Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-147
147. országos ülés márczius 13. :870. 128 szót „adó" — 30°/o-a pedig földtehermnutesitési járulékul tekintetik, tehát a földtehermentesités fejében teendő fizetés nem adónak, hanem járuléknak neveztetik. Nézetem szerint lényeges itt a szavakban rejlő különbség is. Elébb, mint emlitém, „föidtehetmentesitési pótlékról" volt szó; ha a törvényben a „földtehermentesitési pótlék" szó említtetnék akkor adómentesség esetében, tehát, — midőn adót nem kell fizetni, — természetesen annak pótlékát sem lehetne követelni ; holott ellenkezőleg, miután nem „pótlékról", hanem egyenesen „járulékról" van szó, már magában ezen különböző szónak alkalmazása eléggé bizonyitja, hogy a törvénynek minő értelmet kívántunk tulajdonítani. Még mi nem régóta gyakoroljuk az adó minden nemére nézve a törvényhozást és igy nem csoda, ha gyakran nem a kellő kifejezések használtatnak. Ha a régebbi időket tekintjük, midőn „adó" név alatt csak kétféle adó létezett: az úgynevezett hadiadó, és a törvényhatóságok költségeire szolgáló háziadó ; midőn az országgyűlések által háború idején megszavazott adó subsidiumnak neveztetett, a szélesebb értelemben vett adónemek nevezetes részei pedig, mint például az indirect adóknak minden elébb fönállott neme nem adó név alatt fordul elő törvényeinkben, — nem csoda, ha az adóknak törvényes értelmezése, midőn az 1868-iki törvények alkottattak, nem volt oly értelemben elfogadva, mint azt átalában a tudomány értelmezni szokta. Minden esetre hiba a törvény szerkezetében — ezt elismerem — hogy midőn ezen törvényt indítványoztuk és a tárgyalás különböző stádiumain keresztül vittük, a 23. és 24. §-nál nem tettük be a szerkezetbe, hogy ezen adómentesség mint előbb, ugy jövőre is a föld tehermentesítési járulékra ki nem terjed. Ha az angol eljárás divatoznék nálunk, a törvény végrehajtására nézve semmi kétség sem támadhatna, miután ott egyedül a szavak határozók]: már pedig, ha tisztán a szavakat veszszük, miután a 12. §. határozottan megkülönközteti az állami adót a földtehermentesitési járuléktól, és az utóbbit nem adónak, hanem járuléknak nevezi; a 23. és 24. §. pedig csak adómentességről és nem járulékmentességről is szól: egyedül a szavakat tekintve, ugy hiszem, kétségtelen, hogy helyesen értelmeztem a törvényt. Mint mondám a törvény magyarázatára nézve egyik döntő befolyással bir, hogy azok, kik a törvényt alkották, azt mikép fogták föl az alkotáskor; a másik körülmény, mely a törvény magyarázatánál fontossággal bir, az, hogy midőn a törvény kihirdettetet, és legelőször alkalmazásba vétetett, az akkor minő értelemben vétetett. Az 1868iki XXII-ik törvényczikk 49. §-a fölhatalmazta a minisztériumot, hogy a házadó kivetésének, beszedósénekés kezelésének módjára vonatkozó, eddig gyakorlatban levő szabályokat érvényben tarthassa; ón, ki a törvény végrehajtásával, meg voltam bizva, a törvény kihirdetése utánrövid idő múlva közzétettem a hivatalos lapokban, sőt minden egyes törvényhatóságnak és igy Pest városának is megküldtem ezen szabályokat és ezen szabályok IT-dik fejezeténél, mely a „kivételes adómentességről" szól, s melyben a törvény 23. 24. és 25. §§-ai is idézve vannak, a 72. §-ban ez foglaltatik ; „Ezen adómentesség csak a folyó állami házadóra szőrit-* kőzik; tehát nem ad igényt oly egyébb közvagy községi terhektől fölmentésre, melyeket a háztulajdonos azon épülettől törvény szerint viselni tartozik." Ezen szabály szórói-szóra megfelel azon gyakorlatnak, mely a törvény hozatala előtt fönállott, és miután a törvény 12. §-a szorosan megkülönbözteti az adó értelmét a járulék értelmétől, a fönebb említett értelmezésnél fogva melyet a törvénynek adni lehet és kell, — nézetem szerint—érvényben kellett maradni ezen az előbbi gyakorlaton alapuló szabálynak is. Tehát a törvénynek ily magyarázata mellett szólanak a törvénynek szoros értelemben vett szavai; mellette szólanak a törvény alkotásakor előfordult, s általam fönebb emiitett körülmények s végre mellette szól a törvény kihirdetése alkalmával a minisztérium által a nyert fölhatatmazás alapján kiadott szabályoknak világos tartalma. De legvilágosabb bizonyitvány ezen magyarázat helyessége mellett az, hogy nemcsak a minisztérium, de az egyes hatóságok is a törvényt ekkép értelmezték, sőt alkalmazták; minek igazolására fölhozom, hogy, ha azon 23. és 24. §-nak oly széles értelmet , kellett volna tulajdonítani, mint azt a kérvényi bizottmány tette, — ugy az újonnan épített házakra, semminemű terhet sem lett volna szabad róni ; már pedig nemcsak az ország különböző vidékein, de magában Pest városában is a város maga a községi adót minden újonnan fölépült házra minden 100 Mért házbér után 4 frt 20 krt, folyton kivetette és mai napig is szedi : ha tehát az adómentességnek oly széles értelmet adnak, mint Pest belváros igen tisztelt képviselője tévé, ugy az uj házak ezen teherrel, mely valóban adó, megróhatok nem lettek volna. A törvényhatóságok tehát az újonnan épült házakra a régi értelemben vett házi-adót épen az általam kiadott szabályok 72. §-ának értelme szerint vetették ki, mely különbséget tett az adómentességnél nemcsak a földtehermentesitési járulékra, de a községi adóra nézve is. 16*
