Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-157

157. országot üiés miroziut 31. 1870. 233 elején t. képviselő urak közt tájékozás végett szétosztatik. Kérésem tulajdonképen az, hogy midőn az úrbéri és ezzel rokontermészetű tárgyak elintézés alá kerülnek, e kérvény figyelembe vétessék. Kérem a kérvényi bizottsághoz áttétetni. Elnök: A kérvényi bizottsághoz áttétetik. Miletics Szvetozár: T. ház! Egy nagy fontosságú interpellatióm van. Miért van oly sok interpellátióm, azt már többször elmondtam. Vannak képviselő urak, Kik interpellatiójuk szó­beli előterjesztése alkalmával fél órát is igénybe vesznek ; nekem azonban nem szándékom hosz­szasabban indokolni interpellatiómat. csak egy­szerűen megjegyzem, hogy interpellatiómat a m. kir. pénzügyminiszterhez, s vonatkozólag a mi­niszterelnök úrhoz intézem, és miután ki is van nyomatva és kiosztva, egyszerűen kérem annak fölolvasását. Mihályi Péter jegyző (olvassa Mile­tics interpdlatióját a horvátországiLonjsko-polje tekin­tetében.) „Ismerik-e a nyilvános, de adatokkal és in­dokokkal megerősített híreket: hogy rögtönzött s részhajló bizottmányi jelentés és alaptalan ada­tok és előszámla alapján, zágrábi nem-teljes or­szággyűlési ülés, valamint a közös korona részé­ről, ugy a magyar országgyűlés részéről kiesalt törvényesités folytán Raueh György báró és tár­sai társaságával, más vállalkozók versenye nél­kül, és az illető 88 község meghallgatása nél­kül, alkottatott az 1869-diki marczius 13-án Lonjsko-polje kiszárítása végett 4Vs millió írtért egyezmény ? hogy ezen vállalat Zornberg báró közleke­dési felügyelő előszámlája szerint 2.101.033 írt 40 krért, a társaság részéről történt albérlés foly­tán 2.575,000 írtért foganatosíttathatott volna; hogy tehát a társaság 2 millió frtuyi igazságta­lan és törvénytelen hasznot kapott, a lonjsko­poljei 118,000 főnyi lakosság pedig 4 millió írttal meg van károsítva, és hogy ez Raueh báró bán, mint a társaság titkos czimborája ré­széről való hatahnávali visszaélés által eszközöl­tetett ? ha ismerik, tettek-e miniszter urak, ha nem, szándékoznak-e tenni lépéseket ? és pedig: a pénzügyminiszter ur, hogy ez ügyben nyomozás indittassék, e közben említett egyez­mény hatálya fölfüggesztessék, és hogy lentem­litett adatok bebizonyulása esetében az egyez­mény, mint törvénytelenül alkotott és kicsalt, megsemmisíttessék, a vétkesek pedig feleletre vonassanak ? a miniszterelnök ur. hogy a nyomozás ered­ményes következménye folytán lépéseket tegyen. hogy Raueh báró bán a korona részéről egyfelől, az illetékes országgyűlés részéről másfelől fele­letre vonassék, és hogy hatalmával való vissza­élése következményeit tapasztalja? vagy végre magukra vállalják-e említett tettek és kö­vetkezményeik miatt miniszter urak a feleleteti Elnök' Közöltetni fog az illető miniszter arakkal. Simonyi lajos h.: T. ház! A t. val­lás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz kívánok interpellatiót intézni oly tárgyban, a mely első fállanatra ugyan vidéki érdekűnek látszik, de bővebben megtekintve, kitűnik, hogy az az egész országot élénken érdekli. Ez azon lyeeumot illeti, a mely Arad városában épül a Bibits-féle alapít­ványból, a mely jelenleg (50U.(H)ii frtot fölülha­lad. Ezen lyeeum igen ezélszerütlen helyre szán­dékoltatik építtetni : a város végére, a Maros partjára, olyan helyre, a hova. a város többé nem terjedhet, a hol a, város már megszűnik; egy olyan helyre, a hol az épületek a vár ágyúi általi összelövetésnek vannak kitéve, és pedig aképen, hogy ha ezen épületek össze is lövetnek, ezért az állani részéről az illetőknek semmi kár­pótlás nem adatik. Kérdem tehát az igen t. miniszter urat : vajon nem talalja-e szükségesnek, hogy bővebben megvizsgáltassa ezen helyiséget, hogy a lyeeum ily ezélszerütlen helyre ne építtessék, a mi által ezen lyeeum egész jövője koezkáztattatuék > Miután ezen iuterpellátió indokolva is van, kérem, méltóztassék ezt fölolvastatni és az igen t. miniszter urnák átadatni. (lírh^sih i' al felől.) Bujánovics Sándor jegyző (fölol­vassa Simonyi JjajuK h. interjx'llátiójáf.j Arad város értelmiségének és háztulajdono­sainak nagy része m. évi június hóban tulszólam­lást nyújtott be t. vallás- és közoktási miniszter úrhoz, melyben azon kérelmei fejezte ki, hogy az aradvárosi nagyobb részben tisztviselőkből állott rendkívüli közgyűlésen néhány szóíöbbség­gel a részben Arad megye által kezelt Bibits­alapitványból, részben állampéiizen építendő, a Maros partra kitűzött lyeeum helyisége bár­mely más, a város központját képező helyre té­tessék. Ezen kezeim között levő (ölszólandáslian, helyrajzzal és hiteles okiratokkal kimuíaltátott, hogy a rendkívüli gyűlés által kijelöli helyiség. Arad vára közvetlen átellenében, a Maros íolyó partjától 40 — 50 ölnyire fekszik, és pedig azon helyen, melyen az IS4S/4U. évben a vár ágyúi által az összes épületek leromboltatlak. Ezen ! helyiség ő felsége által azon fölt i lel alatt ada­! tott át, ujabban Arad városának, le .., az itt \ emelendő épületekben háború alkalmával oko­I zandó károkat a. kincstár nem kéipójolandja : továbbá, hogy ez a közeli Maró:- lolyo árjainak van kitéve, és végtére: hogy ;i kénlése-; helyiség Arad megy* 1 és város határszélen (ekézik, hova

Next

/
Oldalképek
Tartalom