Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-144
144. országos ütés márczius 14. 1870. Só Továbbá: „Felekezeti iskolának községivé . átalakításához a felekezet megkérdezése és beleegyezése szükséges, a községben létező felekezet, az az: az egyházközségnek s az egyházközségi hatóságnak van joga ezen ügyben határozni." Kn azt hiszem, hogy miután az októberi rendelet félrem agy áraztatván, ezen rendeletet novemberben adtam ki, ez t. barátomnak megnyugtatására szolgált. (Helyeslés.) Szaplonczay József: T. ház! Örvendek, hogy szerencsés voltam azon ezélt elérni, melyet óhajtottam, hogy t. i. a t. miniszter azon ur rendelet ellenében, a mely miatt interpelláltam, fölolvasott ujabb rendelete azon aggodalmat, mely bennem és — meglehet — az ország egy részében, jelesen pedig Mármaros megyében keletkezett, eloszlatta; hanem kénytelen vagyok ezúttal igen t. miniszter urnák mé»is íölvilágositásképen megjegyezni, miszerint interpellatióm nem volt egészen alaptalan. Az első rendelet ugyanis, mely október 10-én keletkezett, február 15-én és igy ezen utóbbi módositó rendelet kelte után, mely t. i. november 11-én kelt, tétetett közönségessé a Mármaros megyei tanfölügyelő által és pedig ugyanakkor, a midőn ily felekezeti iskolának átváltoztatása bejelentetett. Az eljárás tehát, nem mondom, hogy a t. miniszter ur részéről, de mindenesetre illető közege részéről hibásnak mondható, a mennyiben nem ezen utóbbi rendeletet vette alkalmazásba, a melyet alkalmazásba venni kellett volna, hanem vette a korábbi rendeletet; azt olvastatta íöl, és azt tette hatályba. Azon kivül február 23-án a Mármarosban megjelenő „Máramaros" ezimü lapban, mely megyénkre nézve hivatalosnak van kijelentve, ugyanezen rendelet tétetett közzé, a másikról pedig, melyet most fölolvasni méltóztatott, mélyen hallgat. Egyébiránt nagyon kérem a tiszt, miniszter urat, méltóztassék intézkedni, hogy ezen utóbbi rendelet közzététetvén, a szerint foganatosíttassak, mint azt fölolvasni méltóztatott. Elnök: A ház tudomásul veszi. (Helyeslés.) Minekelőtte a ház napirendre térne, van szerencsém bejelenteni, hogy miután az osztá lyokhoz tegnapelőtt utasított 7 törvényjavaslat közül, melyekre nézve a pénzügyi bizottság jelentését beadta, az osztályok közül a nagyobb rész már 4-et tárgyalt, fönmarad: a főrendi ház deczember 12-én tartott ülésének jegyzőkönyvi izenete a bíróságok és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat tárgyában ; második a főrendi ház módositványa a bírák áthelyezése és nyugdíjazása körüli eljárást és harmadik a főrendi ház módositványa az állami számvevőszék fölállításáról szóló törvényjavaslatot illetőleg. Ha méltóztatnak megengedni, e tárgyak szintén az osztályokhoz utasíttatnak. Huszár Imre: Bocsánatot kérek, a főrendi háznak azon izenete, a melyet 8-ik sorban méltóztatott említeni, s mely az államszámvevőszékre vonatkozik, még nincs kiosztva. Elnök: Holnap ki fog osztatni. A mentelmi bizottság előadója fog jelentést tenni. Uoifuiamt Pál előadó (olvassa a mentelmi bizottság jelentését.) Elnök : Méltóztatnak elfogadni ? (Fvlkhlltások : Előbb ki kell nyomatni!) Ghyczy Ignácz: Ki kell nyomatni s tárgyalását napirendre tűzni. Elnök: Ki fog nyomatni s napirendre tűzetni. Következik a napirenden levő tárgy. Várady Gábor: Azok után, miket az átalános tárgyalás alkalmával ezen ügyre nézve elmondtam, s azok után, miket elvbarátaim a részletes vita folyama alatt e tárgyról elmondottak, rövid lőhetek, és igyekezni fogok, hogy legyek is. Csupán azon ellenérvekre szorítkozva, melyek előttem szólott elvbarátaim által nem érin| tettek, vagy a melyeket nem azon szempontokj ból czáfoltak meg. mint a melyekből én azokra I igénytelen észrevételeket tenni kívánok. .Mindenekelőtt engedje meg nekem a t. ház, hogy a királyi ajándokról tegyek említést. Meg voltam és meg vagyolv arról győződve, hogy azon nagylelkű tény, minden k ül befolyástól menten, a király és királyné köblök nemes sugallatából vette származását. Kn erről meg vagyok győződve de inéi: inkább megerősített engem ebbeli meggyőződésemben uz igen tiszt, miniszterelnök urnák 1867-ben tett nyilatkozata, midőn erre nézve magáról minden érdemet elhárított, és az' monda, hogy ennek létesítésére semmi befolyása nem volt. De az igen t. miniszterelnök ur nem fogja azon állításéinál magáról elhárítani, hogy midőn a királyi akarat kifejezést nyert. <> felsége a közzététel előtt tudatta ez iránti akaratát miniszterelnök úrral, és a miniszterelnök ur nem késett véleményét nyilvánítani e tárgyban: mert hisz ez épen ngy joga,, mint kötelessége volt. A vélemény, nézetem szerint, ekkep szidhatott: „Nagylelkű e tény. uram király, viszhangot keltend a nemzet előtt, viszhangot kellemi a nemzetgyűlés előtt, és élét fogja venni azon vitának, mely a Tisza Kálmán által tervezett határozati javaslat következtében, mely legközelebb a ktpviselöház elé terjesztetik, keletkezni fog. és a honvédségnek országos alapból segélye-