Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-136

13G. országos ülés mározius 4. 1870. 29^ gokra bizott ezen teendőkre akár közvetlenül, akár közvetve befolyást gyakoroltam volna. Azon­ban senki sem mondhatja, hogy valaha a leg­csekélyebb beavatkozást is engedtem volna ma­gamnak akár az összeírásra, akár a szolgálati lajstrom egybeállítására, akár az eljárásra nézve. Egyetlen egyszer avatkoztam bele, t. képviselő­ház, akkor, a midőn az esküdteknek eredeti ösz­szeirásánál a zsidókat két helyen kihagyták, és én rendeletet bocsátottam ki, melyben követel­tem, hogy az összeírásokba a zsidók is pótlólag fölvétessenek, ügy hiszem, hogy ez által nem comprommittáltam sem magamat, sem a nemzet becsületét. (Helyeslés jobb felől.) Az volt fölhozva az esküdtek részrehajlat­lansága ellen, hogy a törvényhatóságok, tehát e téren kölönösen Nagy-Szombat, Kőszeg, Pest, Eperjes ós Debreczen városok tisztviselői kor­mánypártiakból állanak, s mivel az esküdtek szolgálati lajstromának egybeállítása ezek kezeibe van leséve, — innen van: hogy az esküdtszéki tagok sorában ellenzéki tagok vagy épen nem, vagy csak alig találhatók. Én nagy örömmel üdvözöltem, mind Dietrich, mind pedig Irányi Dániel képviselő urat, midőn intonálták azt, hogy az igazságügyet nem találták olyannak, melyet pártszempontból kellene megítélni. Vajha ezen nézet minél előbb átalános elterjedést nyer­ne az országban és az igazságügy végre meg­szűnnék uszályhordozója lenni a politikának. Ma­gam is azon nézetben vagyok, hogy az igaz­ságügynek semmi köze nincs a politikához, mert az igazságügy hivatása, hogy védve, emeltyűje legyen az ország anyagi és erkölcsi fejlődésének és hogy részrehajlatlan őre legyen a vagyon-és személybiztonságnak, a rendnek és szabadságnak, tehát a társadalom mindazon életérdekeinek, mellek állandók, változatlanok. A politikai pártok nézetei és érdekei vál­tozhatnak a körülmények szerint, hanem a tár­sadalomnak óletérdekei minden körülmények kö­zött ugyanazok murádnak. Igen nagy veszélynek tartanám azt, hogy ha az igazságügy őrzésére bizott nagy és állandó érdekek a politikai pár­tok változékony, múlékony életéhez és érdekeihez köttetnének; a politikai pártok bukhatnak, ha­nem a társadalmat, az államot a bukás esélyé­nek soha kitenni nem szabad. Azt hiszem tehát, hogy azon párt, mely pártszempontból akarná az igazságügyet rendezni, mely azt a maga rab­jává akarná lealázni, az rósz szolgálatot tenne nemcsak az országnak, hanem önmagának is, (Helyeslés) mert egy zsarnokot nevelne magának benne, ki a politikai eonstellatiók kedvezőtlen változásakor érzékeny boszút állhatna épen azo­kon, kik azt lealázni akarták. Ez az én^meggyő­ződésem, ez elvet, e nézetet törekszem érvénye­KÉPV, H. NAPLÓ 18$ 4 VI. siteni szóval és tettel egyirán^ Habár mint a kormány és e ház tagjának, nefenT^magamnak is megvannak politikai nézeteim, a melyekért kész vagyok a sorompóba szállani bátran és bár­mikor ha kell, ámde az igazságügy rendezésénél van annyi lelki erő bennem, hogy a politikát tökéletesen háttérbe szorítsam, és lelkiismerete­sen elmondhatom, hogy e téren soha nem ve­zettek engem sem politikai rokon- sem ellen­szenvek és csak egyetlenegy czélt tartottam szem előtt, azt t. i, hogy a magyar igazságügy rendszere teljesen megfeleljen azon nagy érde­keknek, a melyek szolgálatára hivatva van. De épen azért t. ház, mert e szempontból tekintem az igazságügyet, s épen azért, mert e szempontból kell, hogy tekintsük azt mindnyájan, — kérdem: lehet-e nekem jogosult szemrehá­nyást tenni a törvényhatóságok, a birák, az es­küdtszéki tagok politikai nézeteik miatt? lehet-e engem kérdőre vonni a végett: hogy valamely biró vagy esküdt egyik vagy másik politikai párt­árnyalathoz tartozik % Én ezt soha nem kuta tom. Én a politikai nézetet ép ugy tekintem, mint a vallást; valamint soha sem kérdem sen­kitől, mikép imádja az Istent, ugy az igazságügy rendezése körül, az embereket nem politikai né­zetök, hanem tehetségök és jellemök szerint mér­legelem és osztályozom. (Helyeslés a jobbon.) En nem tettem azt eddig soha, hogy politikai vagy vallásnézetből induljak ki, és nem fogom jövőre sem tenni. (Fölhiáltások a balon: Adja Isten!) Ennélfogva arról, hogy vajon a törvényha­tóságok egy vagy másik párthoz tartoznak-e, vagy az esküdtszékek tagjai közt, hány ellenzéki, hány jobboldali van, — ismétlem, arról számolni se nem tartozom, se nem tudok. (Helyeslés jobb felől ! .) Tisza Kálmán: T. ház ! Legelőször is azon igen szép s nemes szavakról akarok szólni, melyekkel az igen t. igazságügyminiszter ur be­szédét bevégezte. — En e szavakat igen nagy örömmel hallottam, mert valójában semmi sem lehet fontosabb az ország jóllétére nézve, mint az, hogy az igazságszolgáltatás szervezésénél minden pártszempontot mellőzve, egyedül a jel­lem s képesség szolgáljon irányadóul. Osak figyel­meztetem az igen t. miniszter urat, hogy midőn igazsága van abban, hogy az ország azon pártja, mely máskép járna el, nem csak a közügynek, hanem maga-magának is ártana, hogy — mon­dom — bár ez tökéletesen igaz is, de széles e világon mindenütt és így ne méltóztassanak ezt rósz néven venni, vagy sértő szándéknak tulajdo­nítani, nálunk is igen könnyen megeshetik, hogy igen sokan vannak, a kik a mának kellemeiért a jövendő lehető csapásait szem elől tévesztik. Különben az igen t. igazságügyminiszter urnák 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom