Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-153

153. országos ülés márczius 26. 1870. 205 czélzó tárgyalásokból: ha volt előmunkálati en­gedélye, és voltak tervei és előmunkálatai. (Igaz! jobb felől.) Miben áll tehát a szabályellenes eljárás ? Hallottam sokat emlegetni a versenyt De kér­dem, megtagadtam-e valakitől az előmunkálati engedélyt ? A kinek pedig nincsen, vagy nem volt elő­munkálata, azt csak nem hívhattam meg versenyre, oly tervek és oly előmunkálatok alapján, melyeket egy magán ember vagy társulat, saját költségén ké­szíttetett. Hiszen épen ezen esetben szegtem vol­na meg a szabályokat, melyek világosan meg­kívánják, hogy csak az kaphasson végleges vas­útépítési engedélyt, kinek előmunkálatai, kinek, tervei vannak ; és igen méltányosan : mert kü­lönben sohasem fog a magánipar vasútépítéssel foglalkozni, ha a tulajdon szentsége meg nem őriztetik. (Helyeslés jobb felől.) Sokat hallottam a magyar keleti vasutat emlegettetni, hallottam azt az ellenvetést, hogy miért nem bocsáttatott versenyre ezen vasút engedélyezése? Feleletül mondom ezekre, hogy épen azon okból, melyet fönemliték : hogy t. 1. magánosak által készített tervek alapján nyil­vános versenyt nem hirdethetek, nem lehet hir­detni. Ismeretes dolog, hogy ezen magyar keleti vasútnak először nagyvárad-kolozsvári része biz­tosíttatott, s ezen részre nyilvános árlejtés tarta­tott, mert ezen részről a kormánynak voltak részletes tervei; de miután a magyar hálózatnak az oláhországi vasutakkal való kapcsolása oly felette fontosnak mutatkozott — a mint az min­den oldalról és méltán sürgettetett is — azon egész erdélyi hálózatnak engedélyezését hoztam javaslatba, és miután ezen vonalrészről a kor­mánynak tervei nem voltak és sem akkor nem tartottam czélszerűnek a dolgot addig halasz­tani míg a kormány készíttethet terveket ; sem most utólagosan nincs legkisebb okom is ezen vasút engedélyezésének siettetését megbánni : a mostani engedélyesekkel — kik régebben a ma­gyar gazdasági egyesület kedvezményezése foly­tán a Bischofsheim és Hirsch czég által készí­tett előmunkálatokat és részletes terveket ezek­től megvásárolván, mint sajátjukat hozzám be­mutatták — az engedélyezési tárgyalást végre­hajtottam, ós azt a törvényhozásnak bemutat­tam , mely is azt, az arró' kelt XLV. tör­vény czikk által szentesitette. De nyilvános és átalános versenyt a ma­gánosak sajátját képező előmunkálati tervek alapján nem hirdethettem ; valamint nem tehet­tem azt — a mint Debreczen városa t. kép­viselője ezt igen jól tudhatja, az északkeleti vas­útvonalra sem, (Tetszés a jobb oldalon) egészen ha­sonló okokból. (Fötkiáltások: A miniszter igen el­fáradt! Függeszszük föl az ülést.) Elnök : Tiz perezre fölfüggesztem az ülést. (Tiz perez után.) Mikó Imre gr. közlekedési mi­niszter: A mi az államköltségen épülő vas­utak kiadását illeti, a mire nézve Tisza Kálmán ur határozati javaslata szintén szabályellenes­séget emleget: megjegyzem mindenekelőtt, hogy — bár kívánatosnak tartanám az ellenkezőt — e tekintetben semmi írott szabályunk nincsen. Azonban az államköltségen épülő vasutak ki­adásánál is megtettem mindazt, mit az állam érdekeinek megóvása követel. A kormány Költségen épülő vasutak, a zá­kány-zágrábi és hatvan-miskolczi kivételével , mind nyilvános árlejtés, nyilvános verseny utján biztosíttattak. Kormányköltségen épülnek jelenleg az 1868-ik évi 49. törvényezikk alapján, a károly­város-fiumei, salgó-tarján-ruttkai és a miskolez­bánrévi vonalak, mindezen vonalok nyilvános árlejtés utján adattak ki építésre. így jelesen a károlyváros-fiumei vasútépítés­re az árlejtés kihirdettetett 1869. évi június 8-án, megtartatott 1869. évi Julius 15-én; volt 8 ajánlat, s a legkedvezőbbnek, mely 19.870,000 írtért ajánlkozott, a francé bank consortiumának adatott át az építés. A salgó-tarján-ruttkai építésére tárgyalás hirdettetett 1S69. évi april 3-án, s a tárgyalás april 30-án megtartatván, öt ajánlattevő kö­zött a legkedvezőbbnek, a bécsi Bank-Vereinnak adatott az épités. A miskolcz-bánrévi vasút építésére kihir­dettetett a tárgyalás 1869. évi május 15-én, megtartatott június 18-án, s ennek alapján ada­tott át a, pesti épitőtársulatnak. Hol van itt a szabályellenes eljárás 1 ? (Tetszés jobb felől.) A hatvan-miskolczi és zákány-zágrábi vo­nalak építési szerződése pedig az 1868. évi XII. külön törvény által hagyatott jóvá, mert midőn ezen vasutak építése iránt a kormány szerződött, még törvény nem alkottatott volt annak meghatá­rozására: mely vasutvonalak építtessenek a vasúti kölcsönből. Azon alkalommal, midőn a kormány a t. ház elé terjesztette, a ház vasúti bizottságá­ban meg lett vitatva azon kérdés: miért nem hirdettetett ezen vonalra verseny ? a minek föoka abban volt, hogy midőn a kormány az első vas­utat építtette államköltségen átalányalku mel­lett : biztosítania kellett magát, hogy ezen épités oly kezekbe jöjjön, melyek ezen föladatnak meg­felelni teljesen képesek. Akkor, midőn e szerző­dések beczikkelyezéséről volt a szó, a törvényho­zás az alkotott törvényezikk által a kormány eljárását jóváhagyta; s most talán az, a mit a

Next

/
Oldalképek
Tartalom