Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.
Ülésnapok - 1869-136
13G. országos ülés mározius 4. 1870. 29^ gokra bizott ezen teendőkre akár közvetlenül, akár közvetve befolyást gyakoroltam volna. Azonban senki sem mondhatja, hogy valaha a legcsekélyebb beavatkozást is engedtem volna magamnak akár az összeírásra, akár a szolgálati lajstrom egybeállítására, akár az eljárásra nézve. Egyetlen egyszer avatkoztam bele, t. képviselőház, akkor, a midőn az esküdteknek eredeti öszszeirásánál a zsidókat két helyen kihagyták, és én rendeletet bocsátottam ki, melyben követeltem, hogy az összeírásokba a zsidók is pótlólag fölvétessenek, ügy hiszem, hogy ez által nem comprommittáltam sem magamat, sem a nemzet becsületét. (Helyeslés jobb felől.) Az volt fölhozva az esküdtek részrehajlatlansága ellen, hogy a törvényhatóságok, tehát e téren kölönösen Nagy-Szombat, Kőszeg, Pest, Eperjes ós Debreczen városok tisztviselői kormánypártiakból állanak, s mivel az esküdtek szolgálati lajstromának egybeállítása ezek kezeibe van leséve, — innen van: hogy az esküdtszéki tagok sorában ellenzéki tagok vagy épen nem, vagy csak alig találhatók. Én nagy örömmel üdvözöltem, mind Dietrich, mind pedig Irányi Dániel képviselő urat, midőn intonálták azt, hogy az igazságügyet nem találták olyannak, melyet pártszempontból kellene megítélni. Vajha ezen nézet minél előbb átalános elterjedést nyerne az országban és az igazságügy végre megszűnnék uszályhordozója lenni a politikának. Magam is azon nézetben vagyok, hogy az igazságügynek semmi köze nincs a politikához, mert az igazságügy hivatása, hogy védve, emeltyűje legyen az ország anyagi és erkölcsi fejlődésének és hogy részrehajlatlan őre legyen a vagyon-és személybiztonságnak, a rendnek és szabadságnak, tehát a társadalom mindazon életérdekeinek, mellek állandók, változatlanok. A politikai pártok nézetei és érdekei változhatnak a körülmények szerint, hanem a társadalomnak óletérdekei minden körülmények között ugyanazok murádnak. Igen nagy veszélynek tartanám azt, hogy ha az igazságügy őrzésére bizott nagy és állandó érdekek a politikai pártok változékony, múlékony életéhez és érdekeihez köttetnének; a politikai pártok bukhatnak, hanem a társadalmat, az államot a bukás esélyének soha kitenni nem szabad. Azt hiszem tehát, hogy azon párt, mely pártszempontból akarná az igazságügyet rendezni, mely azt a maga rabjává akarná lealázni, az rósz szolgálatot tenne nemcsak az országnak, hanem önmagának is, (Helyeslés) mert egy zsarnokot nevelne magának benne, ki a politikai eonstellatiók kedvezőtlen változásakor érzékeny boszút állhatna épen azokon, kik azt lealázni akarták. Ez az én^meggyőződésem, ez elvet, e nézetet törekszem érvényeKÉPV, H. NAPLÓ 18$ 4 VI. siteni szóval és tettel egyirán^ Habár mint a kormány és e ház tagjának, nefenT^magamnak is megvannak politikai nézeteim, a melyekért kész vagyok a sorompóba szállani bátran és bármikor ha kell, ámde az igazságügy rendezésénél van annyi lelki erő bennem, hogy a politikát tökéletesen háttérbe szorítsam, és lelkiismeretesen elmondhatom, hogy e téren soha nem vezettek engem sem politikai rokon- sem ellenszenvek és csak egyetlenegy czélt tartottam szem előtt, azt t. i, hogy a magyar igazságügy rendszere teljesen megfeleljen azon nagy érdekeknek, a melyek szolgálatára hivatva van. De épen azért t. ház, mert e szempontból tekintem az igazságügyet, s épen azért, mert e szempontból kell, hogy tekintsük azt mindnyájan, — kérdem: lehet-e nekem jogosult szemrehányást tenni a törvényhatóságok, a birák, az esküdtszéki tagok politikai nézeteik miatt? lehet-e engem kérdőre vonni a végett: hogy valamely biró vagy esküdt egyik vagy másik politikai pártárnyalathoz tartozik % Én ezt soha nem kuta tom. Én a politikai nézetet ép ugy tekintem, mint a vallást; valamint soha sem kérdem senkitől, mikép imádja az Istent, ugy az igazságügy rendezése körül, az embereket nem politikai nézetök, hanem tehetségök és jellemök szerint mérlegelem és osztályozom. (Helyeslés a jobbon.) En nem tettem azt eddig soha, hogy politikai vagy vallásnézetből induljak ki, és nem fogom jövőre sem tenni. (Fölhiáltások a balon: Adja Isten!) Ennélfogva arról, hogy vajon a törvényhatóságok egy vagy másik párthoz tartoznak-e, vagy az esküdtszékek tagjai közt, hány ellenzéki, hány jobboldali van, — ismétlem, arról számolni se nem tartozom, se nem tudok. (Helyeslés jobb felől ! .) Tisza Kálmán: T. ház ! Legelőször is azon igen szép s nemes szavakról akarok szólni, melyekkel az igen t. igazságügyminiszter ur beszédét bevégezte. — En e szavakat igen nagy örömmel hallottam, mert valójában semmi sem lehet fontosabb az ország jóllétére nézve, mint az, hogy az igazságszolgáltatás szervezésénél minden pártszempontot mellőzve, egyedül a jellem s képesség szolgáljon irányadóul. Osak figyelmeztetem az igen t. miniszter urat, hogy midőn igazsága van abban, hogy az ország azon pártja, mely máskép járna el, nem csak a közügynek, hanem maga-magának is ártana, hogy — mondom — bár ez tökéletesen igaz is, de széles e világon mindenütt és így ne méltóztassanak ezt rósz néven venni, vagy sértő szándéknak tulajdonítani, nálunk is igen könnyen megeshetik, hogy igen sokan vannak, a kik a mának kellemeiért a jövendő lehető csapásait szem elől tévesztik. Különben az igen t. igazságügyminiszter urnák 38
