Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-150

172 150. országos ütés márczius 22. 1870. én aggodalmam ezen felelet által, megvallom, eloszlatva nincs. Elnök: Tudomásul veszi a t. ház a miniszter ur feleletét? (Jobbról: Igen. Bal felől: Tárgyaljuk!) Fölteszem a kérdést t. ház: tudomásul veszi-e a t. ház a miniszter ur feleletét vagy nem? A kik tudomásul veszik, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) A többség tudomásul veszi. Miletics Szvetozár: T. ház! (Halljuk!) Több interpellatiómra, melyeket beadni szerenesés voltam, csak későn sziveskedett a minisztereinők ur felelni, de mindannyiszor kitűnt, hogy vagy nem ismerte a valódi tényt, ugy a mint azt ismernie kellett volna, vagy hogy az ügy valódi állását e házban elhallgatta. így a múlt évben figyelmeztettem a miniszterelnök urat, hogy a határőrvidéken előkészületek tétettek Bosnia elfoglalására és a t. miniszterelnök ur azt felelte, hogy a dologban semmi sincsen, és hogy elfoglalási szándék nem is létezik, holott Wagner tábornok és pedig mint osztrák miniszter, a dalmatiai ügy bizottságában beismerte, hogy a múlt évben a törökkel ellenséges és kétségtelenül a Bosnia és Herczegovina elfoglalására vonatkozó összeköttetés volt. így legközeléb interpelláltam a dalmatiai fölkelés költségei iránt, és a miniszterelnök ur azt felelte, hogy a császári osztrák kormány semmiféle lépéseket sem tett ez iránt a magyar kormánynyal szemben; holott Giskra miniszter a dalmatiai bizottságban ismételve kijelentette, hogy alkudozások folytak a két kormány közt, sőt valami megállapodás is történt. Én tehát ezen ügyre nézve bátor vagyok interpellatiómat, nem azonosan, hanem másként szerkesztve ismételni. Kérem azt felolvastatni. Jámbor Pál jegyző (olvassa Miletics Szvetozár interpellatióját.) „Tekintve azt, hogy azon interpellatiómra: mikép egy osztrák miniszter a felirati bizottságban Bécsben a dalmatiai ügy tekintetében akkép nyilatkozott, hogy a bocca di cattaroi fölkelés alkalmával tett költségekre nézve az alkudozások a magyar kormánynyal folyamatban vannak, és hogy a magyar kormány rááll, hogy a költségek közösek legyenek, — a t. miniszterelnök ur azt felelte: hogy a császári kormány ezért semmi lépést sem tett a magyar kormánynál. Tekintve azt, hogy több magyar hirlapban, nevezetesen a „Pester Lloyd"-ban és a „Pesti Napló"-ban azt olvastuk, hogy Spiegel gróf ezen válaszból kiindulva, a reichsrath dalmátügyi bizottságában interpellálta Giskra belügyminisztert : miként történhetett ez, holott a cislajtháni kormány már a felirati bizottságban ugy nyilatkozott, hogy ezen költségek elvállalása iránt a magyar kormánynyal már folynak az alkudozások? és hogy Giskra miniszter erre azt válaszólá, hogy Andrásy gróf talán nem volt jelen az illető alkudozásoknál, de a bécsi minisztérium egy tagja ez ügyben Pesten alkudozott a magyar kormánynyal, és bizonyos dolgokban meg is állapodott; tekintve azt, hogy a miniszterelnök és Giskra állításai ellenkeznek; tekintve azt, hogy mind a két körülmény szomorú, vagy hogy a miniszterelnök nem tud semmit az alkudozások, sőt egyezkedésekről, melyek milliókra rúgnak, és melyek első vonalban politikai kérdés, vagy hogy a miniszterelnök olyat mondjon e háznak, a mi nem áll — a képviselőház méltósága tekintetében intézem a miniszterelnök úrhoz a következő Interpellatiót: „Vajon tudta-e vagy sem, hogy Giskra miniszter szavai szerint a bécsi minisztérium egy tagja Pesten volt a mondott bocca di cattaroi íölkelés költsógfedezési ügyében, és hogy nemcsak alkudozott, hanem bizonyos egyezkedéseket is megállapított, és ha nem tudta azt: miképen történhetett, hogy oly eminent, az ő ügykörébe vágó politikai interlajtháni kérdés tudta nélkül nem csak pertractáltassék, hanem megállapittassék is; ha pedig volt tudomása, miért mondta az ellenkezőt e háznak, hogy egy lépés sem tétetett ? és végre: szándékozik-e ez ügy valódi állapota fölött a pénzügyminiszter úrral együttesen e háznak fölvilágosítást adni?" Andrásy Gyula gr. miniszterelnök ° Az igen t. képviselő ur interpellációinak egy lényeges hibája van, az t. i., hogy oly mesterségesen vannak összeállítva, és annyi oldalról jönnek a kérdések, hogy szerenesés tájékozási tehetség szükséges ahhoz, hogy az ember tisztába jőjön az iránt, tulajdonkénen mit akar tudni? Azonban én a két első pontra nézve azt gondolom, körülbelül felfogtam, mit akar a t. képviselő ur és azokra most fogok válaszolni; a harmadikat kérem még egyszer felolvastatni és arra is rögtön fogok felelni. (Halljuk íj A t. képviselő ur azt mondotta, hogy én előbbeni ínterpellatióira azért nem válaszoltam, mert valószínűleg nem tudtam, mi történik. Miletics Szvetozár (közbeszól: Nem mondtam !) Andrásy Gyula gr. miniszterelnök : Igenis, mondta. Be fogja ismerni a t. képviselő ur, hogy én sokkal udvariasabb vagyok, mint ő, midőn azt válaszolom, hogy azt gondoltam: hogy a képviselő ur nem vár választ azon interpellatióra, mert feltettem róla, hogy ő tudja: mi történt. (Tetszés.) En tehát nem azért nem válaszoltam, mert nem tudtam mi történt ; hanem azért, mert