Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.
Ülésnapok - 1869-135
I3S. országos ülés márczius 3. 1870. 277 gáltatási állapotunk igen sajnos helyzetben vaa. (Ugy vem!) Mikép kelljen e bajon segíteni: erre nézve a véleményadást igen szívesen nálamnál illetékesebbekre bízom. Azok folytán, melyeket itt hallottam, meg kell mégis tennem azon megjegyzést, hogy a codificatió nézetem szerint igen nagy munka ; és kettőre keli készen lennünk, ha rendszeres codificatió által akarunk bajainkon segíteni : vagy türelemmel kell lennünk és tovább várakoznunk a codificatió létesítésére és életbeléptetésére, vagy pedig készen kell lennünk arra, hogy ismét oly elhamarkodott munkát fogunk létesíteni, a milyen volt kétségkívül a perrendtartás. (Igaz!) Az igaz, hogy gyökerese® a bajunkon, ugy, mint az előttem szólott képviselő ur is mondta, csak igazságügyünk rendszeres újjáalakításával, ugy büntető- mint magán-jogunk tökéletes codificatiójával tudnánk segiteni; de addig is, mig ez bekövétkezhetik, segíthettünk volna magunkon a törvénynek némely részletes javítása által; segíthettünk volna pedig nézetem szerint igen alaposan és helyesen. így például, meglehet, hogy hibázom, de azon véleményben vagyok, ha a helyett, hogy siettünk egy 6 — 700 szakaszból álló eodificált perrendtartást összeállítani, a volt perrendtartás legégetőbb szükségeinek és hiányainak néhány szakasz általi kijavításával segítettünk volna, most igazságszolgáltatásunk ilyen elhanyagolt állapotban nem lenne; másrészről az igazságügyi miniszter urnák ideje lett volna azon általa is csak ideiglenesnek kijelentett perrendtartás helyett most már egy más, nyilvánosságra és szóbeliségre alapított codexet végleges elhatározás végett a ház elé terjeszteni. Ily részleges törvényhozással például igen könnyen lehetett volna segiteni azon hiányon, melyet nézetem szerint igen alaposan Máttyus Arisztid t. képviselőtársam előadott; nevezetesen annak egyszerű elhatározásával, hogy a felségsértési esetek vizsgálata és mindaz, mi azzal összeköttetésben van, a királyi táblára bizatik : megszűnt volna mindazon anomália, mely ellen nézetem szerint is a t. képviselő ur oly méltán panaszkodik. Bujanovics igen t. képviselőtársunk a bajt, melyet többen képviselőtársaim közöl igen helyesen fejtegettek, nem a perrendtartásban magában keresi, hanem keresi abban, hogy a kiráryi tábla nem osztatott fel a perrendtartás alkotásakor több másodfolyamodásu bíróságra. Én bátor vagyok a b. képviselő urat arra figyelmeztetni, hogy ha itt Pesten a központban a bíráknak száma annyira szaporittatik, hogy a birák megkívántató számú osztályokban tanácskozhatnak, eltekintve attól, hogy a feleknek csakugyan nehezebben esik Pestre jönni, mint a közelebb eső helyekre: egyébként tökéletesen el lesz érve mindazon czél, melyből t. képviselőtársam a kir. tábla felosztását kívánná. (Helyeslés. Áll! Nem áll!). Egyébiránt azt hiszem, hogy ezen kérdés iránt, mely a múlt országgyűlés alatt alaposan meg volt vitatva, most az átalános tárgyalás keretében fölösleges vitatkozni, s az nem is ide tartozik. A mi iránt különösen kívánok észrevételt tenni, az t. barátom Irányi Dániel urnák egy, —átalam talán nem helyesen fölfogott — kijelentése. 0 azon többi észrevételek között, melyeket az igazságügyminiszter ur eljárása ellen fölhozott — ugy látszik legalább nekem — a miniszter ur hibájaképen hozta föl azt is, hogy a legfelsőbb bíróságoknál a birák száma nem szaporittatott. Elismerem, tökéletesen igaz; azon oknál fogva is. a melyet most az imént mondtam, elkerülhetlenül szükséges a birák számának a legfelsőbb bíróságoknál szaporítása. Csak azt kívánom t. barátomnak megjegyezni, hogy a birák számának e szaporítása most, miután a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvény megalkottatott, többé nem magát az igazságügyminiszter urat, -hanem a törvényhozást illeti. Igaz ugyan, hogy az igazságügyminiszter ur az 1868: LIV. törvényczikk által föl volt hatalmazva arra, hogy a felsőbb bíróságok szervezésénél bizonyos teljhatalmat gyakorolhasson és a birák számát szaporittassa; de, ezen törvény még 1868-ban hozatván, a későbbi 1869: IV. törvényezikk által csakugyan meg van változtatva, és annak világos rendelete szerint a birák száma törvényhozási utón kívül többé meg nem változtathatik. (Élénk átalános helyeslés.) Ezt csak megjegyzésképen vagyok bátor előadni, remélve, hogy az igazságügyminiszter ur, ki kétségkívül szintén belátja annak szükségét, hogy a felsőbb birák száma igen tetemesen szaporittassék : az iránt az országgyűlés elé nem fog késni, törvényjavaslatot terjeszteni. Horvát Boldizsár : Készen is van már ! Meg vagyok egyébiránt magam is győződve arról, hogy valamint az igazságügyminiszter eljárása ellen több nyomós, alapos észrevétel tétetik, ugy a költségvetésnek több czikkelye és czime iránt is több észrevétel foroghat fön; de más részről e bajnál sokkal nagyobbnak tartanám azt, ha megvonnánk az igazságszolgáltatástól azon költségeket, a melyek annak föntartására megkívántatnak; ez okból, ha az igazságszolgáltatás hibás is, országunkat az igazságszolgáltatástól egyátalában megfosztanunk nem szabad, és ezt nem is akarhatván: ennél fogva föntartva minden egyes képviselőnek jogát, a rész-