Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-147

122 147. országos ülés mirczius 18. 1870 volt szándékom az adómentességet 70°|

0-ra megszorítani, és még kevésbé lehetett szándékom nem jogos megterhéltetést bárkire — és igy a pesti házbirtokosokra róni.', Nem önkényes cselekedetről van itt tehát, nézetem szerint, szó, de legföljebb a hozott törvénynek különböző magyarázatáról. Megengedem, hogy a törvény szavai nem eléggé világosak; de viszont azt állítom, hogy azon értelem, melyet én a törvény végrehajtásánál az idevonatkozó szakaszoknak adtam, magán a törvényen alapszik. Mielőtt a törvényt értelmezném, meg kell jegyeznem, bogy ha tekintetbe veszszük azon gyorsaságot, melvivel az átmeneti korszak nehézségei közt 1868-ban minden létező adónemet törvényhozási utón meg kellett állapítani, megállapítani azon rövid idő alatt, melyre a törvénytől nyert indemnitás kiterjedt : nem lehet csodálkozni, ha a törvények hozatalánál —kivált tekintve azon különböző tárgyalásokat, melyeken azon törvények a pénzügyi bizottságban, az osztályokban, a központi bizottságban és a házban keresztülmentek — egy vagy más helyen a tőrvény szerkezetének egyöntetűsége és világossága csorbát szenvedett, vagy ha egy vagy más esetben valamely szakasznak megváltoztatása folytán az utána következő szakaszokban a szükséges változtatások kellő pontossággal keresztül nem vitettek és néhol egy vagy más kifejezésnek szabatosabb fogalmazás, elnézésből, nem adathatott. Ily eset adta magát elő a házadónál. A minisztérium bizonyára nem érezheti magát följogosítva, kétes esetben a törvényt törvényerejüleg magyarázni, miután azon magyarázat, törvényeink értelme szerint, az országgyűlést és a koronás fejedelmet illeti; de ha valamely törvényben előforduló kétes esetben magyarázatról van szó, bizonyára szükséges visszamenni a törvény alkotásának különböző stádiumaira és különösen szükséges tekintetbe venni azon szándékot, mely annak alkotásánál kétségtelenül fönforgott. Méltóztatnak arra emlékezni, hogy 1867 előtt az egyenes adók minden nemére nézve meg volt állapítva a gyökadó s annak voltak különböző pótlékai; igy az államadónak volt hadipótléka; a gyökadó a hadipótlékkal együtt tette az állami adót, mely az osztrák minisztériumnak költségvetésé oen fordult elő és a birodalom szükségleteinek födözésére fordíttatott. Azonkívül fönállott és a birodalom másik felében még most is fönáll az országos pótlék, mely az egyes koronaországok saját szükségleteinek födözésére volt kivetve. Ez már nem a birodalom költségvetésében fordult elő, hanem az egyes koronaországok födözetének képezte tételét, ós azonkívül vettetett ki még minden egyes adónemnél egy bizonyos aránylagos összeg, földtehermentesitési járulék neve alatt. Midőn az első magyar államköltségvetést ós az egyenes adókra vonatkozó törvényjavaslatokat beterjesztettem, azon indítványt tettem, hogy a változott viszonyok folytán az országos pótlékok megszüntettessenek és olvasztassanak egybe az állami adó tótelével, azonban meg kívántam különböztetni az államadótól, mely közszükségletekre vettetik ki, a földtehermentesitési pótlékot, még pedig a költségvetésben külön volt kiróva a magyarországi ós külön az erdélyi, ugy, mint külön ki van róva a horvátországi földtehermentesitési pótlék önállóan és függetlenül az állami adótól. A házadónál azelőtt is bizonyos évtartamra, de kevesebbre, mint az általam annak idejében beterjesztett törvényj avaslatban kezdeményeztetett, fönállott az államadótól való mentesség: de Magyarországban, sem a birodalom másik felében nem voltak és nincsenek fölmentve az uj építkezések a földtehermentesitési járuléktól. En, ki a törvényeket indítványoztam, kívántam bizonyos kedvezményeket adni az uj építkezéseknek, még pedig Pest számára és ugyanazokat, melyek Bécsben léteztek; de korántsem volt és nem is lehetett szándékomban az uj építkezéseket még a földtehermentesitési járuléktól is fölmenteni, annyival inkább nem. miután a tapasztalás azt tanusitá, hogy az egyenes adókra kivetett földtehermentesitési járulék nem volt képes födözni a földtehermentesitési adósság kamatait és törlesztési járulékait. A dolgok ezen állássánál nem lehetett és nem volt szándékom az újonnan építendő házakra, melyekre nézve az adómentességnek tartama ugy is kiterjesztetett, az eddig követett eljárással ellenkezőleg ezen ujabb kedvezményt is javaslatba hozni, miután ennek megadása esetében az adóalapot kellett volna a különbözettel megterhelni. Hajói emlékszem, a pénzügyibizottságban, hol az egyenes adónemek és igy a házadó is részletes és hosszas vitatkozásoknak tárgyát képezte, a földtehermentesitési járulóktól való fölmentés szóba sem jött és. az eddig fönállott gyakorlatot bizonyára a bizottság föntartani kívánta; sőt, ha visszamegyünk a házadó tárgyalása alkalmakor e házban folytatott vitákra, azokban is egy szóval sem volt fölemlítve az adómentességnek ily széles értelemben valő magyarázata. Bizonyítja ezen állításomat azon körülmény, hogy a házadóról szóló törvény 12-ik §-a határozattan megkülöebözteti a 70°/

0-ot 30°/

0-tól és azt mondja, hogy a házbéradó- és házosztályadó tételek 70%-a állami adóul — kiemelem ezen