Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-179
179. országos Ölés május 23. 1870. 247 de valamennyit ugyanazon egy időben egyszerre nem tárgyalhatjuk, s véleményem szerint a sok szükséges közt a legszükségesebb és legsürgősebb az igazságszolgáltatásnak czélszerübb átalakítása: mert közigazgatásunk egyik ága sincs oly zilált állapotban, mint épen az igazságszolgáltatás." Es, tisztelt ház, a dolgok ma is ugy állanak, mint állottak tavaly. Az 1869-ki XL. törvényczikk, továbbá a birák függetlensége irott malaszt maradt. Véleményem szerint az ily elvi törvények olyanok, mint a zérus, mely a szám értékét tizszerezi. ha utána következik, de a melynek magában állva vagy az egyes előtt semmi értéke sincs. Es, tisztelt ház, azon álláspont, melyet a tisztelt túlsó oldal ma elfoglal : tavaly az ellenzék álláspontja volt s ezen álláspontért voltunk kénytelenek, meggyőződésem szerint, igen méltatlan s keserű vádakat hallani az igazságügyminiszter úrtól, melyek egy a magyar országgyűlés évkönyveiben addig nem ismert heves jelenetet idéztek elő. Nem tudom mit szólna a tisztelt túlsó oldal, ha az igazságügyminiszter ur elbeszélné ma azt, a mit tavaly Julius 3-án mondott, vagy legalább beszédének egy részét, mely akkor az ellenzék ellen volt fordítva, és melynek éle ma a tisztelt kormánypárt ellen fordul, még pedig complieálva a menthetlen^ következetlenség súlyosító körülménye által. Én tehát a jobb oldal szónokainak argumentatiojából merített ezen indokoknál fogva pártolom Tisza Kálmán tisztelt képviselőtársam indítványát. {Éljenzés s taps a bal oldalon.) Máttyus Arisztid: Tisztelt ház ! Nem vagyok azon helyzetben, hogy oly tanúságos felolvasással fűszerezzem s indokoljam előadásomat, mint Huszár képviselőtársam volt, s pedig talán azért nem, mert ismétlésekbe esni nem akarok. De mégis, daczára annak, hogy a tisztelt képviselőház türelme már nagyon ki van merülve, kénytelen vagyok szólani. Ha a szőnyegen levő kérdés felett a vita megmaradt volna oly tárgyilagos, mint a minőnek minden vitának, mely parlamentben foly, lennie kellene : akkor ám megnyugodtam volna. azokban, a miket előttem szólók mondottak, kik az ellenzék egy igen tisztelt tagja által benyújtott indítványt védelmeztek, s nem tartottam volna szükségesnek a szószaporitást. De mert ismételve s ismételve vád emeltetett az ellenzék ellen, mert újra annak intentiói támadtattak meg, mert ismételve azzal vádoltatott, hogy azért tette az indítványt, hogy indokolatlanul egy sürgős reformkérdést talán párttaktikából elhalaszszon: ezen váddal szemben kénytelen vagyok néhány perezet igénybe venni arra, hogy a felhozott vádakat visszautasítsam. Mondom : ezen állítással, e váddal szemben én is kénytelen vagyok néhány perczig a t. ház figyelmét igénybe venni hogy mind e vádakat szerényen visszautasítsam. (Halljuk:) Azonban engedje meg a t. ház, hogy csak néhány szóval adjak kifejezést azon aggodalmaknak, melyeket a múlt ülés bennem keltett,—hogynehány szóval jelezhessem meggyőződésemet arra nézve, mikép a t. ház jobb oldala, és illetőleg többségének a múlt ülésben a szőnyegen levő kérdésben tanúsított magatartása minő nézetet keltett bennem,' ezen törvényjavaslatnak majdan érdemleges tárgyalása és illetőleg ezen tárgyalás eredményére nézve? Alegszomorubbat. Engem, t. ház, azon nagy foka a türelmetlenségnek és azon lázas ingerültség, melyet a többség a múlt ülésben tanúsított : arról győzött meg, hogy a megyerendezési törvényjavaslat tárgyalása. — tárgyalása mondom, — kellemetlen munka lesz; hogy az igen t. többség ei fogja zárni füleit a capacitatio előtt, és hogy itt a határozatok nem az érvek súlya alatt fognak születni, hanem azon erős pártfegyelem megtörhetlen akaratának kifolyását fogják képezni, melylyel szemben a szabad vitatkozás nem egyszer lehetetlen volt. Ily helyzetben nem tudom, ha azon felelősség nem lebegne szemem előtt, mejy minden képviselő vállára súlyosodik, nem cselekedném-e én legalább a magam részéről okosabban, ha azon küzdelemben, melyben a legyőzettetés előre biztos : részt venni sem akarnék. De mert, nézetem szerint, szabad eszméket elnyomni egy időre lehet ugyan, de megölni nem; mert azt hiszem, hogy a miben ma legyőzettetünk, abban holnap mi lehetünk győztesek: meggyőződésem az, hogy nem visszalépni, de az igen nehéz küzdelemben, mely talán meddő lesz : mindvégig kitartani, és elveinkért és meggyőződésünkért küzdeni tartozom. Bocsánatot kérek e rövid kitérésért : most a tárgyra térek át. Leginkább késztet engem a felszólalásra Bezerédj László képviselő urnák megjegyzése, ki, nem tudom, elegendő parlamentalis ildommal-e ? azt vetette Tisza Kálmán képviselő urnák szemére, hogy az a házszabályok kijátszása. Én azt állítom, t. ház, hogy azon érvelés, melyet a házszabályok ismert szakaszaira vonatkozólag a jobb oldal szónoka feltüntetett, nem a házszabályok betűjének ugyan, de bizony ára azok szellemének kijátszása. A házszabályokban, — habár azok igen roszak, ugy hogy roszabbakat talán képzelni sem lehet, — nem foglaltatik benne az, hogy a t. háznak ne legyen joga a kérdés felett határozni : mikor tekintse az időt elérkezettnek