Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-150

150. országos Dlés fflárczius 22. 1870. 177 zás a törvénykezés tárgyában csak Erdélyre szorítkozik, az én rendeleteim hatályát azon területekre, melyek azelőtt Erdélyhez tartoztak, de 1861-ben Magyarországba reineorporáltattak, ki nem terjeszthetem Azonban épen annak következtében aggodalmak merültek föl. Mivel t. i. ezen partiumokban ugyanazon jog és úrbéri birtokviszonyok fejlődtek ki, mint Erdélyben, a melyek lényegesen különböznek a magyarországi úrbéri jog- és birtokviszonyoktól, az aggodalom onnan támadt, hogy ezen birtokviszonyok fölött a pesti kir. tábla ítél, tehát oly bíróság, a melynek tagjai talán az erdélyi úrbéri jog- és birtokviszonyokkal nem eléggé ismeretesek : ez nekem kötelességemül tette, hogy ezen aggodalmak megszüntetésére törvényjavaslatot készítsek, melynek két pontja van. Első az, hogy az u. n. partiumokban fölmerült úrbéri ügyek, tagosítás és arányosítások fölött a fölebbvitel ne a pesti kir. táblához, hanem a maros-vásárhelyi táblához történjék, és másodszor adassék nekem fölhatalmazás az iránt, hogy az ezen jog- és úrbéri viszonyok tárgyában Erdélyre nézve kibocsátott rendeletemnek hatályát egyúttal ezen partiumokra is kiterjeszthessem. A mennyiben az aggodalmak megszüntetésére ezen intézkedésnek első részét, t. i. azt, hogy ezen perek fölebbvitele a partiumban a pesti kir. tábla helyett a maros-vásárhelyihez menjenek, fölöslegesnek találná a t. ház: én kijelentem, hogy ahoz nem ragaszkodom, azonban mindenesetre lényegesnek tartom kimondani azt, hogy a partiumban létező jog- és birtokviszonyon fölött ugyanazon szabályok alapján Ítéljenek a bíróságok, a mely szabályok Erdélyre nézve érvényesek. (Helyeslés.) Megnyugtatásul csak annyit vagyok még bátor megjegyezni, hogy noha az erdélyi szabályoknak Magyarországban érvényük nincsen, mindamellett a pesti kir. tábla a hozzá feljött úrbéri perekben, motu proprio, — tehát miniszteri utasítás nélkül — azon szabályok értelmében járt el, minthogy a magyarországi úrbéri törvények és rendeletek az erdélyi úrbéri viszonyokra egyátalában nem alkalmazhatók; de hogy a bíróságok tagjai saját lelkiismeretökkel küzdelembe ne jöjjenek, okvetlenül szükséges kimondani, hogy a partiumban létező úrbéri perekben az elintézés azon szabályok szerint történjék, melyek az analóg erdélyi viszonyokra nézve léteznek. Ajánlom tehát a javaslatot a t. ház figyelmébe. (Helyeslés.) Buttyán László: A mennyiben az igen tisztelt miniszter ur kijelentette, hogy az úrbéri perekre vonatkozólag a partiumokban az; 1854. KÉPV. H. NAPLÓ 18f| vn. június 21-ki nyiltparancs rendeleteit kívánja érvényben tartani az 1868. október 12-ki utasításba foglalt változtatásokkal: az adott válaszszal meg vagyok elégedve. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : így értettem én is. Elnök: A választ a t. ház tudomásul veszi. Mielőtt a napirendre átmennénk, van szej rencsém jelenteni, hogy a függő államadósságok ellenőrzésére vonatkozó törvényjavaslatok módosítása, — melyet nem tudom, melyik tisztelt képviselő tegnap megemlített, melyre nézve azonban nem levén róla informálva, választ nem adhattam, — azon stádiumban van, hogy kinyomatott, de róla a ház még nem határozott. Ha méltóztatik tehát beleegyezni, az osztályoknak fog kiadatni. (Helyeslés.) Következik a napirenden levő tárgy, t. i. a nyugdijak iránti tárgyalások befejezése. (Kautz Gyula közbeszól: Kérem még egy jelentésem van!) Kautz Gyula előadó ur még egy jelentést fog tenni a pénzügyi bizottság részéről. Kautz Gyula a pénzügyi bizottság előadója : A pénzügyi bizottság részéről egy rövid jelentésem van. (Halljuk!) Először is a vallás- és közoktatásügyi miniszter budgetjének tárgyalása alkalmával Patrubány Gergely képviselőtársunk egy indítványt adott be, melyben azt kéri, hogy a t. ház a fenyítő törvényszék czéljaira szükséges vegyészeti műterem kellő fölszerelésére a budgetben fölvett 3000 frt helyett 5000 frtot méltóztassék megszavazni. Ezen indítványt a t. ház a pénzügyi bizottsághoz tette át véleményes jelentéstétel végett. Ezen alkalommal bátor vagyok a pénzügyi bizottság nevében kijelenteni, hogy mi ezen indítványt nem véltük pártolhatónak, különösen azért, mert a teendő fölszerelések alkalmával előforduló körülmények és tapasztalatok alapján lesz csak véglegesen megállapítható a szükséglet mértéke; minél fogva a bizottság véleménye az, hogy méltóztassék a t. ház a már egyszer megállapított 3000 frtnyi tétel mellett megmaradni és az indítványt el nem fogadni. Második jelentésem vonatkozik a Pest szab. kir. városa törvényszéki bíráinak fizetéseik javinézve benyújtott kérvényre. A pénzügyi bizottság ezen jelentéstétel végett hozzá utasított folyamodást érdemileg indokoltnak tartja ; azonban tekintettel arra, hogy a kérvény csak márczius első napjaiban került a ház elé, midőn ! az illető belügyminisztérium költségvetése már tárgyalva és megállapítva volt, és igy az utóbb beérkezett folyamodások ujabb tárgyalásai a költségvetés végleges megállapítását akadályozták 23