Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-157
157. országot üiés miroziut 31. 1870. 233 elején t. képviselő urak közt tájékozás végett szétosztatik. Kérésem tulajdonképen az, hogy midőn az úrbéri és ezzel rokontermészetű tárgyak elintézés alá kerülnek, e kérvény figyelembe vétessék. Kérem a kérvényi bizottsághoz áttétetni. Elnök: A kérvényi bizottsághoz áttétetik. Miletics Szvetozár: T. ház! Egy nagy fontosságú interpellatióm van. Miért van oly sok interpellátióm, azt már többször elmondtam. Vannak képviselő urak, Kik interpellatiójuk szóbeli előterjesztése alkalmával fél órát is igénybe vesznek ; nekem azonban nem szándékom hoszszasabban indokolni interpellatiómat. csak egyszerűen megjegyzem, hogy interpellatiómat a m. kir. pénzügyminiszterhez, s vonatkozólag a miniszterelnök úrhoz intézem, és miután ki is van nyomatva és kiosztva, egyszerűen kérem annak fölolvasását. Mihályi Péter jegyző (olvassa Miletics interpdlatióját a horvátországiLonjsko-polje tekintetében.) „Ismerik-e a nyilvános, de adatokkal és indokokkal megerősített híreket: hogy rögtönzött s részhajló bizottmányi jelentés és alaptalan adatok és előszámla alapján, zágrábi nem-teljes országgyűlési ülés, valamint a közös korona részéről, ugy a magyar országgyűlés részéről kiesalt törvényesités folytán Raueh György báró és társai társaságával, más vállalkozók versenye nélkül, és az illető 88 község meghallgatása nélkül, alkottatott az 1869-diki marczius 13-án Lonjsko-polje kiszárítása végett 4Vs millió írtért egyezmény ? hogy ezen vállalat Zornberg báró közlekedési felügyelő előszámlája szerint 2.101.033 írt 40 krért, a társaság részéről történt albérlés folytán 2.575,000 írtért foganatosíttathatott volna; hogy tehát a társaság 2 millió frtuyi igazságtalan és törvénytelen hasznot kapott, a lonjskopoljei 118,000 főnyi lakosság pedig 4 millió írttal meg van károsítva, és hogy ez Raueh báró bán, mint a társaság titkos czimborája részéről való hatahnávali visszaélés által eszközöltetett ? ha ismerik, tettek-e miniszter urak, ha nem, szándékoznak-e tenni lépéseket ? és pedig: a pénzügyminiszter ur, hogy ez ügyben nyomozás indittassék, e közben említett egyezmény hatálya fölfüggesztessék, és hogy lentemlitett adatok bebizonyulása esetében az egyezmény, mint törvénytelenül alkotott és kicsalt, megsemmisíttessék, a vétkesek pedig feleletre vonassanak ? a miniszterelnök ur. hogy a nyomozás eredményes következménye folytán lépéseket tegyen. hogy Raueh báró bán a korona részéről egyfelől, az illetékes országgyűlés részéről másfelől feleletre vonassék, és hogy hatalmával való visszaélése következményeit tapasztalja? vagy végre magukra vállalják-e említett tettek és következményeik miatt miniszter urak a feleleteti Elnök' Közöltetni fog az illető miniszter arakkal. Simonyi lajos h.: T. ház! A t. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz kívánok interpellatiót intézni oly tárgyban, a mely első fállanatra ugyan vidéki érdekűnek látszik, de bővebben megtekintve, kitűnik, hogy az az egész országot élénken érdekli. Ez azon lyeeumot illeti, a mely Arad városában épül a Bibits-féle alapítványból, a mely jelenleg (50U.(H)ii frtot fölülhalad. Ezen lyeeum igen ezélszerütlen helyre szándékoltatik építtetni : a város végére, a Maros partjára, olyan helyre, a hova. a város többé nem terjedhet, a hol a, város már megszűnik; egy olyan helyre, a hol az épületek a vár ágyúi általi összelövetésnek vannak kitéve, és pedig aképen, hogy ha ezen épületek össze is lövetnek, ezért az állani részéről az illetőknek semmi kárpótlás nem adatik. Kérdem tehát az igen t. miniszter urat : vajon nem talalja-e szükségesnek, hogy bővebben megvizsgáltassa ezen helyiséget, hogy a lyeeum ily ezélszerütlen helyre ne építtessék, a mi által ezen lyeeum egész jövője koezkáztattatuék > Miután ezen iuterpellátió indokolva is van, kérem, méltóztassék ezt fölolvastatni és az igen t. miniszter urnák átadatni. (lírh^sih i' al felől.) Bujánovics Sándor jegyző (fölolvassa Simonyi JjajuK h. interjx'llátiójáf.j Arad város értelmiségének és háztulajdonosainak nagy része m. évi június hóban tulszólamlást nyújtott be t. vallás- és közoktási miniszter úrhoz, melyben azon kérelmei fejezte ki, hogy az aradvárosi nagyobb részben tisztviselőkből állott rendkívüli közgyűlésen néhány szóíöbbséggel a részben Arad megye által kezelt Bibitsalapitványból, részben állampéiizen építendő, a Maros partra kitűzött lyeeum helyisége bármely más, a város központját képező helyre tétessék. Ezen kezeim között levő (ölszólandáslian, helyrajzzal és hiteles okiratokkal kimuíaltátott, hogy a rendkívüli gyűlés által kijelöli helyiség. Arad vára közvetlen átellenében, a Maros íolyó partjától 40 — 50 ölnyire fekszik, és pedig azon helyen, melyen az IS4S/4U. évben a vár ágyúi által az összes épületek leromboltatlak. Ezen ! helyiség ő felsége által azon fölt i lel alatt ada! tott át, ujabban Arad városának, le .., az itt \ emelendő épületekben háború alkalmával okoI zandó károkat a. kincstár nem kéipójolandja : továbbá, hogy ez a közeli Maró:- lolyo árjainak van kitéve, és végtére: hogy ;i kénlése-; helyiség Arad megy* 1 és város határszélen (ekézik, hova