Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-149

149. országos ülés márczius 21 1870. 1g5 tom, hogy ezen esetben azon módot követnők a szavazásnál, melyet a költségvetés tárgyalásánál eddig mindig követtünk ; bármely pont fordult elő a költségvetésben és vitatás alá került. Mondattak az iránt észrevételek egyik ol­dalról is, másik oldalról is, beszéltünk — meg kell vallani — sokszor oly tárgyakról, melyek szorosan nem tartoztak az illető költségvetési tételek megbirálásához. A kérdés azonban, mely töltetetett az elnök ur által, eddig mindig nem az volt, hogy napi rendre tér-e a ház vagy nem, hanem : elfogadja-e a ház az illető költségvetési tételt, vagy nem? Megengedem, hogy e pontnál a kérdést ugy föltenni, hogy elfogadja-e a ház az illető költségve­tési tételt, vagy nemi—nem lehet: mert azt elfogad­ni kötelesek vagyunk; de föl lehetne tenni ugy, hogy beleegyezik-e a ház abba, hogy az e pontban foglalt 23 millió és néhány százezer fo­rint a költségvetésbe betétessék? Méltóztassanak a kérdést igy föltétetni, és e szerint szavazni. (Ellenmondás jobb felől.) Elnök: T. ház! Bármennyire tiszteljem és tisztelem is minden egyes képviselőnek saját nézeteit, rám nézve itt csak a többség vélemé­nye lehet döntő: nem pedig az, hogy mint véle­kedett egyik vagy másik képviselő; hanem mint vélekedett a többség. A többség megengedte, hogy Várady Gábor képviselő ur szóljon, és ezen határozatot, mint elnök, ki is mondtam; tehát a napi rendtől el­térés történt. Most a miniszterelnök ur által inditványoz­tatott a napi rendre való visszatérés; nekem miut elnöknek kötelességem kitűzni a kérdést szavazásra: méltóztassanak azok, kik a napirendre áttérni kivannak, fölállani. (Megtörténik.) Követ­kezik tehát a közösügyi kiadások rovata. Széll Kálmán jegyző (olvassa a kö­zösügyi költségvetést.) Elnök: Ezen összegeket a képviselőház a törvény értelmében a költségvetésbe igtatja. Következik az országgyűlési szükséglet. Széll Kálmán jegyző {olvassa a fő­rendi és a képviselőházra előirányzott 500,000 frtról szóló tételt.) Madocsányi Pál: Az országgyűlés szük­ségletei mind 1868. mind 1869-ben sokkal többre rúgtak 500,000 írtnál. Az én vélekedésem sze­rint a bndgetnek olyannak kell lenni, hogy mint­egy jó példával menjünk elő, hogy ne állítsunk föl praecedenst ez 500,000 frttal, mikor előre lehet látni, hogy 1870-re az országgyűlés költ­sége 900,000 frtba fog kerülni. Kötelességemnek tartom tehát azt indítványozni, hogy az 500,000 frt helyett 900,000 frt tétessék a budgetbe: mert előrelátható, hogy e 900,000 frt a legjobb esetben alig pótolja a kiadásokat. (Zaj. Ellen­mondások.) Elnök: Elfogadja a t. ház a pénzügyi bizottság javaslatát ? (F'ölkiáltások : Elfogadjuk.') A ház elfogadta a pénzügyi bizottság jelen­tését ; e szerint a budget el van részleteiben végezve. A t. ház föntartotta magának, hogy annak befejezése után fogja a nyugdijakról szóló budget tárgyalását megkezdeni. íme ezen perez elkövetkezett, méltóztassanak e tekintetben a pénzügyi bizottság jelentését, valamint Ghyczy Kálmán külön véleményét meghallgatni. Széll Kálmán jegyző (olvassa a pénz­ügyi buottság jelentését és- Ghyczy Kálmán külön véleményét.) Kautz Gyula: T, ház! Engedje meg a t. ház, hogy a napirenden levő tárgyhoz előadói tisztemnél fogva néhány igen rövid megjegyzés­sel járuljak. A hazánkat közvetlenül terhelő nyug­dij-kérdés és különösen elintézésének mikénti módja tagadhatlanul évek óta foglalkodtatja a közvéleményt és foglalkodtatja a törvényhozó testület tagjait a nélkül, hogy mind e mai na­pig a föladat megoldásához eljutottunk volna. Bizonysága ez, igénytelen nézetem szerint annak, hogy a tárgy fontossága, sajátlagos jellege átaláno­san elismertetik és a kérdés nem a legkellemesebb­nek és nem a legkönnyebben megoldhatónak te­kintetik. Az első érdemleges lépés az ügy elin­tézésére nézve, a mint a t. ház tudni mél­tóztatik, az általam képviselt állandó pénzügyi bizottságnak az 1868-ik évi költségvetés fölött beterjesztett jelentésében azon véleménye, illető­leg formulázott indítványa vala, hogy a múltra nézve a hazánkat közvetlenül terhelő nyugdijak a jog és méltányosság alapján lennének elinté­zendők. A jogosság alapjának megítélésénél az 1848-ik évtől fönállott és hosszas szakadatlan gyakorlat által mintegy törvényesített nyugdij­szabályzat fogadtassák el, egyidejűleg pedig a minisztérium oda utasittassék, hogy a szóban levő nyugdíjasoknak mind számaránya , mind szolgálati ideje tekintetében lehetőleg kimerítő jegyzékét adja a t. ház rendelkezése alá. A képviselőház akkor a pénzügyi bizottság által beterjesztett ezen véleményt helyesléssel fogadta; és az ügy elintézésének második stá­diumát az képezte, — a mint a t. ház tudja, — hogy az 1868-ik év deezember 5-én a ház által határozatilag kimondattak és elfogadtat­tak azon elvek , melyeket az állandó pénz­ügyi bizottság e tárgyban a tisztelt ház elé ter­jeszteni bátorkodott. Ezen határozat alapján kö­telességének tartotta a pénzügyi bizottság, a most tárgyalás alá került 1870-ki budget elő­irányzata tárgyalásánál, ezen kérdést újólag érdemleges vitatás alá venni — iparkodott

Next

/
Oldalképek
Tartalom