Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-135

278 135. országos Illés márczius 3. 1870. leteknél észrevételeit elmondhatni, a költségve­tést a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Elnök: A szólásra többé följegyezve senki sincs és igy az átalános vitát befejezettnek nyil­vánítom. (Bal felől f'ólkiáUások: Nem lehet!) Tisza Kálmán: Engedelmet kérek, én a szabályokból sehogy nem értem, hogy az áta­lános tárgyalást ugy lehetne befejezni, hogy a miniszter végül szólhasson, biztosítva arról, hogy utána már senki nem fog szólhatni. (Zaj.) Ha indítványozók vannak, kiket zárszó illet, a mi­niszter fölszólalása a tanácskozást nem zárhatja be ; természetesen ugyancsak a szabályok értel­mében, ha a miniszter ur azután megint akar, és szükségesnek tartja felelni, teljes jogában áll; de ugj' magyarázni a szabályokat, hogy a mi­niszter ur akkor szólván, mikor már senki föl­jegyezve nincs, az átalános tárgyalást befejezze, nézetem szerint, nem lehet. (Élénk helyeslés bal felől.) Elnök: Ismételten kijelentettem, hogy az átalános tárgyalás be van fejezve; megkérdeztem előbb a háztól, nem akar-e valaki szólni ? nem válaszolt senki; fölszólítottam ugy az előadót, mint a miniszter urat, vajon nem akarnak-e ők szólni ? ugy nyilatkozott mindkettő, hogy nem akar. (Fölkiáltások: Dehogy nem akar ) Ennél­fogva egészen szabályszerüleg rekeszthettem be az átalános tárgyalást. Horvát Boldizsár igazságügy mi­niszter T. ház! Az elmondottakra minden esetre kell, habár lehető rövidséggel, válaszol­nom ; hanem méltóztassanak megbocsátani, ha kissé gazdálkodom alig visszatérő erőimmel, és kérem a t. képviselőket, méltóztassanak elmon­dani előbb észrevételeiket, hogy azokra együt tesen válaszolhassak, mert a többszőrös fölszóla­lást alig birom el. (Helyeslés.) A házszabályok értelmében a miniszter föl­szólalhat, mikor neki tetszik. Én ezen jogommal az átalános tárgyalás befejezése után akarok élni s akkoron kérem a t. házat, méltóztassék nekem egy negyed órát adni. hogy röviden vá­laszolhassak azokra, a mik itt előhozattak. (He­lyeslés jobb felől. Ellenmondás bal felől.) Elnök: Ismételve vagyok bátor kérdezni: kiván-e még valaki szólani? (Zaj.) Halász Boldizsár: T. ház! Nem ar­ról van szó;, akar-e még valaki szólni, hanem arról: vajon a miniszter urat megilleti-e azon egyedül az indítványozókat és osztály-előadókat illető jog, hogy a vitát bezárják. Zaj.) Ha ezen jogot a minisztereknek megadjuk, ez nem jog, ez kiváltság lenne; mert igen előnyös dolog pl. a perben, hogy az alperest illeti az utolsó szó; de ezen jogot a vitatkozásra nézve a miniszter urnák megadni nem lehet, mert könnyen meg­eshetnék, hogy olyas valamit fog a miniszter ur mondani, minek következtében én és többen mások is azonnal föliratnók magunkat, holott különben nincs szándékom az átalános tárgya­láshoz hozzá szólani. (Nagy zaj. Szavazzunk!) Annál fogva kérem az átalános tárgyalást befe­jezettnek tekintetni, és a kérdést föltétetni. Elnök: T. ház! A házszabályok 126. §. értelmében az átalános tárgyalás be van fejezve : midőn többé senki szólni nem kivan. Én ennek folytán fölszólítottam először a t. képviselőket, hogy kiván-e még valaki szólni? miután senki­sem jelentkezett, fölkértem a pénzügyi bizottság előadóját: kiván-e élni az őt megillető joggal % ő azt mondta: nem. Tehát fölhívtam a miniszter urat, s miután vonakodásából azt véltem kive­hetni, hogy ö nem kivan szólni, kimondtam, hogy az átalános tárgyalás be van fejezve. (Nagy zaj. Szavazzunk! Halljuk'.) Zsedényi Ede: Az elnök kijelentése folytán már most a fölött kell szavaznunk: vajon el fogad juk-e a költségvetést a részletes tárgya­lás alapjául? Méltóztassék tehát a kérdést föl­tenni ; a miniszter ur, ha neki tetszik, szólhat azután is. (Nagy zaj.) Ghyczy Kálmán: Én csak ezen kér­déshez akarok szólani: vajon t. i. az átalános vita már befejezettnek tekintethetik-e, vagy nem? én kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a ház szabályait ellenkezőleg magyarázom, mint azt az elnök ur tette. Ő hivatkozottá 126.|-ra, a melyben az mondatik, hogy ha a szólásra többé senki sincs följegyezve és szólni kívánó ekkor sem jelentkeznék, szavazás előtt kik nyi­latkozhatnak ? nyilatkozhatnak : a központi és külön bizottságok, illetőleg a kisebbségi vagy külön vélemény előadói, az indítványozó, ha az indítvány nem bizottságilag tárgy altatott, az elleninditvány beadója, ha azt kívüle még kilen­czen aláirtak. Ez, t. ház. a házszabályok rende­lése ; hanem, hogy a miniszter ur is még mint utolsó nyilatkozhatnék, arra nézve ezen §-ban ­egyátálában semmi sem foglaltatik. (Jobbfelől fóiki­áMások: A 127. §-ban!) A 127. §-ban ez van : A miniszterek vagy általok a háznak előre bejelentett megbízottjaik a szükséges fölvilágositások adása végett a sza­vazási kérdés föltevése előtt bármikor szót kér­hetnek. Ezt nem vonhatja senki kétségbe, ez áll tökéletesen; de a miniszter ur — az én fölfo­gásom szerint — még ha a szabályok szerint azzal bírna is, miként nem bír, (Jobb felől ellen­mondás) saját érdekében nem fogadhatna el oly jogot, a melynek védve alatt akkor nyilatkozzék, mikor nyilatkozatára már senki nem felelhet. (Zaj. Ellenmondás.) A miniszter ur nyilatkozhatik akkor, a mikor neki tetszik, de ha valakinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom