Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-178

178. országos ülés május 21. 1870. 900 elfogadása által kijavítani s megváltoztatni az eddigit, hatalmunkban van. Máskép áll a dolog, ha köz államjogi kérdésekben hozunk törvényeket. Ezeket nem mindenkor van az országgyűlésnek hatalmában megváltoztatni. Itten jelenleg a megyeszervezósről van szó. A kormánynak hatalom adatik. Kérdem, ha e hatalmat később e nemzetre károsnak, veszélyesnek tartjuk, oly könnyű dolog lesz-e azt megváltoztatni? Korántsem. Ennélfogva ha valahol, valamely törvényjavaslatnál szükséges a kellő megfontolás, ugy itt igazán szükséges : mert nem megváltoztatható, hanem megváltozhatlan törvényeket hozunk. Oktatásügyi miniszter ur által felhozatott, hogy e törvényeket át lehetett már érteni és át is értettük, mert hiszen roszaknak nyilvánítottuk ki. Igenis, én e törvényeket roszaknak tartom. De nem lehet ezeket átérteni azért, mert ezek az 1843-ki törvényekkel ellenkeznek, melyekben az mondatik, hogy a megye népképviselet alapnán idomittassók át. Midőn ezzel merő homlokegyenest ellenkező törvényjavaslat adatik a ház elé, akkor nem lehet azt mondani, hogy ha megbírálod,tehát át is értetted; továbbá, mi nem azt mondtuk, hogy a képviselő maga érthesse át; de, hogy ellene vagy mellette nyilatkozhassak a nemzet közvéleménye. Szívesen mondtam volna, hogy a törvényhatóságok véleménye; de már ezzel egyszer Ivánka képviselőtársamat kinevették. Ne nevessék uraim a törvényhatóságokat, hiszen úgyis elég nevetségesek lesznek azok, ha ez ajánlott törvényjavaslat keresztül megy. Ezeket mind fontolóra véve, azt mondom: polgári kötelességünk ezen törvényjavaslatot elhalasztani a jövő ülésszakra. Azt állították itt, hogy mi örökké gondolkodtunk e tárgyról — igenis, mi mindig ezt tettük; de csak nem gondoltunk arra, a mit rég elkárhoztattunk, t. i. a Bach korszakra s ennek ujabban létesítésére: pedig ezen törvényjavaslat, a mely a főispán kezébe teszi le az omnipotentiát, egyebet nem eszközöl, mint a Bach korszak ismételt visszaállítását. (Hosszas ellenzés a jobb oldalon: Rendre ! Rendre !) Ennélfogva ezen törvényjavaslat tárgyalásának mikor leendő fölvétele iránt csatlakozom Tissza Kálmán inditványához. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Csiky Sándor: T. ház! Valóban fájdalmas érzet az, mely megszállja az ember kebelét, a ki látja ősi hagyományait, alkotmányos alaptörvényeit, melyek ezen nemzetnek boldogságát, jó létét és szabadságát biztosították, melyek a magyar nemzet állami létének sarkkövét képezik: még azoktól is romba döntetni és megsemmisíttetni, kik azelőtt velünk együtt érez- " KKPV. H. NAPLÓ 184-1 vni. tek és küzdtek a haza, a szabadság ügyében, az alkotmányos elvek fentartása mellett. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Midőn látja, hogy a magyar nemzetet állami éltéből kivetkőztetni, minden európai nép gúnya- s csúfjává törpiteni ügyekeznek s a fájdalom tetőpontját éri el, midőn a törvényhozás termében oly hang is felmerül, mint a most előttem szólott Ivánka Zsigmondé, a ki a megye autonóm önkormányzati jogát a megyének, mely a magyar nemzetet képezi, a megyének, melynek emlőjén ő is felnőtt, annak a megyének, melynek joga a szabadság védelmében 1848. előtt kitűnő szerepet játszani iparkodott); most eltörölni akarja. Az tehát a megyének most ellensége -— hogy mi okból, azt ő tudja, legyen hite szerint, nem kutatom miért ? — hanem fájdalommal kell hallani, mikor azt mondja, hogy a megyék alkotmányos jogai végvonaglásának adunk kifejezést, kik nem akarunk beleegyezni ebbe, t. i. hogy a megyék a miniszteri törvényjavaslatban foglalt módon rendeztessenek. vagy más szóval: nem akarunk beleegyezni a megyék önkormányzati jogának megsemmisítésébe. Igen is megsemmisítésébe: mert ez a törvényjavaslat, mely már a belügyminiszter által kiadva, és köztünk kiosztva is van; nem rendezés : hanem tökéletes teljes romba döntés. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Ez az alkotmányos szabadságnak tisztán az aristokratieo — feudalistico reactiónak összege, a mint ezt előttem egyik ülésben Szontagh képviselőtársam a főrendek üzenetének tárgyalása alkalmával is monda. Azt hiszem, hogy a ki e törvényjavaslatot ily módon összeférczelte, nem lehet magyar ember. (Derültség.) Mert nem hiszem, hogy azt a haza alkotmányához hű magyar ember készíthette volna ugy, a mint irva van; azt csak idegen elleneink berezelhették ily torzalakban össze, és sajnos, hogy a mi belügyminiszterünk a nemzet átka és utálatára azt nyilvánosságra hozta. (Derültség és ellenmondás jobb felől.) T. ház! Azt kívánják tehát a kormánypárti tagok, hogy mi nyakrafőre tárgyaljuk ezt és ezen czélnak elérése végett; nem tekintik ők sem a házszabályokat, sem a tulajdon maguk által hozott határozatokat, — a mibe önök is méltóztattak beleegyezni — hogy az ülések reggeli ] 0 órától délután 2 óráig tartsanak. Hivatkozhatunk rá, de hasznát senki sem veszi. A házszabály 124. §-a továbbá azt mondja : (Derültség jobb felől. Patay István közbeszól.-. Ne csináljanak nevetséget a dologból!) „A. napirendre kitűzött tárgy feletti tanácskozás megkezdetvén, attól eltérve más tárgyról szólani a ház különös engedelme nélkül nem 30