Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-158

158 országos ülés áprit 1. 1870. 321 széni azokból, miket Gajzágó Salamon tisztelt barátomnak leszek bátor válaszolni. Gajzágó t. barátom azt mondta: hogy nincs érdekünkben az ország pénzügyi helyzetét szo­morúbbnak festeni, mint a milyen az valóban. Igaz, de nincs is érdekünkben az ország pénzügyi helyzetét kedvezőbbnek festeni és tüntetni elö, mint a milyen az valóban. (Fölkiáltások: Igaz.') Mert ez önámitás, melynek ugy a magánosok, mint az államok háztartásában szomorú követ­kezése van. A helyes eljárás a közép ut. Töre­kedjünk oda, hogy az állam pénzügyi helyzete a dolog valósága szerint ismertessék meg: mert a financziális bajokat azoknak elfedezése és el­palástolása egyátalában nem orvosolja. Csak a létező hiányok valóságos fölismerése vezet a ezél­ra, s csak ily utón lehet orvosolni a létező hiá­nyokat, és azért hazafias törekvésnek bátran merem állitani azt: oda törekedni, hogy az ál­lam pénzügyi helyzete a dolog valósága szerint ismertessék föl. ("Lónyay Menyhért pénzügyminisz­ter közbeszól: Tökéletesen igaz! Mi is azt akar­juk !) Némileg összeegyezik azokkal, a miket a t. előadó ur mondott az, a mit Gajzágó t. képvise­lő ur tegnapi beszédében mondott, hogy t. i. a bizottságnak kiküldetéséhez képest el kellett fo­gadni a kimutatott tételeket ugy, a mint azok a zárszámadásban írva vannak. Ezen állításával a t. képviselő ur Ítéletet mondott nem a hetes bizottság eljárása, hanem azon határozat fölött, melylyel a hetes bizottság munkálkodására kiküldetett. Mert kérdem : mily értelme van oly számvizsgálatnak, melynek első föladata elfogadni mindazon tételeket, melyek a számadásban foglaltatnak ? {Élénk helyeslés bal felől.) Azokra nézve, miket Gajzágó képviselő ur az 1867. esztendei számadásokra vonatkozólag mondott, igen kevés észrevételem van, mert örömmel tapasztalom, hogy nézeteink a dolog lényegére nézve egyezők. Elismeri Gajzágó kép­viselő ur a 328. számú kimutatásnak hiányait, de menti azoka,t a fönforgó tényleges körülmé­nyekkel. Elismerem, hogy nehéz volt az 1867. esztendei számításokat összeállítani; de ahhoz képest, a mit már emiitettem, azokat összeállí­tani, és fontosán összeállítani egyátalában nem volt lehetetlenség, és hogy ezt a pénzügyi mi­nisztérium nem tette, e tekintetben a létező át­meneti nehézségek némi mentségére szolgálnak ugyan, de ezen mulasztás terhétől tökéletesen nem mentik föl. Azt mondja Gajzágó képviselő ur, hogy a bécsi zárszámadásra és a 328. számú kimutatás közti különbségre nézve a hetes bizottság nem tartotta helyesnek taglalni azon indokokat, me­KÉPV. H. NAPLÓ 18Í4 Vn. lyek a pénzügyminisztert a különbözet el nem fogadására indították, nehogy véleményével bár­mely részre is praejudicáljon, és mivel a essél, mely a pénzügyminisztert e tárgyalásoknál vezet­te, t. i. a magyar kincstár előnyeit megvé­deni, tiszteletre méltó. Igen is, t. ház, a czél, a magyar kincstár érdekeit megvédeni tiszteletre méltó. Azt hiszem azonban, hogy a hetes bizottság ezen tiszteletét sokkal jobban, tökéletesebben tanúsította volna, ha a helyett, hogy miként jelentésének 3. lap­ján teszi, ezen különbözetnek .csak valószínű okait említi, igyekezett volna ezen különbözetnek va­lódi okát kikutatni, a bécsi szám vevőszók köve­teléseinek helytelenségét kimutatni és igy saját véleményének nyomatékos súlyával is támogatni a pénzügyminiszter hazafias törekvését. (Élénk helyeslés bal felől.) Midőn ezt a hetes bizottság nem tette, né­zetem szerint, praejudicált egy részre, praejudi­cált a magyar érdekeknek, vagy ha nem praeju­dicált is, a miniszter ur hazafias törekvését bi­zonyosan semmivel sem támogatta. (Ugy van! bal felől:) Gajzágó képviselő ur elismeri azt, hogy az 1.383,000 és 314,000 frtnyi összegek kérdésesek, mégis azt kérdi: mért kívánom én ezen összegeket a miniszter ur által elősorolt megta­karításokból levonatai, midőn ezen kérdés még eldöntve nincs és tudva van, hogy ezen külön­bözet nem azon előirányzatból tűnik ki, mely a 328. szám alatti kimutatásban foglaltatik, ha­nem a bécsi zárszámadás bevétel és kiadási elő­irányzata közti különbözetből? Én megmondtam, hogy miért kívántam le­vonatni ezen összegeket, t. i. azért, mert ezen összegek nincsenek még constatálva, hanem még kétségesek: azért kívántam pedig mint kétsége­seket levonatni és előre, mint olyanokat kitün­tetni, mert ha mégis utóbb kifizetendők lenné­nek, azok nem fognak kifizettethetni a bécsi zár­számadás bevételi és kiadási előirányzata közti különbözetből, melyre a hetes bizottság hivatko­zik; hanem a magyar állampénztárból lesznek készpénzben kifizetendők. Egyébiránt, miután maga Gajzágó képviselő ur beszédében elismerte, hogy a hetes bizottság ezen tételeket részéről is kétségeseknek ismerte el, mondta továbbá, hogy azon föntartást, melyet ezen összegre nézve ezen bizottság jelentésének elején tett, soha vissza nem vonta, azért ezen föntartások értendők a végeredmény számításá­nál is: akkor egy értelemben vagyunk a képvi­selő úrral ; mert én is csak az ellen tettem óvást, hogy a mit jelentése elején a pénzügyi bizottság kérdésesnek mond, azt jelentésének vé­gén már mint határozottan megtakarított össze­get tünteti föl. 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom