Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-141
26 141. országos Dlés márczius 10. 1870. és ha szó szerint nem igy tettem volna az állítást, kijelentem, hogy igy akartam értetni szavaimat. Hogy pedig e tekintetben igazam volt, ezt a képviselő urnák mostani előadása is igazolja, mert hiszen e kérdés fölött maga is kénytelen volt ellenkezésbe jönni egyik társával. Egyébként ismétlem, hogy én a sajtónak csak egy részéről szóltam, és örülök, hogy nem kell, hogy nem lehet az egészről igy szólnom és örülni fogok, ha az alkalomtól meg leszek fosztva, hogy valaha a sajtónak habár csak egy részéről is igy szóljak; de akkor a sajt :i vezetői, —- mindig csak az illetőket értve, — óvakodjanak oly kifejezésektől, melyek nem is a kormányt támadják meg, hanem magát az ügyet. Az még hagyján, ha például mondatik, hogy a minisztérium arra törekedik, „hogy a honvédség neve csúffá tétessék," ez nem a honvédséget, hanem a minisztériumot afficiálja, ez pedig megszokta az ilyeneket; legjobb megg} T őződése az ellenkezőt mondja neki, ha a lapok mondják, nem tehet róla. De midőn oly czikkek jelennek meg, minő például az volt, midőn azon hir keringett, hogy a vörös nadrág kékkel, a kék zubbony barnával cseréltessék föl, szóval, hogy a 48-iki szinek újra használtassanak, nem tudom melyik lap azt irta: „A hir mint értesültünk alaptalan, örülünk rajta, föl is tettük, meg is vártuk, hogy azon dicső emlékű szineket nem fogják megfertőztetni azzal, hogy a mostani honvédséget bujtassák belé." (Mozgás.) Ez t. ház a honvédség intézményére esik vissza. Ez a nem gondolkodó résznél nem a minisztériumot, melyet, hogy hazafias dolog-e népszerütiténi ? vitatni nem kívánom, — de az intézményt népszerütleniti, azt pedig már merem állítani, hogy nem hazafiúság. (Élénk helyeslés jobb felől.) Klapka György: T. ház! (Halljuk!) Azon fölvilágositások után, melyeket hallottunk, szándékom volt elállni a szótól, de homályban maradt egy pont, melyre nézve egy kis fölvilágosítást kell kórnem a honvédelmi miniszter úrtól. Itt szó van arról, hogy az állandó századoknál ötezer nem tudom hány honvéd állandóan századaikban besorozva marad. A honvédségről szóló törvényczikk 11-ik §-a megadja ugyan a fölhatalmazást, hogy: „A honvédség kiképezése s a belrend és biztosság föntartása végett, béke idején minden honvéd-zászlóalj részéről, törzsének állomása helyén egy század és minden 4 huszár századból alakult egy-egy szá zad állittathatik föl." De éu csak azt szeretném tudni, hogy ezen századok állandóan fognak-e föntartatni, vagy csak a honvédség szervezésének első szakában : mert ha állandóan fognak föntartatni, akkor attól tartok, hogy ezen rendelkezés ellentétbe jöhetne ugyanezen törvényezikk 13. és 14-ik §§-ival. A 13-ik §- azt mondja, hogy a honvédségbe sorozott ujonczok a 8 hetet meg nem haladható taníttatásuk után szabadságra bocsátatnak, a 14-ik §. pedig, hol a honvéd gyalogság évenkiuti fegyvergyakorlatáról van szó, azt mondja, hogy azok, kik kiképeztettek évenkint csak 2 hétre hivatnak be. De miután minden zászlóalj részéről egy állandó század állíttatik föl, arra nézve szeretnék kis fölvilágosítást kapni a honvédelmi miniszter úrtól: honnan veszik azon 100 honvédet? mert az én számitásom.... Kerkapoly Károly államtitkár: Tiszt, képviselőház! Azokra, a melyek elmandatták, ugy hiszem az eddigi nyilatkozataimban már megfeleltem. Nevezetesen azt mondottam Ivánka Imre képviselő urnák, hogy azért nem tartom már ez évben, tehát az ujonczozás évében betanitandónak az összes ujonczilletéket, mivel ez esetben a jövő év folytán ugy is együtt kellene tartani az álló századokat a nélkül, hogy együtt tartásukat az oktatás czéljával motiválni birnók. Már most visszatérek azon kérdésre, hogy állandók legyenek-e a századok, vagy nem? A törvény értelme szerint állandónak kell lenni a század keretének. Más kérdés az, hogy a legénység időnkint szabadságolandó-e ? Véleményem szerint igen is szabadságolandó azon mérvben, hogy ne történjék ez a betanítás rovására. Az eddig követett rendszer szerint behivatik a legénység októberben az első turnusra, az egész létszám tesz a 25-ik tábla szerint 9102-őt; igy tehát körülbelül az összes létszámnak egy harmada hivatik be. Januártól kezdve a sorozás áll be ós akkor különben is tél levén, az időtől függ, lehet-e valamit tenni, vagy uem? Ezt az időt tehát, t. i. deczembertől márcziusig, véleményem szerint, szabadságolásra használhatjuk ugy, hogy ekkor csak a keret legyen együtt. Ez különben nincs hasztalanul együtt, mert ekkor az altisztek oktatása történik, ugy hogy tavaszszal az így kiképzett erők a másik két harmad betanítását eszközlik. Nálunk véghetlenül fontos tekintet ez, miután nálunk a békeállomány úgyis csak egy tizedét képezi a hadilétszámnak ; kell tehát, ha nem is kinevezve, de legalább alkalmasaknak lenni az illetőknek, hogy coneentratio, gyakorlatok, manőverek alkalmával az egész tömeg keretbe legyen foglalható. Márczius 15-kétől június elejéig két izben ismét 8000 ember hivatik be, a mi körül belől a sorozás eredménye. Ezek már júliustól kezdve ismét szabadságoltatnak, és ismét az altisztek
