Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-135

I3S. országos ülés márczius 3. 1870. 277 gáltatási állapotunk igen sajnos helyzetben vaa. (Ugy vem!) Mikép kelljen e bajon segíteni: erre nézve a véleményadást igen szívesen nálamnál illetéke­sebbekre bízom. Azok folytán, melyeket itt hal­lottam, meg kell mégis tennem azon megjegy­zést, hogy a codificatió nézetem szerint igen nagy munka ; és kettőre keli készen lennünk, ha rend­szeres codificatió által akarunk bajainkon segí­teni : vagy türelemmel kell lennünk és tovább várakoznunk a codificatió létesítésére és életbe­léptetésére, vagy pedig készen kell lennünk arra, hogy ismét oly elhamarkodott munkát fogunk létesíteni, a milyen volt kétségkívül a perrend­tartás. (Igaz!) Az igaz, hogy gyökerese® a ba­junkon, ugy, mint az előttem szólott képviselő ur is mondta, csak igazságügyünk rendszeres újjá­alakításával, ugy büntető- mint magán-jogunk tökéletes codificatiójával tudnánk segiteni; de addig is, mig ez bekövétkezhetik, segíthettünk volna magunkon a törvénynek némely részletes javítása által; segíthettünk volna pedig nézetem szerint igen alaposan és helyesen. így például, meglehet, hogy hibázom, de azon véleményben vagyok, ha a helyett, hogy siettünk egy 6 — 700 szakaszból álló eodificált perrendtartást összeál­lítani, a volt perrendtartás legégetőbb szüksé­geinek és hiányainak néhány szakasz általi kija­vításával segítettünk volna, most igazságszol­gáltatásunk ilyen elhanyagolt állapotban nem lenne; másrészről az igazságügyi miniszter urnák ideje lett volna azon általa is csak ideiglenesnek kijelentett perrendtartás helyett most már egy más, nyilvánosságra és szóbeliségre alapított co­dexet végleges elhatározás végett a ház elé ter­jeszteni. Ily részleges törvényhozással például igen könnyen lehetett volna segiteni azon hiányon, melyet nézetem szerint igen alaposan Máttyus Arisztid t. képviselőtársam előadott; nevezetesen annak egyszerű elhatározásával, hogy a felség­sértési esetek vizsgálata és mindaz, mi azzal összeköttetésben van, a királyi táblára bizatik : megszűnt volna mindazon anomália, mely ellen nézetem szerint is a t. képviselő ur oly méltán panaszkodik. Bujanovics igen t. képviselőtársunk a bajt, melyet többen képviselőtársaim közöl igen helye­sen fejtegettek, nem a perrendtartásban magában keresi, hanem keresi abban, hogy a kiráryi tábla nem osztatott fel a perrendtartás alkotásakor több másodfolyamodásu bíróságra. Én bátor va­gyok a b. képviselő urat arra figyelmeztetni, hogy ha itt Pesten a központban a bíráknak száma annyira szaporittatik, hogy a birák meg­kívántató számú osztályokban tanácskozhatnak, eltekintve attól, hogy a feleknek csakugyan ne­hezebben esik Pestre jönni, mint a közelebb eső helyekre: egyébként tökéletesen el lesz érve mind­azon czél, melyből t. képviselőtársam a kir. tábla felosztását kívánná. (Helyeslés. Áll! Nem áll!). Egyébiránt azt hiszem, hogy ezen kérdés iránt, mely a múlt országgyűlés alatt alaposan meg volt vitatva, most az átalános tárgyalás keretében fölösleges vitatkozni, s az nem is ide tartozik. A mi iránt különösen kívánok észrevételt tenni, az t. barátom Irányi Dániel urnák egy, —áta­lam talán nem helyesen fölfogott — kijelentése. 0 azon többi észrevételek között, melyeket az igazságügyminiszter ur eljárása ellen fölhozott — ugy látszik legalább nekem — a miniszter ur hibájaképen hozta föl azt is, hogy a legfel­sőbb bíróságoknál a birák száma nem szaporit­tatott. Elismerem, tökéletesen igaz; azon oknál fogva is. a melyet most az imént mondtam, el­kerülhetlenül szükséges a birák számának a leg­felsőbb bíróságoknál szaporítása. Csak azt kívá­nom t. barátomnak megjegyezni, hogy a birák számának e szaporítása most, miután a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvény megalkot­tatott, többé nem magát az igazságügyminiszter urat, -hanem a törvényhozást illeti. Igaz ugyan, hogy az igazságügyminiszter ur az 1868: LIV. törvényczikk által föl volt hatalmazva arra, hogy a felsőbb bíróságok szer­vezésénél bizonyos teljhatalmat gyakorolhasson és a birák számát szaporittassa; de, ezen tör­vény még 1868-ban hozatván, a későbbi 1869: IV. törvényezikk által csakugyan meg van vál­toztatva, és annak világos rendelete szerint a birák száma törvényhozási utón kívül többé meg nem változtathatik. (Élénk átalános helyeslés.) Ezt csak megjegyzésképen vagyok bátor előadni, re­mélve, hogy az igazságügyminiszter ur, ki kétségkívül szintén belátja annak szükségét, hogy a felsőbb birák száma igen tetemesen szaporit­tassék : az iránt az országgyűlés elé nem fog késni, törvényjavaslatot terjeszteni. Horvát Boldizsár : Készen is van már ! Meg vagyok egyébiránt magam is győződve arról, hogy valamint az igazságügyminiszter el­járása ellen több nyomós, alapos észrevétel té­tetik, ugy a költségvetésnek több czikkelye és czime iránt is több észrevétel foroghat fön; de más részről e bajnál sokkal nagyobbnak tar­tanám azt, ha megvonnánk az igazságszolgálta­tástól azon költségeket, a melyek annak föntar­tására megkívántatnak; ez okból, ha az igazság­szolgáltatás hibás is, országunkat az igazságszol­gáltatástól egyátalában megfosztanunk nem sza­bad, és ezt nem is akarhatván: ennél fogva fön­tartva minden egyes képviselőnek jogát, a rész-

Next

/
Oldalképek
Tartalom