Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-161
354 161. országos Uiés ápri! 5. 1870. nak tartom azt, hogy a sajtóvétségek, mint minden egyéb utón elkövetett vétségek a büntető törvénykönyv nyomán büntettessenek meg a jövőben. Köszönettel veszem azon nyilatkozatot, hogy az erdélyi sajtóviszonyokat szabályozó rendelete a közelebbi időben meg fog jelenni, föntartva magamnak megsürgetését azon esetre, ha netalán késni találna. De bocsásson meg a t. miniszter ur, hogy feleletének 3-ik pontjával nem érthetek egyet. Mert ha a cautio kérdését csak azon egyesek kérdésének tekinthetjük, akik a cautiót letenni kötelesek, akkor igenis elismerem, hogy e kérdés az ország első szükségeit érintő kérdések sorába nem tartozik; de ha a cautio kérdését ugy tekintjük, mint én tekintem, t. i. mint hatalmas akadályát a szabad vélemény nyiívánulásának: j (Helyeslés bal felől) ugy igenis annak megszüntetését első helyre tenném, és nagyon csekély és nagyon rövid időt igénybe vevő eljárásnak tartanám, ezen bajt egy novelláris artieulus által megszüntetni. (Helyeslés hal felől.) Elnök: Tudomásul veszi a ház a miniszter ur válaszát? (Igen! Nem!) A kik tudomásul veszik, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik) A többség tudomásul veszi. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: A t. képviselő ur még egy interpellatiót intézett hozzám. Ezen második interpellatiójában felhozza a képviselő ur azon körülményt, hogy Erdélyben vannak városok és községek,* melyekben semmiféle úrbéri viszonyok nem léteznek és a melyekben a tagosítást az illető úrbéri törvényszékek megtagadták. Azon kérdést intézi tehát hozzám a t. képviselő ur: van-e tudomásom a törvényszékek ezen eljárásáról? és másodszor: ha vajon szándékozom-e ezen bajon segíteni ? A mi az első kérdést illeti, arra igenlőleg j kell felelnem és kijelentenem, hogy az úrbéri törvényszékek máskép nem is járhattak el: mert az úrbéri törvények és szabályok, a melyek Erdélyben érvénynyel birnak. csak úrbéri tagosításról és birtokrendezésről rendelkeznek, ellenben arányositási és tagositási törvény a nem úrbéri birtokokra nézve eddig Erdélyben nem létezett. Erezvén e bajt, siettem Erdélyre nézve egy törvényjavaslatot összeállítani, a mely épen az ily helyeken eszközlendő arányositási és tagositási müveletekre vonatkozik, és hiszem a t. képviselő urnák tudomása van a törvényjavaslatról: mert, mielőtt azt a ház asztalára letenném, szükségesnek tartottam azt az erdélyi képviselők előleges bírálata alá bocsátani. Mihelyt ezen bírálat be lesz fejezve, és ugy hiszem, hogy ez a legközelebb időben — tán május havában — meg fog történni, azonnal le fogom a törvénj^javaslatot a ház asztalára tenni. (Helyeslés.) Tisza László: T. ház ! Én teljes köszönettel veszem a miniszter urnák e tárgyban tett eddigi intézkedéseit. Egyetlen egy szerény megjegyzést vagyok bátor koczkáztatni, azt t. i. hogy, — ha emlékezetem nem csal, ámbár már igen ré gen vártam ezen feleletet — ugy tudom, hogy nem kizárólag Erdélyről szóltam. Elnök: Tudomásul veszi a t. ház a miniszter urnák ezen válaszát? (Igen!) Tehát a ház tudomásul veszi. Horvát Boldizsár : Bocsánatot kérek, én a képviselő ur interpellátioját ugy fogtam föl, hogy az csak kizárólag Erdélyről szól. Egyébiránt Magyarországon egészen eltérő viszonyok vannak, és Magyarországbau a nem úrbéri birtokokra nézve is már létezik arányositási és tagositási törvény : az 1830. XH-ik t. ezikkében. Még egy interpeliátióra szándékozom felelni, a melyet Miletics képviselő ur intézett hozzám. Miletics képviselő ur ugyanis egyik interjjellatiójában, azon panasznak adott kifejezést, hogy az országos törvénytár Újvidék városa részére rendetlenül expediáltatik, és különösen kiemeli, hogy az 1868-ik év végéig szóló törvénytár és az egyes törvények az ott dívó szerb nyelvű fordításban még múlt év végéig sem küldettek át, sőt Újvidék városa azokat még maiglan sem vette. Ezen interpellatio tétetett—ugy hiszem—dec. 9-én. Mielőtt ezen interpeliátióra felelnék, ki kell emelnem azon körülményt, hogy a törvényhatóságoknak az 1868. III-dik t. czikk értelmében, mely a törvények kihirdetéséről szól, két rendbeli törvény-küldemény jár. Először is a törvények kihirdetése után azonnal megküldjük a törvény hiteles másolatát egy-egy példányban, másodszor az év végével az azon évi összes törvények gyűjteményét, vagyis az ..Országos törvénytárat. A mi a elsőt illeti t. i. a koronkint megjelenő egyes törvények hiteles másolatát ezekre nézve képviselő ur hibás forrásból, merítette értesülését, mert Újvidék városának nemcsak az 1868-dik évi hiteles másolatok, hanem az 1869dik éviekből is annyi, a mennyi azon napig ki volt adva, t. i. az I—Xl-ig terjedő tör vény czikkek azon napon, melyen az interpellatio hozzám intéztetett, már át voltak küldve. Az összes törvénygyűjtemény, természetesen mindig csak az év végén, illetőleg a jövő év elején küldhető meg. Máskép áll a dolog a fordításokra nézve. Az 1868-dik törvények fordításának egy részét elküldöttem 1869. májusban; a másili részt pedig 1869. júniusban. Tehát nem áll az interpelláló urnák azon panasza sem, hogy a szerb fordítású 1868-diki törvényeket maiglan sem bírnák; mert az 1868. évi törvények fordítása már 1869. júniusban UjI vidék rendelkezésére állott; sőt az 1869. évi j törvények íorditásának egy része is már UjviI dék város kezei közt van.
