Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-158

322 1S8. amágot Btét áprli 1. 1870. Másik észrevételemet illetőleg, mely a főid tehermentesítési és országos alapokra vonatko­zott, .... (Zaj. Elnök csenget.) Ha nem lesz csöndesség, majd lediktálom a gyorsíró uraknak. {Csernatony Lajos : A minisde­rek már beszéltek, lehet lármázni. Zajos éljenzés jobb felől és egy hang: „censor morum /") Gajzágó képviselő ur azt mondja, hogy a különböző alapokat össze nem lehet keverni, utóbb azonban határozottan kijelenti, hogy szá­mításomat elfogadja. Ha elfogadja számításomat, ezen kérdésre nézve szent a barátság közöttünk, mert elfogadván számításomat, annak következ­ményét sem utasíthatja vissza és akkor áll mindaz, mit e tekintetben tegnapelőtt mondani szerencsém volt, és az egész különbség köztünk csak azon 39 ezer frtra vonatkozik, melyet a hetes bizottság mint számitási hibát a kincstár előnyére irt, és én nem épen alaptalan okból, számításba nem vettem; de miután ő, t. i. Gajzágó képviselő ur szíves volt számításomat elfogadni, s egyéb nézeteimet is a 328, sz. a. kimutatásra nézve magáévá tette, én viszonzom az ő szívességét s részemről e tekintetben én járulok az ő nézetéhez ezen 39 ezer frtra nézve. Mindezek után Gajzágó Salamon ur azt mondja — és állításait ismételve ez alkalommal a pénzügyi miniszter ur is — hogy, ha áll is az én számitásom s levonatnak mind az általam le­vont összegek, akkor az is még kétségen kivül áll, hogy „a kormány 1867-ben minden állami szükség födözése után sem terjeszkedett ki mesz­szebbre, illetőleg azon határokig sem. melyeket az 1867. márezius 2-án kelt határozat eléje szab, t. i. a jövedelem mértékéig való határig." Ez igaz; de a márezius 2-ki határozat ér­telmét már előbb kifejtettem: hogy az t. i mindamellett, hogy fölhatalmazta a miniszté­riumot a kiadások megtételére a jövedelmi ösz­szeg erejéig, a minisztériumot a számadás kö­telessége alól nem mentette föl. Egyébiránt ismételnem kell azt, mit e te­kintetben tegnapelőtt mondottam. Én számítá­somat nem kiválólag azon számeredmény kitün­tetésének tekintetéből tettem, mely ezen számí­tásból kitűnik ; hanem tettem azért, hogy a bizottság számításainak hibáit mutathassam ki : és minekutána Gajzágó képviselő ur 1867-ik évre nézve az ón nézeteimet magáévá tenni, elfogadni méltóztatott, azt hiszem, hogy a czólt, legalább az 1867-ki számtételekre nézve elérni is szerencsém volt. Azt mondja az 1868. évi zárszámadásokra nézve Gajzágó Salamon képviselő ur, hogy a hetes bizottság azon annyiszor ventülált kér­dést, hogy a jövedelem és bevétel között kü­lönbséget kell tenni, valamint a költség és ki­adás között is, helyesli és helyeslésének indokai jelentésében bőven ben vannak foglalva. Bocsásson meg a t. képviselő ur, ón azt hiszem, hogy a költségek és kiadások, a bevéte­lek és jövedelmek dehnitiója iránt a hetes bi­zottság maga sem volt tisztában. Gajzágó Sala­mon t. képviselő ur tegnap a bevételeket és jövedelmet igytdefiniálta : „minden bevétel addig jövedelem, mig az állam vagyonát szaporítja 8 minden kiadás csak addig költség, mig az állam vagyonát csökkenti." S a hetes bizottság azt mondja : „a bevé­telek és kiadások azon összegek, melyek a szo­rosan vett évi jövedelmek- és költségektől a pénzforgalomnak külön vált részeit képezik." Ezen definitiék közül melyik áll? s ki áll jót, hogy a fökönyvelesi osztály más definitiót és más elveket nem állított föl; miután azon el­vek, melyek szerint a fökönyvelesi osztály ezen megkülönböztetésre nézve eljárt, egyátalában elénk beterjesztve nincsenek. A mi az indokokat illeti, én e rendszer helyeslésének indokait nagy bőséggel a jelentés­ben nem találom. Egyetlen egy indok hozatik föl s ez az, hogy a jövedelmek és költségek az évi bevételek és kiadásoktól elkülönítve sorol­tassanak föl, azon okból, hogy e rovatok egy­mással lett szembe állításával első pillanatra kimutathatók legyenek, hogy a valódi jövedelmek és költségek között megvan, vagy nincs azon arány, mely az állam pénzügyi gyarapodása, illetőleg fogyatkozásának biztos zálogául szolgál. A czél azonban, mely ezen indoknál fogva a zárszámadások ily módoni készítése által el­éretni kívántatott, épen nem éretik el. mikor a tételeknek önkényes fölállítása által minden combiuatio lehetősége kizáratik. Gajzágó képviselő ur végre vizsgálván szá­mításomat, két észrevételt tesz az ellen. S erre nézve bátor leszek a t. ház figyelmét néhány perezre igénybe venni. {Halljuk') Ő azt kívánja, hogy a vasúti kölcsönből még meglevő 12.000,000 frtot az általam föl­számított passivumokból vonjam le s ezáltal ki fog tűnni, hogy a megtakarítás még nagyobb annál, melyet a bizottság kiszámított, mert a megtakarítás ezen 12 millió írttal öregbedni fog, miután a vasúti kölcsönből bejött összegek a földhitelintézet által kezeltetnek jelenleg is. Én Gajzágó t. képviselő úrtól, a hetes bi­zottság elnökétől, ezen észrevételt, — őszintén meg­vallom, — nem vártam és azon véleményben va­gyok, hogy ezen észrevétel igen alkalmas arra, hogy a hetes bizottság véleménye iránt a bizalom átalában megingattassék. Én számításba vet­tem a magyar állam 1868. évi minden jövedel­mét, ugyanazon összegben, mint a hetes bizott-

Next

/
Oldalképek
Tartalom