Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-139

138. országos ülés ségekből körülbelül 100 ezer forinttal pótoltatik. Ezt bátor voltam már egy izben kijelenteni, és akkor a ház azt megnyugvással vette. Természetes tehát, hogy a testőrség költségvetése a honvédségi költségvetésben nem foglaltathatik. Mondotta az igen t. képviselő ur azt, hogy a magyar honvédségnek nincsenek műcsapatai, nincsenek technikai osztályai. Erre nézve válaszom igen egyszerű. Mncsenek ; mert arról a törvény nem intézkedett, sőt nem tartotta szükségesnek intézkedni, és én azon nézetben vagyok, hogy, tekintve az ország anyagi viszonyait, véghetetlen káros volna oly nagy költséggel járó testületeket föntartani az egész idő alatt, melyeket háború esetében föl fogunk találni, és melyek együtt fognak működhetni, akkor, a midőn szükség lesz reájok. (Mozgás a bal oldalon.) A műszatd csapatok kiképzése azonban nincs kizárva, a mennyiben az magáben a honvédségben is megtörténhetik, és majd ha nagyobb gyakorlatok lesznek: ki fog tűnni, hogy lehet-e ezt magában a honvédségben nagyobb költség nélkül realizálni, vagy pedig nem 1 Megengedem, hogy a honvédségnek tüzérsége nincs, és nincsenek egyéb műszaki csapatai. De bocsásson meg nekem a t. képviselő nr, ha azon indokolást tekintve, melylyel ma ismételve méltóztatott élni, azt válaszolom: hogy én meg vagyok arról győződve, hogy ha azon utón mentünk volna, melyet a t. képviselő ur és elvtársai most és más alkalommal kijelöltek, nem csak műszaki csapataink nem volnának, de nem volna ma egyetlen egy honvédünk sem. (Élénk helyeslés jobb felől.) Méltóztattak mondani: hogy kisszerű az eredmény, melyet egyátalában a honvédelmi minisztérium fölmutathat. Legyen szabad erre száraz adatokkal felelni. A honvédség jelen állománya tesz 68,980 főt, melyből 906 tiszt. Ezen összeg a folyamatban levő sorozás után meg fogja haladni a rendszeresített hadi létszámot, vagyis a 90 ezret. Az idei őszi gyakorlatok idejéig körülbelől 70,000 főre fog szaporodni a beoktatott honvédség létszáma, és a gyakorlatok végzésével be lesz hívható a most besorozott legénység is, és akkor az év végéig vagy a jövő év kezdetéig 110,000 ember lesz betanítva. Ezek — azt gondolom — mégis oly eredmények, melyekről nem lehet ugy átalában kimondani, a mint azt állítani méltóztattak: hogy kisszerűek. Egyébiránt mi már keményebb kritikát is megszoktunk, és azért ezen kritikát is oly könynyen veszszük be, mint a szentelt vizet. {Derültség a jobb oldalon.) Azok után, a miket nem rég hallottunk, akkor t. i., midőn a véderőről szóló törvény tárgyaltatott, az mondatott a t, urak részéről az ellenfélen : hogy a honvédségről szóló törvény csak azért inditványoztatik, hogy annál márczius 9. 1870. gg* könnyebben lehessen a másikat, mely a nemzetre nagy terheket ró, keresztülvinni. Később azt méltóztattak mondani : hogy igen is, meg van a törvény, jó, elfogadjuk azt ugy, a mint van; de soha sem volt komoly szándék annak életbeléptetésére, meg fog az maradni a papíron, holott az átalános kötelezettség a hadsereget illetőleg életbe fog léptetni egész szigorral. {Fölkiáltások jobb felől.: Ugy volt!) De még nincs hat hónapja, hogy egy általam igen t. és most jelen nem levő képviselőtársunk Ghyczy Kálmán ur, midőn t. barátom és collegám Lónyay pénzügyminiszter ur arra hivatkozott, hogy nem léteznek azon utalványok, a melyeknek kibocsátására a honvédség érdekében föl volt hatalmazva, azzal válaszolt, hogy ő nem lát utalványt, igaz, de nem lát honvédséget sem. Most már, ha itt volna, megkérdezném őt, most lát-e már honvédséget ? (Derültség.) A velem szemben ülő t. barátom, Ivánka képviselő ur megnyugtatott engem azon tekintetben, hogy igen is már látja a honvédséget, de ha már kénytelen azt látni, legalább azt teszi hozzá, hogy abban csak politikai vélemény szerint neveztetnek ki, a mennyiben abban nem lát elegendőt saját pártjából. E nyilatkozat mindenesetre teljes bizonyítéka annak, hogy a honvédséget látja, (Derültség) egy nehézsége van csak, s ez az, hogy a kinevezettek egy párthoz tartoznak és nem lát eleget a másik oldalról a honvédek sorában, és ezzel azt állította, — a mit én tagadok, — hogy a honvédségnél a kinevezések kizárólag vagy irányadólag csupán pártszempontból történnek. (Fölkiáltások a balon: Igás Ugy van! Jobb felől: Nem igás: Nem ugy van!) Megezáfolja ezt ugyanazon lajstrom, a melyre hivatkozni méltóztatott, ha azt az egész országot illetőleg átnézni méltóztatik. Igaz, hogy fönáll az a másik körülmény, melyet előadni méltóztatott, hogy nincsenek ott mindazok. a kik oda mehetnének; de erre válaszom igen egyszerű: Krisztus urunk csinált csak oly csodát egyszer, hogy egynehány kenyérrel egyszerre ezreket tudott kielégíteni, de az ő példáját azóta nem tudta senki utánozni. {Tetszés.) Én meg vagyok győződve arról, hogy vannak igen tiszteletre méltó, igen érdemdús férfiak, a kik a honvédség létszámában nincsenek alkalmazva, de ez nem az én hibám. A mi egyébiránt a kinevezést illeti, a mint nyíltan és határozottan kimondtam azt, hogy a pártszinezet nem volt irányadó, és nem erre volt kizárólag a tekintet, ugy most is épen oly nyíltan és határozottan kimondom: hogy e tekintetben a felelősséget magamra vállalom.