Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-154

242 154. crszágos ülés márciiHS 28. 1870. relme a t. háznak, (A zaj folyton tart. Halljuk a szónokot!) ha van türelme a t. háznak, beszé­demet szívesen elmondom. (Van! Van! jobb felől.) Előttem szólott Hollán Ernő államtitkár és kép­viselőtársam előadása és nyilatkozata nekem oly védelmi nyilatkozatként tűnt fel, melyet én a vizsgálat alkalmával kívántam volna általa előadatni. Mert hiszen az oda tartozott volna. Az államtitkár ur beszédének kezdetén azt fej­tegette, hogy maga is kívánja, miként a vizs­gálat elrendeltessék ; beszédének folyamában azon­ban a tételeket ugy igyekezett czáfolni, hogy abból azon következtetés legyen vonható, misze­rint a vizsgálat maradjon el. Már most a kettő közül nem tudom elha­tározni, hogy mi az államtitkár urnák óhajtása : az-e, hogy vizsgálat tartassák a felmerült ne­hézségek és vádak alapján, vagy pedig nem ? Én legalább elmondott beszédéből azt tisztán kiér­teni képes nem valék. A mi beszédének többi részleteit illeti, én azok czáfolatába bocsátkozni ezúttal nem fogok, mert azt hiszem, hogy majd lesz alkalmam és terem erre akkor, ha a vizs­gálat befejezte után, arról a jelentés a házhoz be fog terjesztetni, és igy tárgyalás alá kerülend. Ha csakugyan ugy áll a dolog, a mint az állam­titkár ur előadta, és a mint én is óhajtom, hogy álljon, akkor semmi ok sem marad főn a további neheztelésre, a gyanú alapja megsemmisül, s a kormánynak tekintélye még erősebb lesz, a bi­zalom pedig irányában nőni fog; de ha ellenkező­leg áll a dolog, akkor méltóztassanak megen­gedni, intézkedni kell e háznak a felett, hogy mindnyájunk pénze és vagyona, valamint azon népé is, melyet mi képviselünk, ne fordíttassák a kormány érdeke és tetszése szerint oly ezé­lokra, melyek nem a haza közérdekét mozdít­ják elő, hanem annak hátrányára szolgálnak. Ezen okoknál fogva tehát, t. ház, én Tisza Kál­mán képviselő ur azon indítványát, melynél fogva vizsgálat elrendelése kívántatik, és a melylyel a ma ujolag beadott határozati javaslat is össze­hangzik: pártolom; azt pedig nem fogadhatom el, hogy mindazon neheztelési és vádpontok, melyek e teremben, s e tárgyban képviselőtár­saim által előadattak, az illetők által formu­lázva s beadva itt tárgyaltassanak, mert ennek helye itt nincs, e képviselőház nem vizsgáló biró ház, nem is törvényszék; ítéletet tehát nem is hozhat. Én ezt a parlamentalis előhaladás modorá­val ós a tanácskozási renddel ellenkezőnek ta­lálván, el nem fogadhatom. Miután tehát itt pa­naszok és neheztelések adattak elő, és okada­tolva támogattattak is, azokat figyelmen kivül hagyni lehetetlen: mert a további lépések téte­lét, magának a közlekedési minisztériumnak, va­lamennyi hivatalnokaival együtt, tekintélyöknek megmentése kívánja, hogy azon vádak megczá­foltassanak. Mert szükséges, hogy a kormány irányában a bizalom általános legyen a hazában; mert hiszen csak ez esetben lesz erős kormá­nyunk. Ezt pedig csak oly módon érhetni el, hogyha a kormánynak tagjai tisztelik a törvényt, és nem lépnek túl azon határon, melyet a tör­vény kiszabott, hogyha a nemzetnek érdekeit egész erejével mozdítja elő, és a bármely oldal­ról felmerülő panaszoknak eléjök vágnak. Hogy tehát ezen czélt elérhessük, én a vizsgálat el­rendelését kívánom még azért is, mivel nagy örömömet találom abban, hogyha a kormány ezen hivatásával össze nem férő, panaszos állítá­sokat megczáfolhatja. Föl volt említve az államtitkár ur által a többek között, a hatvan-miskolczi vasút kiépítése is, és e felől azt monda, hogy az minden te­kintetben a közérdek kívánalmainak megfelelő­leg építtetett ki. Fájdalommal kell azonban^ ki­jelentenem, t. ház, hogy ez nem ugy van. Én a múlt 1869-dik év június 11-én tartott országos ülésben egy interpellatiót intéztem a közlekedési miniszter úrhoz a végett, hogy miután a ház­nak 1868-ban hozott határozata, s ugyanazon évi XLIX-ik t. ez .azt rendelik, miként a hatvan­miskolczi vaspálya akként építtessék, hogy ezen vaspályával Eger városa szárny-vonal által kap­csoltassák egyidejűleg össze s Gyöngyös városa hasonlókép: akkor a t. miniszter ur néhány nap múlva oda nyilatkozott, miszerint ezen szárny­vonalaknak kiépítése tárgyában bizonyos consor­tiummal, mely kamatbiztositás nélkül kívánja a kiépítést elvállalni, értekezlet folyik. (Nagy zaj.) Elnök (leszáll és székét Gajzágó Salamon foglalja el.) Csiky Sándor :Én egy szót sem szólok töb­bet, mig csend nem lesz. Ha a miniszter uraknak sok értekezni valójok van együtt, akkor, ha magam is ugy cselekszem, ha ők beszélni fognak, nem tudom, hogy fog ez nekik tetszeni. Méltóztassék tehát elnök ur csendet csinálni, hogy folytat­hassam, mert ilyen lármában nem beszélek. Elnök: Méltóztassanak kérem csendben lenni. Csiky Sándor: Tisztelt ház! Június 28­án a tisztelt közlekedési miniszter ur a tett in­terpellatiók folytán azon nyilatkozatot tette, mi­szerint, ha az egri szárnyvonalat azzal a eon­sortinmmal történendő egyezkedések alapján nem sikerülne létrehozni , állam-költségen fogja azt kiépíttetni. Júniustól kezdve deczemberig vártam; ez idő alatt azonban semmi építkezési vállalat sem történvén, sem állam-költségen hozz á nem fogatván a kormány, sem a consortiummal semmi egyezkedésre nem lépvén, deczember 1 ír­én ismét bátor voltam interpellatiót intézni köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom