Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-156
278 156. országos ülés márczius 30. 1870. lalja magában az 1869: XXV. t. czikk, melylyel a múlt évben a gödöllői uradalomnak némely más alkatrészei is beezikkelyeztettek. A törvény, melyet még hozzá a pénzügyminiszter ur indítványozott, egyátalában nem hazudhatik, s azok szerint, a mik e törvényben foglaltatnak, a gödöllői uradalom megszerzésével az államvagyon nem öregbittetett, hanem arra nézve csak érték-csere történt, a mennyiben t. i. az államvagyonhoz az előtt tartozott ingó érték ingatlanná változtattatott át, s azért én a gödöllői uradalomnak különben nevezetes megszerzését a beruházások sorába nem vettem föl ugy, mint azt a hetes bizottság sem tette. Miután azonban mégis ez nevezetes kiadás : szüks égésnek tartom ezen megjegyzést tenni. Az összes beruházások, melyeket emiitettem 12,399,520 frt 32V« krt tesznek. Ha ezen összeget összehasonlítom azon 13,334,844- frt 59 krral, melyet előbb mint passivumot emiitettem, akkor is még mindig 935,324 frt marad mint oly összeg, mely az állam terhére fölvett kölcsönből az állam activ követeléseinek, tőkéinek fogyasztásával, az 1869-ik esztendő alatt, a nélkül, hogy beruházás volna, valóban elköltetett. Es ez igy állván, azon megtakarításnak, mely a hetes bizottság jelentésében 6.083,405 frt 73 krba számíttatik ki, saját adatai szerűit, alapja és indoka nincs, és ezen megtakarítás a hetes bizottság saját adatai szerint sem igazolható: mindamellett, hogy el kell ismernem, hogy az adókból és egyéb állam vagy ónból 1868-ban nevezetesen több jött be mint előre látható volt. Távol van azonban tőlem t. ház, hogy ezen számításokat csalhatlanoknak nyilvánítanám. — (Ugy van! jobb felől.) Csakhogy a csalhatatlanságot a másik részről sem ismerem el, mert minden adatnak ismerete, kutatása és kellő idő fölhasználása nélkül, számtanilag biztos eredményt előállítani nem lehet és nem is kívánom egyátalában, hogy a t. ház ezen számításaimnak arra nézve, a mi a számeredményeket illet 5 , különös fontosságot méltóztassék tulajdonítani. De azt hiszem, hogy az adatok, a melyeket előadtam, elégségesek annak bebizonyítására, hogy a hetes bizottság föladatának megoldásában nem járt el ugy, a mint eljárnia kellett volna: mert nem a költségvetési törvényt vette alapul, s nem vette alapul a ház határozatát, mely egyenesen ezen költségvetési törvény figyelembevételére utasította; hanem eltérve a törvénytől és eltérve a ház határozatától, a könyvelési osztály által a zárszámadásban fölvett ideális előirányzat és önkényesen összeállított számcsoportok szerint számított. Miután pedig a zárszámadásnak, következőleg a számvizsgálatnak is egyedüli alapja a költségvetési törvény lehet, s a hetes bizottság ezen alaptól eltért, ennélfogva a jelentése törvényes alap nélkül szűkölködvén, sem az általa kiszámított megtakarításnak igazolására, sem arra nem elégséges, hogy annak alapján a pénzügyminiszter urnák az illető két évre nézve további számadás terhe alól már most főimentés adassék. Még csak egy pár rövid észrevételt akarok tenni. A zárszámadás egyik hibája az, hogy abba sok millióra rugó oly összegek is kevertetnek bele, melyek mint átfutok a bevételt vagy kiadást nem módosítják ugyan, de az átnézetet szerfelett nehezítik, és fölvétettek oly összegek is, melyek a zárszámadáshoz különböző okoknál fogva nem tartoznak így például ily összeg azon 4,956,233 frt 48Vs kr, mely a zárszámadás 33. lapja szerint a, mintegy 30 millió forintra rugó inségi és más kincstári költsönökből 1868. évben az állampénztárba befolyt; pedig a hetes bizottság jelentésének 17. lapja szerint ez öszszeg nagy részben a közös pénztár activumaihoz tartozik, és ott lesz elszámítandó. Ily öszszeg 2-or az, mely az úgynevezett idegen pénzekből ered, a mely idegen pénzekből, — a mint a zárszámadás 33. és 55. lapján látható bevételek és kiadások összeegyeztetéséből kitetszik — 1868-ban 3.980,248 frt 21 kr maradt a pénztárban. A hetes bizottság a zárszámadás ezen hibáját elkerülte ; mert számításaiban azon öszszegeket, melyek csak átfutok vagy különben a zárszámadáshoz nem tartoznak, a számításból kihagyta: de a hibát csak félig kerülte el; mert midőn az általam emiitett alap számításának igazolására jelentésének végszakaszaiban próba számításokat tesz, ezen próba számitások egyik factorául fölveszi azon 28.033,268 frt 547s kr bevételi töbletet, mely a zárszámadások 33. és 91. lapján és a vagyon és pénztári mérlegben említtetik; és nem veszi észre, hogy ezen bevételi többlet előállítására befolyással voltak azon összegek is, melyeket előbb emiitettem, s hogy e szerint ezen bevételi többlet alapszámitása igazolására eszközlött próbaszámítások tényezőjéül helyesen föl nem vétethetett; sőt épen azon körülmény, hogy a hetes bizottságnak számítása ily hibás faetornak közbejöttével eszközlött próbaszámítással igazoltatik, azt mutatja, hogy hibás a hetes bizottság számítása. A hetes bizottság hivatkozik a szakértőknek véleményére. Mit mondanak a szakértők 1 Azt mondják, hogy az állam fökönyvelési osztály könyveiben kitüntetett 1867. évrőli maradványok ós az 1868. évre előirt tételek az országgyűlés elé terjesztett zárszámadással megegyeznek, és hogy a fökönyvelési osztálynak könyvei a kettős könyvitel rendszere szerint
