Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-153
204 ,53- Országos ülés márczius 26. 1870. lasztására nézve, midőn ezen második tárgyalás eredménye az állam részére egy pár milliót takarított meg. (Fölkiáltások jobb felől! Tökéletesen!) Ebből is kitetszik, t. ház, hogy mennyit érnek azon vádak, melyek a minisztériumnak azt vetik szemére, hogy ezen halasztásokat mind csak a déli vasúttársaság érdekében idézi elő. Hasonló vádkép hozatott itt föl a károlyváros-eszéki vonalrész kiépitésónek is halogatása és késleltetése. Erre vonatkozólag, t. ház, egy közelebbi alkalommal volt szerencsém itt kijelenteni, hogy időközben merültek föl oly átalános politikai kérdések, melyeknek eldöntése ezen vonal kiépitósével szoros kapcsolatban áll; de a melyek sem technikai, sem üzleti természetűek nem levén, az én hatáskörömön kívül esnek. Elmondottam, hogy a kormány egész erélylyel folytatja eme nehézségek elhárítására czélzó tárgyalásait, melyek a közel jövőben, kivánt eredményre fognak vezetni; elmondottam, hogy az eddigi készületek ezen vonal kiépítését is biztosítják azon időpontra, melyben a károlyvárosfiumei vonalnak szerződésszerüleg el kell készülni. (Helyeslés jobb felől.) Helytelenül hozatott föl itt azon vád, hogy e vonalrész kiépítése is a déli vasúttársaság érdekei tekintetéből halasztatik; mert, hisz épen ellenkezőleg, ha e vonal hamarább elkészülne, mint a károly város-fiumei: nyilvánvaló, hogy ez, az egész alföldi és szlavóniai forgalmat Sziszeknél, a déli vasúttársaság vonalaira vezetné. Előadtam ezekben az eljárást, mebyet az alföld-fiumei vasút kiépítésére vonatkozó intézkedéseimben követtem. A t. ház elfogulatlan Ítéletére bízom annak eldöntését : vajon a déli vasúttársaság érdekében történtek-e ezen intézkedések, vagy lebettek-e ezen intézkedéseimre a déli vasúttársaság érdekei befolyással? Gyanusitáskép hallottam itt felhozatni azon körülményt is, hogy a közlekedési minisztérium hivatalnokai többen az előtt a déli vasúttársaság szolgálatában levén : ebben rejlenek oka a déli vaspályatársaság érdekei illetéktelen pártolásának, és megvallom, ebben nem kis mértékben ütköztem meg. Mert engedjék meg nzon tisztelt urak, kik ezen gyanúsításnak kifejezést adtak, hogy őket megkérjem : intézzenek önmagukhoz egy bizalmas kérdést, hogy, ha a sors ugy hozta volna, hogy egy ideig a déli vasúttársaság szolgálatában álljanak, vajon képtelenitve éreznék-e magukat arra, hogy másnak vagy az országnak, ezen társasággal szemben, becsületes szolgálatot tehessenek 1 (Élénk helyeslés jobb felől.) És ha erre maguktól megnyugtató feleletet nyernek, mi jogosítja fel őket arra, hogy ezt másnál — az ellenkezőre való bizonyíték nélkül — kétségbe vonják? (Nagyon helyes! jobb felől.) Keringő utczai hírekből merített gyanúsításokat bárkiről is elmondani igen könnyű; de a ki ezt teszi, azon erkölcsi kötelességet is elvállalja, hogy azt bebizonyítsa. (Élénk helyeslés jobb felől.) Az itt elmondott szavakat a hírlapok szét viszik az országban, s az országgyűlés naplója megörökíti. Azért itt becsületsértő, alaptalan gyanúsításokat elmondani erkölcsileg nem szabad még a képviselői mentesség paizsa alatt sem. (Élénk helyeslés jolb felől.) Ellenkezőleg áll a dolog, ha van az illetőknek bizonyítékuk, melylyel az állított tényt constatálni bírják; mert akkor a kímélet tekintete megszűnik, s beáll a vádolás kötelessége. (Nagyon helyes! obb felől.) Debreczen városa érdemes képviselője a parlamenti vizsgáló bizottság kiküldetését azon második állításával indokolja, hogy a vasúti engedélyezések körül, és a vasutaknak építés végett történt kiadásánál szabálytalan eljárást követett volna a minisztérium. Tisza Kálmán ur határozati javaslatának ezen része is átalánosságokban mozog; újra nem mondja meg, mivel és mennyiben sértettek meg a létező szabályok. Végig kell tehát futnom a vasutengedélyézési eljárás minden stádiumán. (Halljuk!) A vasutengedélyezésre nézve szabályul szolgál azon általam kia lőtt s az országgyűlés által 1868. évi május 26-án tartott ülésében 2046 számú határozattal jóváhagyott rendelet, mely az addig érvényben volt vasutengedélyézési szabásoknak egy e részben hozandó törvény keletkezéséig érvényt szerez. Ezen vasutengedélyézési szabály szerint, a kormány a magánosoknak vasúti előmunkálatokra engedélyt, úgynevezett előmunkálati eoncessiót ád, mely által az illetők följogosittatnak másoknak birtokain is a szükséges méréseket megtenni. Az előmunkálati eoneessio tulajdonosa tehát, saját költségén készítteti a terveket; ezen tervek készítésére az államtól semmi segélyezést nem nyer; sem pedig a végleges eoncessio elnyerésére semmiféle előjogban nem részesül. Ellenben ugyanazon szabályok szerint, végleges építési engedélyt csak az nyerhet, a ki az előmunkálati engedély alapján, az előmunkálatoknak és részletes terveknek birtokában van. En mindenkinek adtam előmunkálati engedélyt, ki azért folyamodott, mert a dolog érdekében áll. hogy minél több vonal minél többek által tanulmányoztassék. (Igazi Ugy történt! a jobb oldalon.) Én senkinek sem adtam végleges építési engedélyt, kinek előmunkálati engedélye nem volt én senkit sem zártam ki a végleges engedélyt
