Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-156

156. országos filés niorcziui 30. 1870. 279 vezettetnek. A szakértők tehát azt bizonyítják, a mit senki kérdésbe nem vett, és mindnyájan régen tudunk: mert kinek jutott volna eszébe azt vélni, hogy a főkönyvelési osztály könyvei­ből az illető tételek a zárszámadásokban meg­hamisítva írattak át; és azt, hogy a kettős könyvelési rendszer szerint vezettetnek az állam­főkönyvelési osztály könyvei, a pénzügyi minisz­ter ur már ismételve szives volt kijelenteni. — Nem is az a kérdés t. ház, hogy a íőkönyvelési osztály főkönyveiből a zárszámadásokba helyesen vezettettek-e be az illető tételek; hanem a kér­dés a 2, : hogy •— tekintve főképen azon illetéktele­lenül tett megkülönböztetést, mely a törvény­től eltérőleg a bevételek és jövedelmek, a költ­ségek és kiadások közt tétetik, és a mely meg­különböztetésnél követett elvek sem a zárszáma­dásban, sem a bizottság által fölvilágosítva nin­csenek, — az illető tételek magukba a főköny­velési osztály könyveibe helyesen irattak-e be ? erről a szakértők semmi fölvilágosítást nem ad­nak, annálfogva a szakértők véleménye a hetes bizottság jelentését nem támogathatja. Végre (Halljuk!) a hetes bizottság élénk szavaiban helyeseltetik azon számviteli rendszer, mely szerint az előttünk fekvő zárszámadás készít­tetett. En részemről kénytelen vagyok bevallani, hogy nem ismernék egyhamar nagyobb cala­mitást, mely a magyar államháztartást érhetné, mint ha állandósittatnék azon zárszámadás-készí­tési rendszer, melylyel az 1868. évi zárszáma­dás készíttetett, mely kiválólag alkalmas arra, hogy az állam pénzügyi kezelését, a mennyire lehet, elhomályosítsa. Reményiem azonban, hogy mintán az állam összes számviteli rendszere irá nti törvényjavaslatnak előterjesztésére az al­kotandó törvény által fölállítandó állami szám­vevőszék leszen utasítandó: ezen állami számvevő­szék a zárszámadások készítésére nézve bizonyo­san maga is jobb, tökéletesebb, ezélszerübb módot íog követni és a ház elé terjeszteni,mint a melylyel az 1868-ki zárszámadás készíttetett. Most nincs egyéb hátra, mint hogy fölolvas­sam azon határozati javaslatot, melyet a t. ház elé terjeszteni bátor vagyok. (Fölolvassa.) Aján­lom azt t. ház figyelmébe. (Élénk hosszas éljen­zés bal felöl.) Bujanovics Sándor jegyző (fölol­vassa Ghyczy Kálmán határozati javaslatát.) „Minthogy a számadások számtani vizsgá­lata egyes tételeinek igazolását tartalmazó mel­lékletek összehasonlítása, az utánszámitás s az eredeti okmányokba való betekintés nélkül, mik­nek teljesítését a 328. szám alatt kimutatásra, s az 1868-ik évi zárszámadásra nézve a képvi­selőház múlt évi deczember 2-án hozott határo­zatában, jelentéstétel kötelessége mellett, a föl­állítandó állami számvevőszékre bizta, bármely számadás megvizsgálásának sem alapja, sem ér­telme nincs. A hetes bizottság tovább a 328. sz". a. ki­mutatásra nézve saját jelentése szerint is fön­álló nehézségeket nem oszlatta el; az 1868-ik évi zárszámadást pedig nem az azon évi költségve­tést megállapító XXVni-ik törvényezikk alap­ján tárgyalta, hanem a zárszámadás tételeit egyszerűen ismétli a nélkül, hogy a jövedelem és bevétel, a költség és kiadás között önkénye­sen tett megkülönböztetés miatt az emiitett törvénytől eltérőleg lett fölszámitásuknak hely­telenségére figyelmezett volna: Ezeknél fogva a képviselőház az emiitett bizottságnak jelentését számvizsgálatnak nem te­kinthetvén, nem tartja elégségesnek arra, hog} r annak alapján a pénzügyminiszter a kérdéses évekre vonatkozó számadásaira nézve a felelős­ség terhétől fölmentessék, s ez iránti határoza­tát a minisztériumtól független, önálló hatás­körrel fölállítandó állami számvevőszék, annak idejében beadandó jelentéséig fölfüggeszti." Justh József; T. ház! Midőn oly sze­rencsés voltam, hogy múlt november 25-én egy határozati javaslatot terjesztettem a ház elé, melynek czélja az volt, hogy az 186 T-ik évről szóló kimutatások és az 1868-iki zárszámadá­sok megvizsgálására a ház egy héttagú bizott­ságot küldjön ki, épen nem éltem azon illusió­ban, hogy azon érdemes tagok, kik a lefolyt viták közt a küldöttség irányában már előzete­sen bizalmatlanságukat nyilvániták, és előre ki­mondták, hogy nem lesz képes senki a házban megvizsgálni a számadásokat; hogy épen azon oldal, melynek érdemes vezére ma nyilatkozott, dicséretet vagy megelégedést nyilvánítson a kül­döttség munkálatára nézve. Mondom, ezt nem vártam, s azért nem is vagyok meglepetve és elkészülve arra, hogy a képviselő ur, ki egy roppant szorgalommal összeállított számcsopor­tot tüntetett föl, itt helyeslését nyilvánítsa. Igaz ugyan, ő maga is világosan kimondta, hogy azoknak csalhatatlanságot nem akar tulajdoní­tani ; de másfelől nem vallotta be azt sem, hogy azok épen oly önkénynyel vannak összeállítva, mint a milyen összeállítási önkénynyel vádolta ő a hetes bizottságot. Midőn valamely szám­adásra nézve, — legyen az bármily tökéletesen, a legnagyobb szorgalommal és ernyedetlen mun­kássággal készült jelentésre alapítva, — azt mond­ják, hogy az azért nem helyes, mert többet tett, mint a mennyit kellett volna tennie, t. i. olyasmibe bocsátkozott, a mire határozat által nem volt megbízva, mint azt specialiter a kép­viselő ur is szíveskedett mondani, hogy a szám-

Next

/
Oldalképek
Tartalom