Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-174

134 174. országts Illés május 16, 1870. lamadósság után járó couponok is meg fognak adóztattatni A usztria által; és mégis megadóztatták, a mi által pedig mi körülbelül 5 millió forintot vesztünk évenkint. Mi nem nyertünk tehát semmit, nyert azonban igenis az ellenfél, s igy én most nem értem és nem tartom méltányosnak : miért ajándékozzunk mi a nyerő félnek ? Hanem pénzügyi szempontból is — mely pedig sarkpontja a jelen kérdésnek — rendkívül terhesnek tartom ezen szerződést : mert, nézetem szerint, ott, hol pénzkötelezettségről van szó, az állam csak azon előnyöket tartozik kárpótolni, mely előnyöket a másik szerződő téltől nyer. Hogy Magyarország a Határőrvidék bekeblezése által bármi előnyt is nyert volna, azt tagadom : sőt inkább az ellenkező történt. A mint a statisztikai kimutatásokból világos, a Határőrvidék evenkinti jövedelme tesz 3 millió 4_500.000, kiadása 3,600,000 forintot; midőn tehát mi ez ország rész területét Ausztriától átveszszük: akkor Ausztriának 100,000 forintot kimélünk meg. Ausztria tehát ezt nem követelheti tőlünk, mert a Határőrvidék egyátalában nem járult semmivel sem a közös költségek arányához, de fedezi azt Magyarország, és fedezik az osztrák tartományok. Miután tehát a Határőrvidék pénzügyileg nem járul Magyarország terheihez : ennélfogva én nem tartom czólszerünek, hogy Magyarország azon territoriális ambitióért, melynél fogva egy őt jogosan illető területrészt követel, — melyet én, őszintén kimondom, szívesen odaengednék, mert nem vágyom territoriális terjeszkedésre, 1,400,000 forintot tízesen évenkint. De nem tartom politikaszükségnek sem, azért, mert a Határőrvidéket oly megért almának tartom, mely. akár mi magasan tartsák német szomszédaink fejeiket, ha most nem is, de néhány év múlva ingyen fog kezünkbe hullani: mert ha ez soká igy maradna. Ausztriának egy második Lombardiája lenne. A németek jól tudnak számítani, tudják, hogy ez pénzbe kerül. Ha ezen országnak meg kell maradni a magyar-osztrák monarchiában, ezt csak Magyarország tarthatja meg. Ha tehát mi most tényleg birtokba nem lépünk is, elóbbutóbb mienk lesz, nekünk adják a legelső válságnál, és hogy válság lesz, az kétséget nem szenved: mert hisz a válság eltávolítása nemcsak tőlünk függ, hanem az európai politikától. Midőn pénzügyről szól valaki nemcsak a jelent, hanem a jövőt is tekintetbe kell vennie. En egyátalában nem bizhatom abban, hogy a Határőrvidék pénzügyi helyzete bármi tekintetben javuljon : ez teljes lehetetlen, ott legalább 20 évig nem fog a jövedelem szaporodni, és pedig azért nem,mert Ausztria, mely a reactio szitására mindent elkövetett, ezen tartományban az ipar emelésére nem tett semmit. Szerintem a vagyonosabb ember mindig több önállással bír, mint a szegény: nem függ annyira mástól. A határőrvidékieknek eddig nem volt sajátjok, ők nem földmivelők, smig éhez hozzá nem szoknak, míg vagyoni állapotuk meg nem erősbül, addig a Határőrvidék nem fog jövedelmet hozni: ehhez pedig évek kellenek. Tehát a dolog természeténél fogva mindaddig, mig ott a földmivelés virágzásban nem lesz, nem fog anyagi helyzete megjavulni. Ha politikai tekintetben teljes jogállapotban lesz is, miután a reactio által az mondatott, hogy Magyarország ismét egy tartományt akar felfalni, kicsikarni, a Határőrvidék irányában nagyon elnézőnek kell lenni; ott a -magyarországi adórendszer 10 —15 év múlva sem hozható be. A Határőrvidéken van Magyarországnak egy tekintélyes birtoka, és ez a 3.000,000 hold erdőség ; megvallom ezt szintén ideális birtoknak tartom, ha ismerjük a határőrvidéki viszonyokat, mert a Határőrvidéknek van egy része, mely nem hoz jövedelmet, de melyet segélyezni kell; tehát a jövedelmek egy része oda fog menni. A mi a másik részt illeti, melynek kiterjedése 6,990,000 holdra megy, és melyből csak 2,400,000 hold van a lakosok kezében, az országnak ezen uradalmak egy részét illendő föltételek mellett azoknak kell átadni. Tehát onnan sem lesz jövedelme. Miután tehát közjogilag szükségesnek nem látom ezen egyezséget, miután az pénzügyileg az országra nézve terhes : azt a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatom. (Helyeslés hal felöl.) Irányi Dániel T. képviselőház! Miután a közös ügyeket el nem ismerem : következőleg azon költségeket, melyek ezen ügyek vitelére szolgálnak el nem fogadhatom. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Irányi Dániel: Mondom, tisztelt ház, hogy a szőnyegre hozott törvényjavaslatot főleg azért nem fogadhatom el, mert a közös ügyeket el nem ismervén, és nem ismervén el az ezek vitelére szolgáló költségeket, az ezen költségek szaporítását czélzó törvényjavaslatot nem fogadhatom el a részletes tárgyalás alapjául. De még azok is, uraim, kiket ezen közjogi tekintet nem tartóztat, lehetetlen, hogy ezen törvényjavaslatot ugy, a mint az előterjesztve van, elfogadják, nem csak azon okoknál fogva, melyeket előttem szólott képviselő ur előadott, hanem azért is, mert egyátalában nem feküsznek előttünk adatok, melyekből megitélhetnők, vajon a négy tized, illetőleg 2 százalék illeti-e Magyarországot azon költségekből, vagy pedig több vagy ke-