Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-156

156. országos filés niorcziui 30. 1870. 279 vezettetnek. A szakértők tehát azt bizonyítják, a mit senki kérdésbe nem vett, és mindnyájan régen tudunk: mert kinek jutott volna eszébe azt vélni, hogy a főkönyvelési osztály könyveiből az illető tételek a zárszámadásokban meghamisítva írattak át; és azt, hogy a kettős könyvelési rendszer szerint vezettetnek az államfőkönyvelési osztály könyvei, a pénzügyi miniszter ur már ismételve szives volt kijelenteni. — Nem is az a kérdés t. ház, hogy a íőkönyvelési osztály főkönyveiből a zárszámadásokba helyesen vezettettek-e be az illető tételek; hanem a kérdés a 2, : hogy •— tekintve főképen azon illetéktelelenül tett megkülönböztetést, mely a törvénytől eltérőleg a bevételek és jövedelmek, a költségek és kiadások közt tétetik, és a mely megkülönböztetésnél követett elvek sem a zárszámadásban, sem a bizottság által fölvilágosítva nincsenek, — az illető tételek magukba a főkönyvelési osztály könyveibe helyesen irattak-e be ? erről a szakértők semmi fölvilágosítást nem adnak, annálfogva a szakértők véleménye a hetes bizottság jelentését nem támogathatja. Végre (Halljuk!) a hetes bizottság élénk szavaiban helyeseltetik azon számviteli rendszer, mely szerint az előttünk fekvő zárszámadás készíttetett. En részemről kénytelen vagyok bevallani, hogy nem ismernék egyhamar nagyobb calamitást, mely a magyar államháztartást érhetné, mint ha állandósittatnék azon zárszámadás-készítési rendszer, melylyel az 1868. évi zárszámadás készíttetett, mely kiválólag alkalmas arra, hogy az állam pénzügyi kezelését, a mennyire lehet, elhomályosítsa. Reményiem azonban, hogy mintán az állam összes számviteli rendszere irá nti törvényjavaslatnak előterjesztésére az alkotandó törvény által fölállítandó állami számvevőszék leszen utasítandó: ezen állami számvevőszék a zárszámadások készítésére nézve bizonyosan maga is jobb, tökéletesebb, ezélszerübb módot íog követni és a ház elé terjeszteni,mint a melylyel az 1868-ki zárszámadás készíttetett. Most nincs egyéb hátra, mint hogy fölolvassam azon határozati javaslatot, melyet a t. ház elé terjeszteni bátor vagyok. (Fölolvassa.) Ajánlom azt t. ház figyelmébe. (Élénk hosszas éljenzés bal felöl.) Bujanovics Sándor jegyző (fölolvassa Ghyczy Kálmán határozati javaslatát.) „Minthogy a számadások számtani vizsgálata egyes tételeinek igazolását tartalmazó mellékletek összehasonlítása, az utánszámitás s az eredeti okmányokba való betekintés nélkül, miknek teljesítését a 328. szám alatt kimutatásra, s az 1868-ik évi zárszámadásra nézve a képviselőház múlt évi deczember 2-án hozott határozatában, jelentéstétel kötelessége mellett, a fölállítandó állami számvevőszékre bizta, bármely számadás megvizsgálásának sem alapja, sem értelme nincs. A hetes bizottság tovább a 328. sz". a. kimutatásra nézve saját jelentése szerint is fönálló nehézségeket nem oszlatta el; az 1868-ik évi zárszámadást pedig nem az azon évi költségvetést megállapító XXVni-ik törvényezikk alapján tárgyalta, hanem a zárszámadás tételeit egyszerűen ismétli a nélkül, hogy a jövedelem és bevétel, a költség és kiadás között önkényesen tett megkülönböztetés miatt az emiitett törvénytől eltérőleg lett fölszámitásuknak helytelenségére figyelmezett volna: Ezeknél fogva a képviselőház az emiitett bizottságnak jelentését számvizsgálatnak nem tekinthetvén, nem tartja elégségesnek arra, hog}

r annak alapján a pénzügyminiszter a kérdéses évekre vonatkozó számadásaira nézve a felelősség terhétől fölmentessék, s ez iránti határozatát a minisztériumtól független, önálló hatáskörrel fölállítandó állami számvevőszék, annak idejében beadandó jelentéséig fölfüggeszti." Justh József; T. ház! Midőn oly szerencsés voltam, hogy múlt november 25-én egy határozati javaslatot terjesztettem a ház elé, melynek czélja az volt, hogy az 186 T-ik évről szóló kimutatások és az 1868-iki zárszámadások megvizsgálására a ház egy héttagú bizottságot küldjön ki, épen nem éltem azon illusióban, hogy azon érdemes tagok, kik a lefolyt viták közt a küldöttség irányában már előzetesen bizalmatlanságukat nyilvániták, és előre kimondták, hogy nem lesz képes senki a házban megvizsgálni a számadásokat; hogy épen azon oldal, melynek érdemes vezére ma nyilatkozott, dicséretet vagy megelégedést nyilvánítson a küldöttség munkálatára nézve. Mondom, ezt nem vártam, s azért nem is vagyok meglepetve és elkészülve arra, hogy a képviselő ur, ki egy roppant szorgalommal összeállított számcsoportot tüntetett föl, itt helyeslését nyilvánítsa. Igaz ugyan, ő maga is világosan kimondta, hogy azoknak csalhatatlanságot nem akar tulajdonítani ; de másfelől nem vallotta be azt sem, hogy azok épen oly önkénynyel vannak összeállítva, mint a milyen összeállítási önkénynyel vádolta ő a hetes bizottságot. Midőn valamely számadásra nézve, — legyen az bármily tökéletesen, a legnagyobb szorgalommal és ernyedetlen munkássággal készült jelentésre alapítva, — azt mondják, hogy az azért nem helyes, mert többet tett, mint a mennyit kellett volna tennie, t. i. olyasmibe bocsátkozott, a mire határozat által nem volt megbízva, mint azt specialiter a képviselő ur is szíveskedett mondani, hogy a szám-