Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-158

158. országot Blés ipril 1. 1870. 313 gadhatom el: miután, ha birtokában van, képviselő ur igen jól tudja, hogy midőn az itt készített kimutatásban egyrészről Magyarországnak minden bevételét az alkotmány helyreállításától, illetőleg 1867-ik január l-jétől fogva magunknak tartottam és követeltem s követelem, a bécsi legfőbb számszék táblázata az előbbi rendszer szerint az 1867-ik év első felében az 1866. év javára befolyt összegeket külön tette ki; a minek azonban jogosultságát én annyival kevésbé ismerhetem el, miután az 1867. XIV. törvényczikk 8. §. szerint a magvarországi adóhátralékokhoz csakis nekünk van jogunk: — ezzel ellentétben álló fölfogást sem a bizottmány, sem én, mint alkotmányos miniszter, figyelembe nem vehettük. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Ezen homályos, sokat jelenteni kivánó, de semmi alapost sem jelentő fisryelmeztetés után t. képviselő ur átmegy az 1868-ik zárszámadásra. Erre vonatkozó előadása sok oly számot tartalmaz, melyek az előadást bizonyára világosabbá nem tevék. Szerinte a zái számadást készítő főkönyvelési osztály valóságos ideális előirányzatot vett alapul; önhatalmúlag jövedelem és bevétel, költség és kiadás rovatokat állított föl; illetéktelenül fölvett előirányzat és önkényesen összeállított számcsoportok szerint számított. — Ezek saját szavai. Es miért érzi magát jogosítottnak ezt' mondani? — mert, mint állítja : az 1868. XXVIII. törvényczikkben fedezetről nincsen szó, és nagy hibának tulajdonítja, hogy a főkönyvelési osztály alapul vette azon előirányzatot, mely az 1868. költségvetésnek beterjesztésével a minisztérium által előterjesztetett s a melyet képviselő ur állítása szerint a pénzügyi bizottság részletesen nem tárgyalt, csak átalánosságban fogadott el; a képviselőház azonban sem meg nem vizsgált, sem nem tárgyalt, sem el nem fogadott. s a mely előirányzat e szerint törvényesen nem létezőnek tekintendő. Képviselő ur, ki a pénzügyi bizottságnak igen szorgalmas tagja volt, igen jól tudja, hogy a pénzügyi bizottság igen is tárgyalta, s a ház is, midőn a törvényt alkotta, ezt is megszavazta ; sőt a törvényben, ha nem is számokban, de a törvény rendelete által megállapította, hogy mennyi jövedelmet vár 1868. évre; mert a kiadásokat két részre osztja: A. rendes kiadásokra, B. rendkívüli kiadásokra; a rendes kiadások fedezésére határozza az államnak rendes bevételeit, és miután rendes kiadásai 99.536,000 frtra mentek, igen természetes, hogy a 3. §-ban kijelölt rendes jövedelmekre hasonló összeget vett számításba: a 4. §-ban megállapított közösügyi rendkívüli költségekre mi fordítandó, azt ezen §-ban állapította meg; a KÉPV. H. KAPLÓ 18? f vn. vasút építése az 5. §-ban; a 6. §-ban megállapíttatik, hogy rendkívüli kiadásokra az állam rendkívüli bevételei, úgymint: az államjavak eladásából, a korona jószági úrbéri kötvények után és bordézsmaváltságból, adóhátralékokból, bérleti hátralékokból, pénzverési nyereményből s némely liquidatio alatt levő követelésekből befolyandó összegek fordítandók. — Tudta tehát a törvényhozás és tárgyalta is, hogy mennyi bevételre számol. (Helyeslés jobb felől.) De ha tisztelt képviselő ur okoskodása állana, furcsa következtetésre jutnánk: mert abból, hogy az 1868. XXVIII. törvényczikkben szám szerint nincs megnevezve a bevétel, az következnék, hogy az meg sincs szavazva, tehát azt elszámolni sem szabad,— ha nincs előirányzat, akkor számolni sem lehet. Hogyan lehet képzelni egy államszámadást, vagy bármely számadást, melynek nincsen bevételi rovata? Azonban most megmondom képviselő urnák, hogy mi szerint számoltunk el. Fölkértem a ház elnökét: engedje meg, hogy azon költségvetési előirányzat, melyet a pénzügyi bizottság jelentései alapján — tételről tételre — a pénzügyi bizottság fölügyelete alatt a minisztériummal egyetértőleg kiigazítottunk, és melynek egy példánya az országgyűlés levéltárába letétetett, kiadassék. — Itt van! (Halljuk !) Ezen példánynak hitelesített másolata adatott át a pénzügyminisztérium számviteli osztályának, és az egész 1868-iki utalványozás ennek alapján történt. A számviteli osztály által fölvett előirányzati bevétel és kiadás tételei teljesen ós tökéletesen megegyeznek azon tételekkei, melyek ezen — az országgyűlés levéltárában letett — példányban foglaltatnak, ós ennélfogva ugy hiszem, hogy ez az országgyűlés megállapításának megfelelő előirányzat gyanánt tekintendő. Mutasson ki képviselő ur egyetlen egy számban eltérést a zárszámadási előirányzati tétel ós ezen, az ország levéltárában őrzött költségvetésben foglalt tételek közt; de miután ezt kimutatni nem képes, — mindazon állítást, melyeket fönebb idéztem és melyekben egy önkényes és ideális eljárást fog ra, az államkönyvelési osztályra : kénytelen vagyok ideális scrupulusnak nevezni. (Teissés a jobb oldalon.) Ugy látszik, a tisztelt képviselő ur hibáztatja, ha valaki többet tesz, mint tenni szoros kötelessége, és igy hibának tulajdonítja a zárszámadásnál azt, hogy az államkönyvelési osztály szorosan azon tételekhez tartotta magát, melyek a pénzügyi bizottság ellenőrzése mellett* megállapittattak. De talán a minisztérium is többet tett, mint a mennyire kötelezve volt, s igen nagy — sőt képviselő ur nézete szerint — 40