonalat Beszterczenek építeni 1 Az általam fölhozattak szerint itt áldozatról szó sem lehet, és a törvényhozó testületnek mindenesetre tekintettel kellene viseltetnie az ország industrialis és eommercialis fejlesztésére. A magyar korona országai eddig csupán gabnatermeléssel foglalkoztak ; pedig tudjuk mily nagyok azon országok előnyei, hol az gazdászatot az rparral egj r esitik, hol a benső ipar az ország produktumait consumálja. így van ez Frankhonban, Angolhonban, Belgiumban, hol a gazda termését mindig jól eladhatja, holott nálunk csak nagyobb szükség vagy ínség idejében szállnak magasabbra a gazda termeléseinek árai; s igy nálunk a magasb árak nem a jsrosperitás, de a kalamitás következményei; — ha pedig exportálunk, nem mi, hanem nekünk a vevők diktálják az árakat, holott annak megfordítva kellene lenni. A gazdászati termelés eddig nálunk az egyetlen bevétel volt; de ha ezután is ugyanazon benső consum és kiviteli viszonyok maradnának : lehetetlen, hogy hazánk felvirágzása ha^ ladhatna. Itt szükség van oly nemzetgazdászati intézetekre és intézkedésekre, milyeneket az iparos nyugati Európának országaiban látunk. Ezen intézmények egyike az okszerű, az ország benső érdekeinek megfelelő, a nemzet és status gazdászati kérdéseket alaposan megfejtő vasúti hálózatnak megállapítása. Külföldön ez a főtényező a vasúti építkezéseknél, a térrajzi viszonyok ottan alárendelvék az ipar és gazdászat kívánalmainak; — igy tudunk számos csudaépitkezésekről, melyek ha közvetlenül nem is hajtanak fényes hasznot, közvetve igen hasznosak, mert az ipar emelését elősegítik. A jálnai vonal a miniszteri indokolás szerint csupán a gabna export könnyebbitósére van számítva ; de hát ha a beszterezei vonal által a gondolható legnagyobb mérvben elősegítjük egyszersmind az ipart, és a gabna-kivitelt nem akadályózzuk, okszerü-e nem-e vonalat építeni ? Egy német tudós azt monda, hogy a szappan fogyasztás legbiztosabb mérve a nemzetek civilizatiójának. (Derültség.] Ez problematikus; de, hogy a vas fogyasztás hévmérője az iparnak és jólétnek: az axióma. Es itt van oka annak; miért szólalok én föl a beszterezei vonal mellett, mert az egyetlen módja nálunk a vasipart fejleszteni, emelni, felvirágoztatni. Gömör. Kis-Hont, Torna, Borsod, megbecsülhetlen kincseket birnak a vaskőben ; de ha e kincsek rendszeres módon nem használtatnak föl, mint az 3 év óta. a vas kérdés czélszerü megfejtése által Czislajthániában történik: oly katastrofa következhetik be, melyből vasiparunk nem oly könnyen fog megüdümi. A 10-ik lap 7-ik bekezdésében azt kérdi az indokolás, akarunk e Sileziába és Csehországba vasat kivinni 1 ' Ez történt is már nem rég nagy mérvben ugy, hogy nálunk érezhetővé lett a vas szükség, és történnék ezentúl is, ha a vaskohókban a faszenet kőszénnel és eoaxal pótolni lehetne. Nem fogok arról szólalni, mikép kónytelenitve lesz idővel vasiparunk a faszén melletti vas olvasztást a kőszén mellettire átidomítani, s ezen kérdéssel függ össze a beszterezei vonal, mert azon legrövidebb utón szállítható a siléziai és gallicziai
