Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-158

318 158. országos Síét ápril 1. 1870. ur azon nyilatkozatairól, melyeket több hóval azután a hetes bizottság előtt adott elő; és igy teljes joggal mondhattam azt, mit azon alkalommal mondottam. (Helyeslés bal felől.) Azt mondja pénzügyminiszter ur, hogy helytelenül akadok fön azon, hogy a 328. sz. alatti kimutatás és a bécsi zárszámadás közt különbözet létezik, mert különböző volt a kiindulási pont. Epén azt csodálom, t. ház, hogy különböző volt a kiindulási pont; midőn szintén kezeim közt van azon egyessége a magyar és osztrák pénzügyminisztereknek, melyben megegyeztek abban, hogy a bécsi számvevőszók által 1867. évre a zárszámadás a magyar minisztérium által közlendő adatokból készíttessék, és a 328. sz. alatti kimutatás a bécsi minisztérium által viszont közölt adatokból készíttetett: lehet tehát csodálkoznom azon, hogy midőn bizonyos elvek iránt a két minisztérium megegyezett, midőn azok az adatokat kölcsönösen közölték egymással, mégis külömbözet mutatkozik. Azt mondja azután a t. pénzügyminiszter ur, hogy miért akarom én azon összegeket, melyeket múltkor emiitettem, jelesül az 1.383,665 frt különbözetet, s egy másik összeget, 314,000 írtból állót, azon megtakarításokból levonni, melyeket pénzügyminiszter ur 1867-ben tett, midőn pénzügyminiszter ur igen helyesen tette, hogy a magyar kincstár érdekeit a bécsi főszámvevőszék követelései ellenében védte. Tökéletesen elismerem, igen helyesen tette és teszi a pénzügyminiszter ur. hogy a magyar kincstár érdekeit a bécsi főszámvevőszék követelései ellenében védi, és én ezen összegeket csak azon összegből akartam levonatni, a melyet a hetes bizottság, jelentésének végszakaszaiban, meg nem egyezőleg azokkal, mik jelentésének elején foglaltatnak, már mint a pénzügyminiszter ur által véglegesen megtakarított összeget akart határozottan föltüntetni. Azért akartam pedig azon összegeket az ekkép végleg megállapítottak gyanánt fölállított megtakarítási összegből levonatni, mert ezen összegek még kérdésesek ; nem azért akartam levonatni, mintha helyeselném a bécsi főszámvevőszóknek követeléseit : mert igazán nem is tudom, hogy ezen követelés mely alapon nyugszik? mivel eziránt a hetes bizottság sem nyújtott valóságos fölvilágosítást a háznak. En csak mint kérdéseseket akartam ez összegeket megjegyezni, s e tekintetben — ugy hiszem — igazságom van. (Igaz! bal felől.) Kifogást tesz a miniszter ur az ellen, hogy én ugy kívánom az 1867. esztendei államszámadást elkészíttetni, hogy abban azon pénzügyi ágakon kivül, melyek a bécsi főszámvevőszék áltat készített zárszámadásban foglaltatnak, kimutatva legyenek a földtehermentesitési és az országos alapnak bevételei s kiadásai: mert azt mondja : hogy ezen alapok az absolut rendszer alatt is külön kezeltettek. Igaz, ugy volt az absolut kormány idejében; de a miniszter ur hivatalba lépése után ezen alapokat azonnal, s helyesen, saját kezelése alá vette, s ezen alapok kiegészítő részét képezvén a magyar államháztartásnak, attól elkülönözve helyesen nem számithatók föl. Azt is csodálom, hogy pénzügyminiszter ur azzal vádol, hogy én, midőn az országos alapban létező túlkiadást kiemeltem, nem említtettem föl viszont a kincstár, illetőleg a mérleg előnyére, hogy 2.178,781 frt a földtehermentesitési alapból tőke törlesztésére fordíttatott, de bocsásson meg a t. pénzügyminiszter ur, én számításaimban a földtehermentesitési alapnak bevételeit és kiadásait pontosan fölvettem azon kimutatás szerint, melyet a pénzügyminiszter ur a 328 sz. a. kimutatással együtt a ház elé terjesztett, és miután ott a földtehermentesitési alap kiadásai között ezen 2.178,000 frt benfoglaltatik, én ugy hiszem, hogy számítási hibát e tekintetben nem követtem el. A t. pénzügyminiszter ur tovább is megmarad azon állásponton, mely szerint helyesnek találja azt, hogy a bevételek a jövedelmektől, a költségek a kiadásoktól elkülönittessenek. En bátor vagyok a t. házat azokra figyelmeztetni, a miket tegnapelőtt e tárgyra nézve mondottam. Elismertem ismételve, hogy szükséges oly számításokat tenni, melyekből kitessék, hogy az állam valóságos folyó bevételei elégségesek voltak-e az azon évre eső valóságos kiadások födözésére, azaz: hogy ezek fedezése végett más alapokhoz, forrásokhoz, uj kölcsönökhöz vagy régi tőkék elfogyasztásához kellett-e fordulni? De nézetem szerint ez másodrendi teendő. Az első rendű teendő az, hogy tisztába hozassék, és constatáltassék az állam minden bevétele és jövedelme, ós ezek összeegyeztettessenek a költségvetési törvény nyel: mert ez az igazi zárszámadás. Ennek alapján lehet aztán megtenni azon combinatiókat, a melyek a további tervezésekre nézve, az én nézetem szerint, az állam valóságos vagyonállapotának kitudása végett, valóban fontosak. Azt mondja a pénzügyminiszter ur, hogy ez megvan a 81. laptól kezdve egész végig a zárszámadásokban. Az igaz, hogy sok megvan ezen kimutatásban azokból, mik a zárszámadáshoz szükségesek, sok meg van azokból, miket én is óhajtok a zárszámadásban megemlittetni; de bátor vagyok a miniszter urat kérdezni, hogy miután azon előirányzat szerint, melyet 1868. évben ő terjesztett az országgyűlés elé, de az országgyűlés — ismétlem — nem hagyott helybe, maga 147 millióra irányozta elő a rendes és rendkívüli bevételt, s a kiadás 130 millióra volt tör-